Hírkereső

Cikkünk második részében a koronavírus elleni oltással kapcsolatos összeesküvésekkel foglalkozunk. Utánajárunk, honnan ered az emberek oltásellenes magatartása, valamint az egyik legelismertebb szlovák kutatóorvos, Peter Celec segítségévél bemutatjuk, miért igazán károsak a vakcinával összefüggő összeesküvés-elméletek.

Bill Gates és a mikrocsip

A koronavírus-járvány kirobbanása felborította a mindennapi életünket, ezért nem is csoda, hogy az emberek válaszokat kerestek. A vírusról azonban az év elején még nagyon kevés információ állt a rendelkezésünkre, így a sajtó nem tudott kielégítő választ nyújtani az olvasóknak, nézőknek. Nem meglepő tehát, hogy az emberek jelentős része a különféle összeesküvés-elméleteket és álhíreket terjesztő portálok cikkeiben találta meg az igencsak kézenfekvőnek tűnő, ám a tényeket teljesen mellőző magyarázatot.

A vírus terjedésével együtt elindultak az oltóanyag kifejlesztésére irányuló kísérletek is, ez pedig kellő alapot biztosított az újabb és újabb oltásellenes összeesküvés-elméleteknek. Az amerikai Business Insider nevű gazdasági lap például nemrégiben arról számolt be, hogy egy, a republikánus szavazók körében végzett közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 44 százaléka elhiszi, hogy Bill Gates, a világhírű üzletember a koronavírus-oltással mikrocsipet akar beültetni az emberekbe, hogy megfigyelhesse őket.

Ha azt gondoljuk, hogy az ehhez hasonló elképzelések csak Amerikában elterjedtek, nagyot tévedünk: a Facebookon 3 percnyi keresgélés után könnyedén találhatunk olyan csoportokat, ahol magyar felhasználnók hangoztatják, hogy Bill Gates a vakcinával tönkre akarja tenni az emberiséget.
 

A kezdetek

Az oltásellenes magatartás egyébként nem új keletű dolog. Angliában már a 19. század közepén is léteztek különféle oltásellenes ligák, de miután a vakcináknak köszönhetően olyan pusztító betegségeket sikerült visszaszorítani, mint a kanyaró vagy a fekete himlő, kevésbé hallatták hangjukat.

Az oltásokba vetett hit az 1990-es évek végén újra megingott, amikor egy Andrew Wakefield nevű brit orvos állítólagos összefüggést fedezett fel az autizmus kialakulása és az úgynevezett MMR-oltások között (ezeket a csecsemőknek adják be a kanyaró, a mumpsz és a rubeola ellen).

Wakefield tanulmánya nagy port kavart, és sokan komolyan is vették, hiszen az elismert The Lancet nevű angol orvosi folyóiratban jelent meg az írás. Később aztán bebizonyosodott, hogy Wakefield kísérletében meghamisított adatok szerepeltek. A Sunday Times hetilap a British Medical Journal nevű orvosi folyóirattal összefogva oknyomozást folytatott Wakefield ellen, mely során kiderült, hogy a hitelét vesztett orvos a tanulmány elkészítése előtt 400 ezer fontot kapott egy olyan ügyvédi csoporttól, amely műhibaperekre specializálódott, és kereste a lehetőségeket, hogyan tudna pénzt kicsikarni a vakcinagyártóktól. Wakefield mindent tagadott, és bíróságra is vitte az ügyet, ám az a Sunday Times oknyomozó újságírójának adott igazat. Wakefield orvosi karrierje aztán tönkrement: bevonták az engedélyét, és kirúgták a brit orvosi kamarából is.
 

Járványként terjed

Azóta számos kutatás bebizonyította, hogy az MMR-védőoltás és az autizmus kialakulása között nincs összefüggés.

Az Index beszámolója szerint egy dán kutatócsoport legutóbb tavaly készített egy átfogó tanulmányt, amelyben több mint 600 ezer gyerek esetét vizsgálták át, és arra a megállapításra jutottak, hogy az oltás egyáltalán nem felelős az autizmus kialakulásáért (összehasonlításképp: Wakefield az 1998-as tanulmányában mindössze 12 gyermeket vizsgált).

A kár azonban így is tagadhatatlan. Wakefield azóta Amerikába költözött, ahol tovább folytatja oltásellenes kampányát, és sajnos egyre több követőre lel. A helyzeten a közösségi média térnyerése sem segít, amelynek következtében az oltásellenes álhírek bármiféle korlátozás nélkül terjedhetnek.

