Hírkereső

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) friss jelentése szerint Szlovákiában 2019-ben két vizsgálat zárult le, és mindkettő esetében az intézmény további lépéseket javasol. Ez azt jelenti, hogy az uniós forrásoknak a tagállamokban való kezelése során valamilyen szabályellenességet, vagy csalást találtak. 2018-ban a három lezárt szlovákiai vizsgálatból szintén kettő esetében javasoltak intézkedéseket. Magyarországon tavaly öt vizsgálat zárult le, és ugyancsak két esetben éltek ajánlásokkal. Ez jelentős változás 2018-hoz képest, amikor a kilenc lezárt magyar vizsgálatból hét esetben látták indokoltnak a további intézkedéseket. Csehország esetében pedig a 2019-ben lezárt mindhárom eljárást követően valamilyen lépést javasoltak. A tavalyi negatív rangsort Románia vezeti 11 lezárt vizsgálattal, amelyből 9-nél találtak problémát az uniós ellenőrök. Az OLAF-nak azonban nincs nyomozati jogköre, a problémás ügyekben a tagállami hatóságoknak kellene eljárniuk.

Az OLAF vizsgálódik

Szlovákiának a 2014-2020 közötti uniós programozási időszakban összesen 15 milliárd euró közösségi forrás áll a rendelkezésére, amiből eddig hozzávetőlegesen öt milliárdot hívtunk le. Az OLAF friss jelentéséből kiderült, 2015 és 2019 között Szlovákiában 1947 uniós támogatással kapcsolatos vizsgálatot indítottak. Ez önmagában nem kevés, hiszen az olyan nagy államokban, mint például Franciaország 1233 ilyen eljárás indult. A magas szlovákiai esetszám miatt az adott időszakban az országba érkező uniós támogatások összértékének 21,03 százaléka volt tárgya valamilyen OLAF-ellenőrzésnek. Ez rendkívül magas arány, Szlovákia ezzel az adattal toronymagasan kiemelkedik az uniós országok közül, hiszen a 27 tagállam átlaga ebben a tekintetben 1,91 százalék, Magyarország esetében is csak 1,41 százalék, Csehországban pedig 2,22 százalék. Szlovákián kívül egyetlen tagállam esetében sem haladja meg ez a mutató a 3 százalékot. Ez az adat arról árulkodik, hogy az országba érkező uniós támogatások mekkora részét illetően vizsgálódik az OLAF, de nem okvetlenül jelenti azt, hogy a kérdéses támogatások felhasználása során valóban visszaélés, vagy hiba történt.

Büntetési javaslatok

Arról, hogy a 2015–2019 közötti időszakban a felzárkóztatási és agrártámogatásokat illetően mely esetekben igazolt valamilyen szabálytalanságot az OLAF, az „ajánlásokkal lezárt esetek” száma tanúskodik. Az uniós csalás elleni hivatal ebben az időszakban Szlovákia esetében 13 eljárást zárt le azzal, hogy valamilyen javaslatot tett a nemzetállami hatóságoknak. Ezen esetek egy részében az OLAF igazoltnak látta a visszaélést, és büntetés kiszabását is javasolta. Az ügyekben javasolt büntetés összértékét az uniótól kapott teljes támogatás százalékarányaként adják meg. Eszerint a problémás szlovákiai ügyek miatt annyi büntetést javasoltak az országnak, amely az összes EU-s támogatásunk 0,53 százalékát teszi ki. Ezzel Szlovákia a második legrosszabb eredményt érte el, a 27 tagállam átlaga ugyanis csak 0,36 százalék, a cseheknek pedig csak az uniótól kapott pénzük 0,06 százalékának megfelelő büntetést javasoltak. A megállapított büntetés mértékét illetően Szlovákiát csak Magyarország előzi meg, amely azonban toronymagasan vezet. Az államnak rendkívül magas arányú, a lehívható pénzek 3,93 százalékának megfelelő büntetést javasoltak. Mindezt az alapján a 43 eset alapján, amelyben az OLAF igazoltnak látta valamilyen probléma meglétét. Az adott időszakban az esetszámok tekintetében is Magyarország áll a negatív lista élén, a sorban mögötte a jóval nagyobb Románia áll (40 lezárt vizsgálat), a harmadik helyen holtversenyben Lengyelország és Olaszország áll 22-22 lezárt vizsgálattal.

