Beyoncé demonstrálta, hogy akkor is össze tudja szedni a legtöbb jelölést (kilencet), ha nincs új albuma a vizsgált időszakban. Idén tulajdonképpen egyetlen dallal volt jelen a piacon, a Black Parade viszont több kategóriában is kiérdemelte a figyelmet. Ő egyébként a Grammy-díj történetének legtöbbet jelölt női előadója. 

A legfontosabb kategóriának tartott év albumáért három olyan lemez nem száll versenybe, amelyeket a kritika és a közönség egyaránt lelkesen fogadott: Fiona Apple, Bob Dylan és The Weeknd albuma. Előbbit csak rock és alternatív kategóriában jelölték díjra, utóbbit pedig sehol, ami teljességgel érthetetlen – a kanadai énekes már meg is szólalt, korruptnak és sznobnak nevezve az Amerikai Lemezakadémiát. Ez nyilván nem használ a testület tekintélyének, amelyet az utóbbi időszakban több botrány is tépázott. 

A második legtöbb jelölést, fejenként hatot, Dua Lipa, Taylor Swift és Roddy Ricch rapper kapta, közülük csak Swift eredményén nem csodálkozunk, hiszen Amerika üdvöskéje a Folklore című „karanténalbummal” új arcát mutatta meg. Természetesen ez a korong is versenybe száll az év albumáért, vetélytársai a Coldplay, Dua Lipa, Post Malone, az USA-ban rendkívül népszerű Haim lánytrió, a Black Pumas, a sokak által Frank Ocean női megfelelőjének tartott Jhene Aiko és a multiinstrumentalista „csodagyerek”, Jacob Collier – utóbbi szintén nagy meglepetés, mivel sokkal közelebb áll a dzsesszhez, mint a mainstreamhez. 

Végre Phoebe Bridgers is bejutott a legjobb új előadók közé, a dalszerző-énekesnőnek ez négy évébe telt, de megszokhattuk, hogy a lemezakadémiához minden újdonság hosszú fáziskéséssel jut el. Az viszont örömteli tény, hogy A legjobb rock-előadás (Best Rock Performance) kategória valamennyi jelöltje nő, illetve női frontemberrel működő zenekar – a Grammy történetében nem volt még ilyen. (Fiona Apple, Brittany Howard, Phoebe Bridgers, Haim, Grace Potter és a Big Thief). 

A rockzenei kategóriákba idén a szokásosnál szerencsésebben sikerült besorolni a jelölteket, dacára annak, hogy az „alternatív” meghatározás értelmezése például alaposan kitágult a kilencvenes évek óta. (Ne feledjük, hogy 1988-ban a Jethro Tull a legjobb heavy metal album kategóriában győzte le a Metallicát.) A gitáralapú zenékre amúgy is rossz idők járnak, a hiphop teljesen átvette az uralmat Amerikában, lassan már az r’n’b-számok is csak akkor lehetnek sikeresek, ha tartalmaznak rapbetétet. Ám a krízis is produkál remek teljesítményeket, itt van például a Tame Impala, a Fontaines D.C., vagy Grace Potter. És talán Fiona Apple zseniális albumát is azért sorolták az alternatív kategóriába, hogy több esélye legyen a trófeára, mintha az év lemezéért indítanák. Ugyanakkor az idén szintén „alternatív” Beck öt évvel ezelőtt megkapta az év albumának járó Grammyt a Morning Phase-ért. Szóval nem könnyű a besorolók dolga. Ezt ők maguk is érezhetik, hiszen egyébként miért neveztek volna át nemrég néhány kategóriát? A world music, azaz a világzene például mostantól global music néven szerepel a Grammy-szótárban. A lemezakadémia azzal indokolta a változtatást, hogy szakítani akar a korábbi elnevezéshez fűződő gyarmatosító felhanggal, és alkalmazkodik a kategória által képviselt sokféle közösség zenehallgatási trendjeihez. Ezt talán úgy fordíthatjuk le, hogy minden, ami nem amerikai vagy brit pop-rock gyökerekkel rendelkezik, ide sorolható. 

Az Urban Contemporary kategória is új nevet kapott (itt olyanokat díjaznak, akik az r’n’b, a pop és hiphop környékén mozognak, de egyik stílusba sem sorolhatók egyértelműen). Mostantól Best Progressive R&B kategóriának nevezik – elsősorban a George Floyd-gyilkosság, illetve a Black Lives Matter mozgalom hatására, hogy ne a nagyvárosi feketékre asszociáljon azonnal, aki meghallja. 
Aztán itt a legjobb rap/ének kategória (Best Rap/Sung Performance), amelyet Best Melodic Rap Performance, azaz legjobb dallamos rap előadás névre kereszteltek, hogy a rapzenével kikevert legfurább hibridek is beleférjenek, a countrytól az elektronikus zenéig. 
Persze nem mind a 83 kategória kap azonos figyelmet, és csak töredékük szerepel a gálán, amelyről még nem tudni, közönség nélkül vagy limitált nézőszámmal rendezik-e meg. Csak a dátum és a műsorvezető biztos: Alicia Keyst két év után Trevor Noah komikus váltja. Az időpont pedig január 31.