Erről maga Putyin nyilatkozott a Rosszija 1 és a Rosszija 24 televízió által szerda este sugárzott interjújában. Rámutatott, hogy az észak-atlanti szövetség bővítésének előző két körével kapcsolatban sem vették figyelembe Moszkva aggályait. Még akkor sem, amikor pedig jó volt Oroszország és a NATO viszonya, mert az utóbbi számára a geopolitikai érdekek fontosabbak voltak a kapcsolatok minőségénél.

Úgy vélekedett, Moszkva annak ellenére sem lehet biztos abban, hogy Joe Biden amerikai elnök miben állapodott meg ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel a NATO-tagság ügyében, hogy a legutóbbi telefonbeszélgetés nyomán a kijevi államfői hivatal – washingtoni felszólítás után – korrigálta a tárgyalásról kiadott közleményt. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok részéről még korainak gondolták a kérdésről a nyilvánosság előtt beszélni még a június 16-ra tervezett genfi orosz-amerikai csúcs előtt.

A NATO keleti bővítésének és annak a ténynek, hogy a szövetség infrastruktúrája közeledik Oroszország határaihoz, Putyin szerint „gyakorlati jelentősége” van Oroszország számára. Emlékeztettet rá, hogy Lengyelországnak és Romániának a szövetségbe való belépését követően az amerikaiak „könnyen” megegyeztek velük arról, hogy rakétavédelmi rendszereket helyezzenek el a területükön. Mint mondta, ezek indítóállásai olyan csapásmérő eszközök indítására is alkalmasak, amelyek 15 perc alatt elérik Oroszország központját.

„Képzeljük el, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz. A repülési idő mondjuk Harkovtól és, nem is tudom, Dnyepropetrovszktól Oroszország központi részéig, Moszkváig 7-10 percre csökken” – mondta Putyin.

„Ez vörös vonal számunkra, vagy sem?” – fűzte hozzá a szónoki kérdést.

Putyin szerint ez ugyanúgy nem fogadható el, mint ahogy nem volt az az Egyesült Államok számára, hogy a Szovjetunió rakétákat telepített Kubába, ahonnan a repülési idő az Egyesült Államok „ipari területeiig, beleértve Washingtont”, 15 percig tartott.

„Ahhoz, hogy a repülési idő 7-10 percre csökkenjen, rakétáinkat Kanada déli vagy Mexikó északi határánál kellett volna elhelyeznünk. Ez az Egyesült Államok számára vörös vonal, vagy nem?” – fogalmazott az orosz vezető.

Putyin szerint valakinek végre el kellene gondolkodnia a NATO-ban azon, hogy Oroszországnak hogyan kell reagálnia a szövetség további bővítéséről szóló vitákra. Putyin egyet nem értésének adott hangot Kijev azon állításával kapcsolatban, hogy maguk az ukránok akarják a belépést, mert a közvélemény-kutatások szerint minimum 50 százalék ellenzi ezt, ugyanis nem akar a tűzvonalba kerülni.

„Mindezek mellett ezek az emberek a közös civilizációnk részének érzik magukat”, akik nem akarnak „idegen zenére táncolni” – mondta az orosz államfő.