Ismét a fizetős ellátást emlegetik az orvosi rendelőkben
2024. 03. 26., k – 15:45
Hiába emelte az egészségügyi minisztérium a járóbeteg-ellátásra szánt éves költségvetést, a rendelőkben dolgozó orvosok szerint ez nem lesz elegendő arra, hogy fedezni tudják a megnövekedett kiadásaikat. A Szlovák Orvoskamara (SLK) a keddi sajtótájékoztatóján azt sem zárta ki, hogy a betegeknek pluszpénzt kell majd fizetniük az ellátásért.
Az egészségügyi tárca a múlt héten jelentette meg a törvénytárban az anyagi források elosztásáról szóló rendeletet, melynek értelmében idén 7,68 milliárd eurót különítenek az egészségügyi ellátásra, ami az előző évi költségvetéshez képest csaknem 900 millió eurós növekedést jelent. A rendelet alapján az általános orvosi rendelők 7,43 százalékos, a szakorvosi rendelők pedig 11,36 százalékos emelésre számíthatnak.
Jut, de nem elég
Jaroslav Šimo, a Szlovák Orvoskamara elnöke (SLK) a keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, ugyan örömmel fogadják a minisztérium emelési szándékát, de attól tart, ez nem lesz elegendő. Hangsúlyozta, néhány rendelőben az orvosok már jelenleg is pluszpénzt kérnek az ellátásért, mert a biztosítókkal kötött szerződéseik nem fedezik az energiaárak növekedését és az egyéb kiadásaikat.
„Sajnáljuk, hogy ez így zajlik, bármilyen szabályozás vagy rendszer nélkül, amit sok beteg igazságtalanságként élhet meg”
– fogalmazott a kamara vezetője, hozzátéve, szükség lenne a plusz juttatások törvényi szabályozására, amivel kapcsolatban a szervezet hajlandó lenne segítő kezet nyújtani a minisztériumnak.
A valódi összeg
Jaroslava Orosová, a Rendelői Szolgáltatók Szövetségének (ZAP) vezetője a Rádio Expres déli vitaműsorában arról beszélt, az emelés teljes összege nem jut el a rendelőkbe. Mint mondta, az általános orvosi rendelők kezdetben az említett 7,4 százalékos emelés helyett valójában csak 5 százalékot, a specialisták pedig 11 helyett csak 6 százalékot kaphatnak, a további pénzek feltételhez kötöttek. A rendelők csak akkor kapják meg a fennmaradó összeget, ha a teljes egészségügyi szektorban sikerül bizonyos megtakarításokra szert tenni, amit Orosová elmondása szerint a járóbeteg-ellátásban dolgozó orvosok nem is tudnak befolyásolni.
Továbbá hangsúlyozta, az említett 5, illetve 6 százalék sem jut el teljes egészében a rendelőkbe, hiszen az összeg bizonyos része bent ragad a biztosítókban.
„Mindig úgy van, hogy a rendeletben szerepel egy összeg, de amit abból a biztosítók valóban eljuttatnak az egészségügyi ellátásba, az egy jóval kisebb szám”
– jelentette ki a ZAP vezetője. Számításai alapján tehát a rendelők valójában mintegy 3–4 százalékos emelésben részesülnek, ami még az infláció hatását sem kompenzálja.
Orosová továbbá kitért arra is, hogy a szakszervezetek még csak most kezdik meg a tárgyalásokat az egészségbiztosítókkal az új szerződésekről – korábban erre nem is volt lehetőségük, hiszen a minisztériumi rendelet nélkül egyik fél sem tudja, miből gazdálkodhat. A ZAP elnöke azonban jelezte, már most vannak olyan szereplők, akik nem szeretnék aláírni az új szerződéseket, hiszen a hiányzó anyagi források miatt nem is éri meg nekik.
„Keressük a lehetőségeket, hogyan hozzunk több pénzt a járóbeteg-ellátásba, mert a számok sajnos nem engednek. Nagyon megnövekedtek a bérköltségeink, mert tavaly a fekvőbeteg-ellátásban komolyan megemelkedtek a fizetések. Muszáj nagyobb bért adnunk az alkalmazottaknak, legyen szó akár orvosokról, akár nővérekről, különben átmennek a kórházakba”
– magyarázta a ZAP elnöke. Hogy pontosan milyen szereplőkre utalt, nem árulta el.
A beteg mindenhogy veszít
A szerződések hiányát végső soron szintén a betegek érezhetik meg. Ha a páciens egy olyan rendelőbe látogat el, amelynek nincsen érvényes szerződése azzal az egészségbiztosítóval, amelynek a beteg az ügyfele, akkor a teljes ellátás költségét meg kell térítenie, nemcsak azokat a pluszpénzeket, amelyeket az orvosok a megemelkedett energiaárak kompenzálásért kérnek. A kudarcba fulladó szerződéskötések továbbá az adott rendelő bezárásához is vezetnek, ami csak tovább nehezítené az ellátás elérhetőségét.
