Van ennek előzménye. Épült városrész a közelmúltban Győrben, ami a megálmodójáról kapta a nevét. Az ambiciózus osztrák nagyvállalkozó, Michael Leier vásárolta meg a lepusztult Frigyes laktanyát a városházával, vasútállomással szemben, és varázsolt belőle 2005-től impozáns, elegáns Leier City Centert. A kisalföldi megyeszékhelyen most Dézsi-város épülhet. Győr polgármestere, Dézsi Csaba András a Mosoni-Duna mentén, a Rába-gyár egykori telephelyére álmodott nagyszabású kulturális negyedet. Ugyanakkor nemcsak ez az emblematikus, sokakat megosztó projekt jelzi azt, hogy Győr az elmúlt két évben Dézsi-várossá alakult. A nemzetközileg elismert orvosprofesszor, hétdanos dzsúdómester, író, rock- és papagájrajongó polgármester személyisége számos területen hagy erős nyomot a városban. De ne szaladjunk ennyire előre. Induljunk ki legfrissebb rendelkezéséből: november elején kötelezővé tette a védőoltást a város intézményeiben és cégeiben.

Milyen hatása van a városházán a kötelező oltás elrendelésének, mennyi embert érint, és milyen visszhangok érkeznek?

Munkatársaink 15 százaléka nincs beoltva, őket érinti a rendelkezés. Több száz emberről van szó, ezért is fontos, hogy vegyék fel az oltást. Akinél orvosilag igazolható az ellenjavallat, természetesen nem várjuk el, hogy beoltassa magát. De korábban az egészségügyben is kötelezővé tették az oltást. Én sem operálhatnék, ha nem lennék beoltva. Természetesen számba vettük azt is, hogy lehet lemorzsolódás a szigorítást követően, és többen inkább a fizetés nélküli szabadságot választhatják. De ha nem oltatnák be magukat, és megbetegednének, akkor is ugyanúgy kiesnének a munkából.

Orvos vagyok, és az eddigi szakmai pályafutásom eredményei remélhetőleg hitelesítik ezt az intézkedést. A polgármesterséggel párhuzamosan az akut infarktus ellátásban dolgozom továbbra is, ahol gyors döntéseket kell hoznom, hiszen rövid időnk van arra, hogy a pácienst visszahozzuk a klinikai halálból, feltámasszuk és megoperáljuk öt-hat perc alatt a szívét. Egyébként amennyire lehet, alaposan átgondolom a döntéseimet. Itt is rágódtam azon, hogy ennek az egésznek van egy társadalmi-politikai, orvosi háttere, és melyik a legerősebb, de egyértelmű volt, hogy most az orvosi háttérnek kell latba esnie.

Fontosabb lett az egészség, mint a szavazatgyűjtés?

Ha egy politikus kizárólag a szavazatgyűjtés szempontjai szerint hozza meg a döntéseit, akkor nagy bajba kerül.

Soha nem leszel sikeres, ha mindig azt nézed, hogyan lehetnél sikeres. Vagy van egy aránylag stabil személyiséged és naprakész tudásod, vagy nincs. Egyébként nem azért kommunikálok az emberekkel, hogy szeressenek, hanem azért, mert érdekel a véleményük.

Az a fajta politikus vagyok, aki a kórházból, a műtőből jött. Amikor ott belép a beteg, az első mondatom hozzá, hogy jó napot kívánok, mi a panasza, miben segíthetek. Ugyanezt folytattam itt is politikusként. Ezen persze meglepődtek, mert ritkán hallottak ilyen politikustól. A „jó napot kívánok”-ot még csak-csak, de a „mi a panasza, miben segíthetek”-et már kevésbé. Ezzel a hozzáállással viszonylag jól fel tudtam mérni az elmúlt szúk két évben, hogy mi a fontos a győrieknek.

A kötelező oltás elrendelése mellett a változtatási tilalom bevezetése is nagy port kavart a városban. Miért volt erre szükség?

A változtatási tilalom csak addig lesz érvényben, amíg elfogadjuk az építési szabályzat módosítását. A győriek a közlekedési, parkolási gondokat tartják a legégetőbbnek. Nagyon sokszor nem tudnak az otthonukhoz közel parkolni. Megdöbbentő, de még a panel lakótelepek zöldterület-, garázs- és parkoló aránya is átgondoltabb volt, mint a mai építkezéseké. Jelenleg egy parkolót kell csak létesíteni a kivitelezőnek lakásonként, ami édeskevés. Az elvárásunk érvényesítésére, hogy minden lakáshoz két parkolót építsenek, kizárólag a változtatási tilalom elrendelése állt rendelkezésünkre. Nem azokkal van baj, akik partnerek a jó megoldásokban. Olyanok is akadnak sajnos, akiket más szempontok vezérelnek a lakásépítésben. Mindig azok miatt szívjuk meg, akik nem a közösség érdekeit nézik.

