Nosztalgiázzunk a 750 éves Győr utolsó fél évszázadáról!
Mészáros Richárd
2021. 10. 30., szo – 08:10
4. rész, 1973
Kamaszkorunk márványfala
Presszó, Rütyi, Muzsikus Műhely, Amatőr Pop Jazz Rock Fesztivál, színház, mozi, filmfesztivál, fotóklub, jazzklub, Kassák Kollégium, Kispál, LGT, Syrius, Club44, képzőművész-műhely, diákszerelem és felnőttszerelem. A ház, amibe minden belefért, még egy gesztenyefa is.
A 700. évfordulón tették le az alapkövét, s 1973. március 15-én nyitott a Petőfi Sándor Ifjúsági Ház, amiről mindenkinek van emléke. A vagongyár tervpályázatára 18 mű érkezett, az Ybl-díjas Lőrincz Józsefé nyert. A ház fő része volt a tágas aula, a galériáról nyíló klubhelyiségek sora, a földszint alatti 160 fős színház, valamint a kintről nyíló presszó. Kerthelyiségét egy ország ismerte, s abban cseperedett a 2016-os lebontásig a gesztenyefa, amit a megyei építőipari vállalat körbeépített az ifiházzal.
A híres presszó átadása is emlékezetes. Scharek Béla, az első igazgató mesélte korábban: már nem maradt idő az ülőpadok lerögzítésére, ezért az Ifjú Gárda parancsnoka kitalálta, hogy a fiatalok vigyázzban állva tartsák könyökükkel a padsort, hogy el ne dőljön. Végigvonult előttük a KISZ Központi Bizottsága, a pártbizottság, mindent megdicsért, az ifjúgárdisták könyöke erősen zsibbadt (K2 – 2013. dec. 14.).
Új irodalom, új fészek
A ’60-as évek végén elindult művészeti pezsgés, az új nemzedéké a Kassák-körben öltött testet. Kassák Kollégium néven otthonra talált az Árpád út 44.-ben, s innen nőtt ki a sok ismert alkotó, mint Villányi László, Pátkai Tivadar, Hámor Vilmos, Borbély János. A találkozókra általában ellátogatott egy ismeretlen is, aki ült és fülelt, hogy a párt kifejezhesse rajta keresztül érdeklődését a „szocialista avantgárd” mozgalom iránt.
Jobban örült ez a győri fészek a rendes csütörtöki látogatónak, ő volt a mentor: Kormos István. A közösséget egy ideig néhai Kádár Péter költő vezette, majd őt követte a másik költő, Villányi László, aki a kortárs irodalom felé nyitott. Az összejövetelen részt vettek képzőművészek is, például Kurcsis László grafikus, s ez máris felvillantja azt, ami sokak szerint ma fájón hiányzik a kulturális életből: hogy akkor létezett átjárás az alkotóművészeti ágak között, s a kulcs az ifjúság kezében volt.
Nosztalgiázzunk a 750 éves Győr utolsó fél évszázadáról!
Az újságok megírták anno, hogy szép a két üvegpalota a győri Városházával szemben, amelyikben régen a megyei tanács és a vízügyi igazgatóság költözött. S ha megírták, hát úgy is van. De az esztétikától függetlenül is sokat elárul az akkori 700.
Pege Aladárral kezdődött
Az aula alatt, a 160 fős színházteremben a nyitástól fogva otthont kapott a jazz, s a vonal később sem szűnt meg. Az első igazgató, Scharek Béla szerint az ifiház előtt nem is létezett jazzélet Győrben, egy alkalmat kivéve: az pedig Rhoda Scott koncertje volt a Rába moziban. A Petőfiben a sikertörténet ’73 nyarán Pege Aladárral kezdődött, aztán sorban léptek fel a legjobbak: Szakcsi Lakatos és Babos Gyula Saturnus néven, a Csík–Fogarasi–Jávori trió, Török Ádám vezetésével a Mini.