Tavaly egyébként szintén hasonló volt a helyzet a járóbeteg-ellátásban. A rendelőket képviselő szakszervezetek akkor is jelezték, nem kaptak elég pénzt a költségeik fedezésére, így több rendelőben is 10–20 eurós kompenzációs díjakat számoltak fel. Az akkori egészségügyi miniszternek, Vladimír Lengvarskýnak az utolsó pillanatban sikerült megegyeznie az orvosokkal, akik bár nem kapták meg a kért összeget, de végül elálltak attól, hogy országos szinten is pluszpénzt szedjenek a betegektől.
Vladimír Lengvarský és Eduard Heger megegyezett az orvosokkal, de a tárgyalások folytatódnak.
Az egészségügyi minisztérium pénteken megállapodott a járóbeteg-ellátást képviselő szakszervezetekkel, így februártól sem kell majd pluszpénzt fizetni a rendelőkben. Az orvosok azonban így sem teljesen elégedettek.
A járóbeteg-ellátásban dolgozó orvosok már hetek óta a megnövekedett energiaárakra panaszkodtak, ugyanis a megszokott havi költségek négyszerese szerepelt a hónap elején kézhez kapott előlegszámlákon. Ehhez még hozzájárultak az infláció miatt megemelkedett árak, valamint az is, hogy a kórházakban dolgozó személyzet – köztük a nővérek is – idén jelentős béremelést kaptak, így sokak számára vonzóbb lett a fekvőbeteg-ellátás, szívesebben mentek a kórházakba dolgozni. Jaroslava Orosová, a Rendelői Szolgáltatók Szövetségének (ZAP) vezetője azt mondta, ezeket a kiadásokat figyelembe véve számos rendelő dolgozott veszteséggel januárban, ami az intézmények bezárásához vezetett volna. Éppen ezért további anyagi forrásokat követeltek az egészségügyi minisztériumtól. Marián Šóth, a Magánorvosok Szövetségének (ASL) elnöke kijelentette, ha a kormány nem segít a rendelőkön, február 1-től a szervezethez tartozó háromezer orvos kénytelen lesz úgynevezett kompenzációs díjat beszedni a betegektől, amelynek az összege 10 euró körül mozgott volna.
A rendelőket képviselő szervezetek 320 millió eurót követeltek Vladimír Lengvarský egészségügyi minisztertől (OĽaNO-jelölt) és Eduard Heger miniszterelnöktől (OĽaNO), de a végső megállapodás egy 283 milliós emelésről szól, azzal a kitétellel, hogy az egészségügyi minisztérium a jövő héten folytatja a tárgyalásokat a gazdasági tárcával az energiaárakat érintő kérdésekkel kapcsolatban. A rendelőket képviselő szervezetek láthatóan nem is voltak túlságosan elégedettek az egyezséggel. Šóth úgy fogalmazott, ez az összeg csak a rendelők túlélésére lesz elég, de valódi fejlesztésekre nem, Orosová pedig azt mondta, a kormány által ajánlott 20 százalékos emelés a 15 százalékos infláció mellett még a nővérek tisztességes béremelését sem fedezi.
„Ismét a rendelők kompromisszumkész hozzáállásán múlott, hogy a következő 12 hónapban talán sikerül megőrizni a járóbeteg-ellátás minőségét”
– jelentette ki Orosová. A ZAP ezért jelenleg csak feltételesnek tekinti a kormánnyal kötött megállapodást, és ha a következő hónapokban ismét váratlanul magas energiaköltségekkel találják magukat szemben, akkor azonnali hatállyal felmondják az egészségbiztosítókkal kötött szerződéseket, amely végső soron azt eredményezné, hogy a betegeknek meg kell téríteniük az ellátás teljes költségét.
Šóth továbbá hozzátette, Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnök a szavát adta, hogy figyelemmel kíséri majd a járóbeteg-ellátás működését, és bebiztosítja, hogy a rendelőknek a jövőben se kelljen bezárniuk.
A kormányfő ezzel kapcsolatban elmondta, megállapodtak, hogy az egészségügyi tárca rendszeresen találkozni fog a rendelők képviselőivel, egyrészt azért, hogy figyelemmel kísérjék a piaci árak alakulását, másrészt pedig azért, hogy a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos kihívásokról is egyeztessenek. Heger szerint a fejlesztéshez szükséges forrásokhoz jelenleg az uniós támogatásokból lehet hozzájutni.