Azt sem szeretjük közben, ha az emberek a zöldterületre, a fűre parkolnak, de hová álljanak, ha nincs elég parkoló? Tehát ez a parkolási mizéria, ami a változtatási tilalomban csúcsosodott ki, tulajdonképpen a zöld város projekt része, így is védeni tudjuk a zöldterületeket. Ugyanilyen megfontolásból éppen azon gondolkodom, hogy be fogjuk fejezni a szedd a szemetet akciókat. Lehet, hogy be is fogom tiltani őket, ha erre lehetőségem adódik. Ugyanis bevezetjük a „Ne dobd el a szemetet!” kampányt. És kezdeményezni fogom az országgyűlési képviselőnknél, hogy újra súlyosabb elbírálás alá essen a szemetelés, az illegális szemétlerakás. Van olyan ember, aki csak abból ért, ha megbüntetik.

A polgármesterséggel párhuzamosan tagja a Széchenyi-egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának is. Ugyanakkor a változtatási tilalom a volt kekszgyári területen létesülő, nagyszabású egyetemi Science Parkot is érinti. Mi lesz ezzel a projekttel?

Nincsenek kivételek, de vannak megoldások. Ha az egyetem teljesíti a főépítész úr által előírt feltételeket, fel fogjuk oldani a változtatási tilalmat azon a területen. Ugyanis körzetenként, lakóblokkonként tudjuk feloldani vagy elrendelni a tilalmat Ez igaz mindenkire.

Van egy másik terület a városban, a Rába-gyár korábbi telephelye, ahol kulturális negyedet szeretne létrehozni. Ennek a víziónak, hosszú távú tervnek az is a célja, hogy egyféle örökséget hagyjon a polgármestersége után? Előbb-utóbb elnevezik majd a kulturális negyedet. Ez lehet a „Dézsi-város”?

Bízom benne, hogy a győriek majd városépítő polgármesterként fognak visszagondolni rám, ezt nem is titkolom. Itt van a projekt makettje a szobámban. Előrehaladott tárgyalásaink vannak ezzel kapcsolatban. Elkezdjük a részletes tervezést és a terület előkészítését. 59 éves vagyok, dolgoztam világéletemben, talán nem gyenge színvonalon. Nagy dolog volt korábban, hogy meg tudtuk valósítani a szívkatéteres labort a kórházban, növelve a kisalföldiek túlélési esélyeit. Szeretek olyat csinálni, ami jó minőségű, és aminek nyoma van. Tervezzük például az elővárosi vasúti közlekedést, erre kaptunk is forrást az ITM-től. Azért, hogy Ménfőcsanakról, Szentivánról be tudjuk hozni kötöttpályán az embereket. Sok olyan fejlesztésen dolgozunk, ami stratégiailag meghatározza Győr közlekedését. A másik nagy kérdés az, hogy merre fejlődjön a város. Két projekt volt, amit megörököltem, Az egyik a fürdő-, a másik a színházfejlesztés a Modern Városok Program keretében. A fürdőnél is lett volna egy-két ötletem, de azt mondtam, ha ezt a projektet nem engedem, akkor meglincselnek a győriek. A színházzal szemben viszont az volt a döntő érv az elején, hogy automata mélygarázst terveztek hozzá, és az előadás végén olykor akár egy órát is sorba kellett volna állni az autókért.

Arra gondoltam, hogy mi lenne, ha ebből a pénzből építenénk inkább egy új színházat. A Győri Filharmonikus Zenekar sem akart beköltözni, mert annak az épületnek szerintük pocsék az akusztikája. Így fejlődött tovább az ötlet egy kulturális központtá, ami befogadhatja a színházat, a balettet, a filharmonikusokat.

Nincs a környéken pár ezer fős koncertekre alkalmas építmény sem, ezért úgy gondoltam, hogy építünk egy ifjúsági palotát is. Volt a fiókban egy olyan terv, hogy egy szigetet hoznak létre a Rába-gyári telephelyen. Ezt elővettük, aktualizáltuk, és egy kanális kialakításával terveztük meg a kulturális központot. Plusz az Iparcsatorna területén egy hajókikötőt és közlekedési múzeumot építenénk.

Élete egy jelentős részét a Facebookon éli, itt tárgyalták ki a parkolók és a színház ügyét is. Mennyire celeb, és mennyire politikus Dézsi Csaba András?  

