Hírkereső

A két színművész az Emberi Erőforrások Minisztériuma által alapított életműdíjat vehette át, a díjazottak személyéről a minisztérium által felkért háromtagú szakmai bizottság (Nyakó Béla fesztiváligazgató, Balog Tibor dramaturg, a fesztivál művészeti tanácsadója; Pataki András rendező) döntött. 

Kárp Györgyöt Hubay Miklós Római karneváljában, a Soproni Petőfi Színház, a Zentai Magyar Kamaraszínház és a marosvásárhelyi Spectrum Színház közös produkciójában (Pataki András rendezésében) láthatta a fesztivál közönsége, Boráros Imre pedig a Soproni Petőfi Színház és a Csavar Színház Peer Gyntjében, a Pap szerepében lépett színpadra Kisvárdán (rendező: Pataki András). A Jókai Színház sajtóközleménye szerint augusztus 29. – a fesztivál zárása, a díjátadó napja – különleges jelentőségű dátum a Kossuth-díjas színművész, a komáromi társulat örökös tagja életében: Boráros Imre éppen 55 éve van a pályán, 1965-ben ezen a napon került a Magyar Területi Színházhoz. 

A soproniak és a Csavar koprodukciója egy további elismerést is begyűjtött: az Aase anyót alakító Horváth Zsuzsa megosztva megkapta a legjobb női mellékszereplő díját. A fesztiválújságként működő Kisvárdai Lapok tanúsága szerint a szakmai klubban az előadást méltató ítészek egyöntetűen kiemelték a színészi munkát – a díjazottak mellett a címszerepet alakító Gál Tamás játékát –, ugyanakkor többen hiányolták az erős rendezői koncepciót, azt a gondolatiságot, ami által nagy, színes tabló helyett egyedi, jellegzetes lehetett volna a drámai költemény színpadi megvalósítása. A Peer Gyntről egyébként a komáromi közönség – ha minden jól megy – hamarosan személyesen is képet alkothat: októberben bérletben és bérleten kívül is szerepel a Jókai Színház műsorán. 

A kisvárdai fesztiválon, amelyet bő három évtizeddel ezelőtt a határon túli magyar színházak éves anyaországbeli szemléjeként hívtak életre, és azóta is a magyar–magyar színházi találkozások legjelentősebb terepe, idén három előadásban voltunk szorosan véve érdekeltek. A Peer Gynt mellett szerepelt a versenyprogramban Miroslav Krleža A Glembay ház című drámája a Komáromi Jókai Színház előadásában, Martin Huba rendezésében, a kassai Thália színeiben pedig a Faragó Béla–Forgács Miklós–Czajlik József szerzőhármas műfajváltó produkciója (opera-operett-oratórium-interaktív színház), a Ma már nem mész sehova méretett meg. 

A Malina Hedvig történetét feldolgozó kassai előadásról Urbán Balázs tollából közölt kritikát a Kisvárdai Lapok. A szerző arra jutott, hogy a Tháliában „egy látható igényességgel és komoly munkabefektetéssel elkészített, de egymást csaknem kioltó és ráadásul önmagukban is problematikus elemekből építkező, zavarba ejtő hibrid jött létre”. A kritikus méltányolta a csapatmunkát, a kiváló szereplőgárdát, ám az interaktív részt – morális kérdésfelvetés híján – problémásnak találta, és azt is megjegyezte, hogy a három felhasznált zenés műfaj kapcsán mintha nem született volna döntés arról, mik is legyenek ezek: önmagukban is megálló darabok, stílusimitációk, esetleg paródiák?

A komáromi társulat előadását írásban Gyürky Katalin értékelte, kiemelve Szabó Viktor, Holocsy Katalin és Horányi László meggyőző alakítását. Összességében úgy látta, mivel A Glembay ház esetében az irodalmi anyag rendkívül erős, a konzervatív rendezői iskolát képviselő adaptáció nem tesz mást, mint a családtagok között elhangzó párbeszédeken keresztül leplezi le, mi minden szárad a klán lelkén.
Az öttagú szakmai zsűri (Gulyás Gábor esztéta, Kozma András dramaturg, Naszlady Éva színész, rendező, a zsűri elnöke, Mészáros Blanka színész, Sztarenki Pál színész, rendező) döntése alapján Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Fődíját a legjobb előadásért a nagyváradi Szigligeti Színház Lila ákác című előadása érdemelte ki. A kiváló társulati munkáért járó elismerést megosztva kapta a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház (a Gusztáv a hibás mindenért című előadásáért), valamint a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata (a Raszputyin című előadásért). A legjobb rendezés díját Árkosi Árpád kapta a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Gyulai Várszínház közös produkciójáért, a Pornó – Feleségem története című darab létrehozásáért. 

A zsűri döntése alapján színészi nagydíjat vehetett át Farkas Ibolya a Római karneválban nyújtott alakításáért (a marosvásárhelyi Spectrum Színház előadása). Béres Márta az Újvidéki Színház Anna Kareninájának címszerepéért kapta meg a legjobb női főszereplőnek járó elismerését. A legjobb férfi főszereplő díját megosztva ítélték oda Sebestyén Abának (A nép ellensége, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata), valamint Rappert-Vencz Gábornak (Raszputyin, Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata). A legjobb női mellékszereplő díját megosztva kapta a már említett Horváth Zsuzsa (Peer Gynt) és Moldován Orsolya, aki a marosvásárhelyiek A nép ellensége című előadásában szerepelt, hasonlóan, mint a legjobb férfi mellékszereplőként jutalmazott Henn János. A legígéretesebb tehetségnek járó Teplánszky-díjat Román Eszter (Lila ákác, Nagyváradi Szigligeti Színház) vehette át. Kisvárda polgármesterének díját Imre Éva kapta (Pornó – Feleségem története).