Sereghajtó adócsaló

Az OLAF nemcsak az uniótól lehívható pénzeket, hanem a központi költségvetésbe befizetendő forrásokat is ellenőrzi. A tagállami hatáskörben beszedett vám- és áfabevételek egy részét ugyanis tovább kell adni az uniós költségvetés felé. Az intézmény jelentése szerint míg a 2015–2019 közötti időszakban a legtöbb tagállamban a közös uniós büdzsébe befizetett vám- és áfabevételek fél-egy százalékát teszik ki a szabálytalan és csalásgyanús esetek, addig Szlovákia esetében ez rendkívül magas: 51,9 százalék. 

Az OLAF előző, 2014–2018 közötti időszakra vonatkozó jelentése szerint Szlovákia esetében ez a szám 50,11 százalék volt, ami már akkor is messze a legmagasabb értéknek számított. Az uniós ellenőrök szerint Magyarország esetében ebben az előző időszakban a befizetendő vám- és áfabevételeknek mindössze 0,14 százalékával volt gond, a 2015–2019 közötti években azonban ez 24,47 százalékra ugrott. Ezzel Magyarország a negatív listán felzárkózott Szlovákia mögé a második helyre. Ahogy azt táblázatunk is mutatja, a harmadik helyen Görögország áll (19,35 %). A Portfolio.hu azt írja, az OLAF szerint a valóságosnál jóval kisebb importot jelent le sok cég a magyar adóhatóság felé. Ez egyben azt jelenti, az ellenőrzések sok esetet nem szúrnak ki. Ennek következtében sok áfát és vámot megspórolnak a cégek, így az adóhatóság jelentős mennyiségű pénzt nem is tud továbbutalni a közös uniós büdzsébe. A szakportál az adó- és vámbevétel területén Szlovákiában és Magyarországon egyszerre jelentkező problémáról azt írja, a szlovák–magyar áruforgalomban még mindig sok trükközés lehet a termékek ide-oda utaztatásával és így a vám- és áfabevételek megspórolásával.

Lealkudható büntetés

Tóth István János, a Korrupciókutató Központ Budapest igazgatója az OLAF-jelentés kapcsán elmondta, az uniós intézménynek a jogállásából kifolyólag nincs a hagyományos értelemben vett nyomozati jogköre, ehelyett dokumentumok alapján vizsgálódik. „Ha anomáliát, például korrupciót, tévedést, vagy mondjuk kartellezést találnak, akkor ajánlást tesznek az érintett tagállam ügyészségének” – mondta Tóth. A valódi nyomozást a tagállami hatóságoknak kellene kiviteleznie. Szlovákiában a 2015–2019 közötti időszakban az OLAF ajánlásai alapján egy esetben emeltek vádat, hat esetben a szlovák ügyészség nem látott okot a vádemelésre, és elutasította az uniós szerv javaslatát. További öt esetben pedig még nem döntött a szlovák ügyészség arról, hogy vádat emel-e vagy sem. A tagállami nyomozóhatóságok jelentette korlát áthidalására áll fel 2021-től 22 tagállamban, köztük Szlovákiában, az Európai Ügyészség. Magyarország egyelőre nem csatlakozik az intézményhez. 

Tóth arról is beszélt, az OLAF az ajánlásában felszólíthatja még a tagállami kormányt a hiányosság kijavítására, de akár javaslatot is tehet az Európai Bizottságnak, hogy az szabjon ki büntetést az adott tagországra. A hivatal az egész unióban 2019-ben összesen 485 millió eurónyi büntetésre tett javaslatot. Az OLAF indítványa alapján aztán a bizottság az adott tagállammal tárgyalásokba kezd arról, mennyi legyen valójában a büntetés. Arról, hogy az OLAF által feltárt problémákat nyilvánosságra hozzák-e, mindig az adott tagállam kormánya dönt. Az uniós intézmény nem teheti közzé, pontosan milyen hiányosságokat találtak, így a jelentésük is csak esetszámokat, statisztikai adatokat tartalmaz.