Mikor nem éltem a Facebookon? Amikor még nem volt. Mindig is szerettem láttatni, amit csinálok. A celeb szónak ugyanakkor van egy pejoratív kicsengése, így inkább azt mondom, hogy kommunikálni kell az emberekkel. Attól kezdve, hogy a digitális világ beindult, gyorsabb lett a párbeszéd. Máig meglepődnek a győriek, hogy szinte mindenkinek személyesen válaszolok, és a válaszom néha nagyon kemény. Nem szoktam kertelni. A család persze más, de az unokáimról sem azért nem rakok ki képeket, mert visszafogott vagyok, hanem mert a gyerekeim megtiltották.

A parkolási díjak megemelésénél sem kertelt…

3900 forintól felemeltük 25 ezer forintra az éves parkolási díjat a belvárosban. Az ellenzék felhördült, de az én logikám szerint egy parkolóhelyből a városnak egy évben 1.080 ezer forint bevétele van ott, ahol eddig egy belvárosi lakos 3900 forintért parkolhatott. Magyarán 1.074 ezer forint támogatást kapott egy belvárosi autótulajdonos. Ezután nem 1.078 ezer, hanem „csak” 1.055 ezer forint támogatást adunk. Még így is ez évente autónként több mint egy millió forint kedvezmény! És ezt el kell tudni magyarázni az embereknek. Orvosként nem az ellenzékkel kellett megbirkóznom, hanem a halállal. A halál komoly ellenfél. Nem azt a nehéz megmondani, hogy áremelés lesz, hanem azt, hogy meghalt valaki. Ehhez képest semmit sem nehéz bejelenteni a politikában. A döntések is sokkal súlyosabbak a műtóasztal mellől. A közéletben lehet korrigálni. Biztosan én is hoztam polgármesterként rossz döntéseket. Van olyan kolléga például, akit év vettem fel, és már nem dolgozik itt.

Ugyanakkor legalább kéttucat embert lecserélt a vezetésben, mióta megválasztották. Nem bánta meg, hogy ilyen sok embert elküldött?

Inkább azt bántam meg, hogy volt, akinél sokat vártam. Mindenkinek megadtam a bizalmat, akinél úgy gondoltam, hogy meg kell adni, de néhány esetet nagyon megbántam. Mert alapjában jószándékú ember vagyok, aki a bizalomra építi a kapcsolatait. Számomra az a legfontosabb, hogy felvették ezt a szálat, ezt a lendületet a győriek, és azt mondták, érdemes kommunikálni ezzel a palival.

Akkor, ha az elmúlt két évre visszanézünk, talán pont erre a legbüszkébb?

Igen, erre. És meg tudtam szólítani közben a fiatalokat is. Amikor bejöttek hozzám a városi diákfórumtól, megkérdeztem tőlük, hogy mit szólnak a Facebook profilomhoz. Azt mondták, hogy ők már nem Facebookoznak. Kérdeztem, hogy akkor mi a fenét néznek. Instát és TikTokot. Megmutatták, és már aznap volt TikTokom. Azóta is majdnem minden nap posztolok és csinálok videókat is. Megígéretem a győrieknek, hogy visszahozzuk a Dunakapu-térre a piacot, és ma már csuklósbuszt is árultunk rajta. Készítettem videót arról is.   

Ha már a fiatalok megszólításánál tartunk, Pihe, a város kakasa megvan még?

Az állatkertben külön kéglit kapott, és vele van a barátnője, Puha is. Ő is tőlünk van. Feleségemet túlfejlett gondoskodási önsztönnel áldotta meg a sors. A járvány első hulláma idején vett egy keltetőgépet, rakott bele tojást, figyelt rá, így lett Pihe. Fotóm van róla, ahogy kikelt a tojásból, és azóta, amikor csak fotóztuk, mindig a középpontba tolakodott. Köztudott, hogy mennyire szeretjük a madarakat. Most tíz papagájunk van otthon. Minden nap, mindegyikkel foglalkozni kell. Egyedenként 12 köbméteres ketrecük van, és építettünk egy 160 négyzetméteres, négy méter magas röpdét is, ráadásként létrehoztunk egy papagájmentő alapítványt.

* * *

Győr polgármestere nemcsak a madaraknak, sajtós munkatársaink is szárnyakat ad. Felhatalmazta a városi média újságíróit, hogy kényes kérdéseket is feltehetnek neki. Egy átlagos európai országban ez teljesen normális dolog lenne, de Magyarországon ritka, mint a fehér holló. Azt mondja magáról, fideszesként elfogadóbb, mint sok liberális. Mindenféle betege van a kórházban is, el kell fogadni, hogy másként gondolkodnak emberek. Az egyik legjobb barátja a már bezárt Népszabadságnál dolgozott. „Nekem az a fontos, hogy a győriek jól érezzék magukat itt, és ha majd egyszer nem leszek, azt mondják, hogy a Dézsi jó polgármester volt” – mondja búcsúzóul.