Hírkereső

Az Északi terület világörökségi helyszínek közé tartozó Kakadu Nemzeti Parkját érintő Keleti Aligátor Folyóban ezelőtt még sosem észleltek bálnákat, és egyelőre nincs rá magyarázat, hogy a nagytestű tengeri emlősök közül legalább három miért kalandozott el ilyen messzire a szárazföld belsejébe.

Jason Fowler ökológus vette észre a három bálnát szeptember 2-án, amikor a barátaival vitorlázott a folyó szájától több mint 20 kilométernyire.

„A víz rettentő zavaros. A látótávolság nulla. Tehát csak akkor látni a bálnákat, ha éppen a víz felszínén vannak” – mondta hétfőn Fowler, aki szerint két felnőtt és egy fiatalabb példány rekedhetett a folyóban, mindegyik nagyjából 10-12 méter hosszú.

Az ökológus szerint a nyugat-ausztráliai hosszúszárnyúbálna-populáció hatalmasra duzzadt, ami igazi környezetvédelmi sikertörténet.

„Olyan nagyszámú hosszúszárnyú bálna indul most útnak Nyugat-Ausztrália állam partjai felé, hogy az állatok új helyeken bukkannak fel. „Az viszont hihetetlenül fura, hogy egy zavaros, krokodilokkal teli sekély folyóban kötnek ki, ilyenről még nem hallottunk” – jegyezte meg Fowler.

A folyó neve ellenére Ausztráliában nincsenek aligátorok. A folyót az európai felfedezők nevezték el így a benne lévő sok krokodil miatt, amelyeket nem tudták megkülönböztetni az aligátoroktól.

Az Északi terület kormányának bálnákkal és delfinekkel foglalkozó szakértője, Carol Palmer szerint a hétvégén még legalább egy bálna volt a folyóban. A hatóságok egyebek között felvett bálnahangokkal próbálták rábírni az állatokat a folyó elhagyására.

Palmer szerint a krokodilok nincsenek hozzászokva egy hosszúszárnyú bálna látványához, és az állat mérete miatt valószínűleg nem fognak „kötözködni” vele.

Fowler szerint a bálna vagy bálnák valószínűleg belefáradnak, hogy az erős árral szemben úszva ugyanazon a helyen maradjanak a folyóban.