Hírkereső

Volt török kézben és amerikai emigrációban, ásták a föld alá és rejtették benzineshordóba, szerezte meg erdélyi fejedelem, és rabolta el özvegy királyné. Az évszázadok során nemcsak a magyar királyokat legitimálta, a nemzetet is összetartotta, napjainkig a magyar államiság legfőbb jelképe. Története azonban még mindig számos titkot rejt – ezek feltárásán dolgozik a Szent Korona Kutatócsoport. Vezetőjével, Pálffy Gézával beszélgettünk.

A magyar koronát Szent István koronájaként szokták emlegetni. Viselte első királyunk? A Hartvik-legenda szerint Szilveszter pápa ajándékozta Istvánnak. Ennek van valóságalapja? Nemcsak hatalmi jelkép, az államiság szimbóluma is. Ez hogy alakult ki? Hány koronázást tartottak összesen Pozsonyban? Hol, hogy zajlott a világi rész? Koronázódombot kerestek, vagy emeltek? A koronázási ünnepségek után hová került a korona? A ládában őrzött jogar, az országalma és a kard egykorúak a koronával? A magyar koronát különféle helyeken őrizték, vagy éppen menekítették. Ki döntött arról, hogy nincs biztonságban? Milyen okból menekítették leggyakrabban? Hányszor került a föld alá? Harminchárom év után 1978 januárjában tért haza a korona. Miért nem volt egyértelmű az amerikai magyar emigránsok számára, hogy Magyarországon a helye? Mennyire értékes ötvösműtárgyként? Melyik a legsúlyosabb sérülése? Sok titkot őriz még a korona?

Ezekre a kérdésekre is mind választ kapnak, ha a már megvásárolható Vasárnapban elolvassák Vrabec Mária interjúját.