Közös felelősség

Az oltásellenes hozzáállással az a legnagyobb probléma, hogy az adott személyek nemcsak magukat, hanem másokat is veszélyeztetnek

Peter Celec, a Comenius Egyetem Molekuláris Biogyógyászati Intézetének vezetője

Peter Celec, a Comenius Egyetem Molekuláris Biogyógyászati Intézetének vezetője az oltásellenes hozzáállás károsságát így magyarázza:

„Azt hiszem, hogy az oltásellenesség összefügg a hatóságokba vetett hit csökkenésével, a gyenge otthoni és iskolai neveléssel, és valamilyen szinten az egoizmussal is. Ahogy az orvostudomány, úgy az internet is egyre személyre szabottabbá válik. Mindenki olyan hírforrásokból tájékozódhat, ami a személyes világnézetének megfelel, tekintet nélkül arra, hogy az mennyire áll összefüggésben az objektív tényekkel. A védőoltások azért számítanak különlegesnek a betegellátásban, mert csak akkor működnek, ha a lakosság minél nagyobb részének beadják őket”

– vélekedett a kutatóorvos.

Emiatt tehát az oltás nem egyéni, hanem kollektív felelősség kérdése.

Klinikai kísérletek

Celec hangsúlyozta: a vakcinák előállítása egyébként nem olyan nehéz feladat. Sokkal nehezebb megtalálni a leghatékonyabb és legbiztonságosabb vakcinát, ez az igazán drága és időigényes része a kutatásnak.

A koronavírus elleni harcban az utóbbi fél évben már több tucat ígéretes vakcinát fejlesztettek ki, azonban a klinikai teszteken csak egy, esetleg néhány fog átmenni.

A klinikai teszteket pedig rendkívül szigorúan veszik, aminek egyrészt az az oka, hogy korábban már történtek tragikus esetek. 1955-ben például Amerikában hoztak forgalomba egy gyermekbénulás elleni oltást, amely aktív vírust tartalmazott, és több ezer gyereket fertőzött meg. Az ilyen esetek elkerülése végett léteznek a többfázisos klinikai tesztek, melyek során egyre nagyobb önkéntes csoportokon tesztelik az oltóanyag hatékonyságát.

Celec biztosított arról, hogy a koronavírus elleni oltás csak akkor kerülhet forgalomba, ha a tesztek bebizonyították: a szérum biztosan nem káros az egészségre.

„A vakcinák tulajdonképpen nem különböznek a többi gyógyszertől abban a tekintetben, hogy azoknak is ilyen klinikai kísérleteken kell átmenniük. Ezért is jelenthetjük ki, hogy az orvostudomány jelentősen hozzájárult az emberek életének meghosszabbodásához”

– mondta a molekuláris biológus.

Mi lenne oltás nélkül?

Az oltással kapcsolatos elutasító magatartás tükröződik a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) nemrégiben készített felmérésében, ahol a válaszadók közel 28 százaléka egyértelműen elutasította a leendő koronavírus elleni vakcina beadatását, további 31 százalék pedig bizonytalan volt.

Celec szerint ha nem kezdünk valamit ezzel az oltásellenes hangulattal, a kutatások tulajdonképpen feleslegesek.

„Hozzá kell tenni, hogy minden fertőző betegség esetében más mértékben van szükség a lakosság beoltottságára. Az új koronavírusnál ez még egyelőre nem tisztázott, de a becslések szerint a lakosság kétharmadának kellene beoltatnia magát, ha meg akarjuk állítani a vírus terjedését. Ezt az arányt a közeljövőben biztosan pontosítják majd, de azt már most előre lehet tudni, hogy ha ezt nem érjük el, akkor a vírus továbbterjed, és még a beoltottak sem érezhetik magukat 100 százalékig biztonságban”

– mondta lapunknak Celec.

Hozzátette: ugyan a koronavírust a járványügyi szakemberek nem szívesen hasonlítják az influenzához, az oltottság mértékét azért érdemes összevetni.

„Az influenza ellen a lakosság évente mindössze 5 százaléka oltatja be magát, így a járvány könnyen szedheti áldozatait. Becslések szerint Szlovákiában évente 800–1000 ember hal meg ettől a megbetegedéstől. Erről viszont nem beszélnek minden nap a hírekben, így valahogy elfogadjuk, és úgy tűnik, nem is nagyon zavar bennünket. Sajnos”

– zárta a szakember.

Nézzük a tényeket

A koronavírus-járvány idején különösen fontos, hogy bízzunk a szakemberek véleményében, és kövessük a hozzáértők előírásait. A biztonságos védőoltás kifejlesztésén szerte a világon dolgoznak, és nem véletlenül ölnek milliárdokat a kutatásokba. A vírusok több száz évvel ezelőtt is léteztek (még mielőtt bármiféle orvosi laborban előállíthatták volna őket), és bizony akkor is tizedelték az emberiséget. A védőoltásoknak köszönhetően viszont nagyon sok halálos kórt sikerült visszaszorítani.

Ami pedig a mikrocsipeket illeti, érdemes megemlíteni, hogy az összeesküvés-hívők már a H1N1 tíz évvel ezelőtti terjedésekor is emlegették az oltásba rejtett megfigyelő-berendezéseket. Ezzel kapcsolatban még a mai napig is találhatók különféle álhírek az interneten. Abban is biztosak lehetünk, hogy ha a jövőben újabb vírusok bukkannak fel, újra előkerül a mikrocsip mint téma.