A legkisebb névértékű euróérmékkel kapcsolatos új szabályokat már előkészítették, ezek sorsa így a pénzügyminisztérium és a parlament kezében van – ismerte el Peter Kažimír jegybankelnök, aki szerint az általa vezetett intézmény teljes mértékben támogatja az egy- és kétcentes érmék kivonását a forgalomból. A jegybank már többször is felhívta a figyelmet arra, hogy ez a lakosságnak sem okozna gondot, miközben a kereskedőknek, a bankoknak és az államnak jelentős megtakarítást jelentene.

Értéktelen milliók

A szlovák jegybank 2009 óta több mint 580 millió darab egy- és kétcentest bocsátott ki, nagyjából 8 millió euró értékben. Eszerint az összes kibocsátott érme 64 százaléka egy- és kétcentes, az értékük az összes érmének azonban csak a 4 százalékát teszi ki. Ha a lakosság között arányosan osztanánk szét az említett érméket, minden szlovákiai lakos tárcájában 64 egycentes és 41 kétcentes lapulna. A legnagyobb gond velük azonban korántsem az, hogy rendszeresen felhalmozódnak a pénztárcánkban, hanem az, hogy az előállítási költségeik meghaladják az érmék valós értékét, nem beszélve a vállalkozók és bankok ezzel kapcsolatos kötelességeiről. Kažimír szerint csak a vállalkozók több millió eurót spórolnának meg a kivonásukkal, az egy- és kétcentesek használatának a korlátozása jelentős költségmegtakarítást jelentene azonban az államnak is, és a fogyasztókat sem terhelné le.

Kötelező kerekítés

Az említett érméket nem vonják ki teljesen a forgalomból, a későbbiekben is fizethetünk velük, vagyis a kereskedők kötelesek lesznek elfogadni ezeket, de már jóval kevesebb lesz forgalomban, mint jelenleg. Ennek érdekében a kereskedők kötelesek lesznek az áraikat úgy kerekíteni a legközelebbi ötcentes értékre, hogy a kisebb névértékű érmékkel ne kelljen fizetni. Ha például a vásárlásnál a végösszeg 2,54 euró lesz, ezt 2,55 euróra kerekítik, ha pedig mondjuk 4,57, akkor lefelé, 4,55 euróra. „Az előzetes becsléseink szerint a változás az árakon sem látszódna meg látványosabb mértékben” – tette hozzá a jegybankelnök. Egy korábbi felmérésük szerint egy-egy családnak ez havonta átlagosan 0,5–1 cent közötti többletkiadást jelentene. A pénzügyminisztérium eredetileg azt tervezte, hogy a kerekítést választhatóvá teszi a kereskedők számára, a legújabb elképzelései szerint azonban ez kötelező lenne. Erre a lépésre épp a jegybank tanácsára szánta el magát, ez utóbbi ugyanis azt állítja, hogy ha a kerekítést nem tennék kötelezővé, elmaradna a várt hatás. Példaként Belgiumot említették, amely 2014-ben lehetővé tette az önkéntes kerekítést, aminek azonban a hatása elenyésző volt, a kereskedők nagy része ugyanis attól félt, hogy emiatt elvesztik a vásárlóikat. Belgium így 2019-től bevezette a kötelező kerekítést, ami már meghozta a várt hatást.

Jövőre indulhat

„Szlovákiában akár már jövő januártól megkezdődhetne az átmeneti időszak, amely során lehetővé tennék a kereskedőknek a felkészülést. A kerekítés teljesen kötelezővé tétele pedig valamikor jövő nyártól indulhatna be” – mondta el Kažimír. A kereskedőknek ugyanis emiatt aktualizálniuk kell az elektronikus pénztárgépüket, ami a pénzügyminisztérium számításai szerint pénztárgépenként nagyjából 30–60 eurós kiadással járhat. Ez nagyjából 78,5 ezer vállalkozót érint, akik együttesen több mint 143 ezer pénztárgépet használnak. A virtuális pénztárgépet használóknak ezzel kapcsolatban semmilyen pluszkiadásuk nem lesz, az adóhivatalnak azonban az esetükben is át kell majd állítania a rendszerét, ami a hivatal költségvetését nagyjából 105 ezer euróval terheli majd le. (mi, TASR)