„Az én elképzelésem az volt, hogy a magyar dzsesszéletet mutatjuk be, majd amikor Hartyándi Jenő vette át tőlem a zenei vezetést, lehetőség volt külföldiek bemutatására is, jött Anthony Braxton, a Róva Saxofon kvartett és az Art Ensemble of Chicago. Ezeket a világsztárokat úgy tudta a szűkös keretből gazdálkodó ház elhívni, hogy éppen Bécsben koncerteztek, és a gázsi mellett csak a Bécs–Győr utat térítettük meg. A Benkó Dixieland minden hónap első keddjén játszott az ifiház presszójában – emlékezett a szerzőnek adott interjúban korábban Scharek Béla (K2 – L. B., 2015. dec. 5.).
Egy megőrzött koncertjegy 1992-ből.
Így engedték ki a gőzt a sztárok
A ’90-es években megváltozott a légkör, a szervezők egyre gyakrabban a menedzserekkel tárgyalhattak, míg Somogyi Ferenc a ’70-es években még közvetlenül a zenészekkel beszélt, s a találkozás öleléssel kezdődött. De Solti Jánoshoz Zugmann Zoltánnak, az ifjúsági ház későbbi szervezőjének is volt később szerencséje.
– Nem tudom már, épp kikkel játszott, talán a Tátraiékkal. Egy furcsa kérésük volt mindössze, hogy adjunk egy tévét az öltözőbe. Ugyanis akkor jelent meg valami SEGA videójáték és a zenekar tagjai versenyben voltak egymással – idézi fel a Babtársulat mai színidirektora. Egy népszerű, háromtagú fiúegyüttesről mesélte, hogy menedzserük óvta őket a közönségtől és egy zárható helyiséget kért a koncert előtt. Jobb híján az aula melletti kis raktárt ajánlották fel, így oda voltak bezárva egy jó órán keresztül.
S koncert után mindenkinek saját módszere volt a gőz kiengedésére, a sziámis Müller Péter a győri belvárosban sétált, ef Zámbóék átruccantak a klub bárjába, a Kispál és a Borz pedig egy dartstáblával érkezett, s a fiúk dobálni kezdtek.
A dunátúlivá, később országossá nőtt fesztivált 1975. szeptember 5-én hirdették meg a Kisalföldben.
Lila taréjok rémes estéje
A ’96-os évhez kötődik egy balhé, ami inkább csak nagyot szólt. Péntek délelőtt tíz órakor megjelent a Baross úton néhány színes kakastaréj. Estére majdnem 1000 punk lepte el Győrt, az ország valamennyi pontjáról érkeztek június 7-én. A pukkasztó megjelenést nem méltányolta a város, Balogh József polgármestert is a helyszínre hívták, aki döbbenten szembesült a belváros közepén kialakult helyzettel.
– Az Auróra menedzsere közreműködésével sikerült meghívni a világhírű Exploited zenekart – idézi fel Zugmann Zoltán. – Több probléma is volt. Csodát hajtottunk végre a házzal: képzeljünk el egy palackot, ami kívülről egyliteres, belülről kétliteres, folyt a plafonról a víz. Győr erre nem volt felkészülve, s délután, amikor a kakastaréjok megjelentek, a Baross úti gyümölcsösök, könyvesek pánikszerűen bezártak. Tegyük hozzá, végül egyetlen fiatalhoz kellett mentőt hívni, aki rosszul lett a házban. Kiadtunk ezután Koch Éva igazgatóval egy közleményt, hogy ha bárkinek kára keletkezett, az intézmény megtéríti. Azóta sem jött panasz. De ami tény, hogy ez a jelenet kilencvenhatban még Pestet is felkavarta volna.
Ide minden befért, még egy nagy vadgesztenye is, amit körbeépítettek a házzal. A Petőfi Sándor Ifjúsági Ház alapkövét a város 700. évfordulóján tették le és 1973. március 15.én nyitott. Miért is emlékszik rá mindenki? Talán mert volt benne: presszó, Rütyi, Muzsikus Műhely, Amatőr Pop Jazz Rock Fesztivál, színház, mozi, filmfesztivál, fotóklub, jazzklub, Kassák Kollégium, Kispál, LGT, Syrius, Club44, képzőművész műhely, diszkó, diákszerelem és felnőttszerelem.