A legszemélyesebb lírai műfaj. A költő közvetlenül, érzékletesen szól benne  érzelmeiről, élményeiről, lelkiállapotáról. Szerkezete egyszerű, könnyen áttekinthető. Világosságát szolgálja a strófikus felépítés is. Az ismétlés gazdag és változatos formáival él. Képbőség, erős zeneiség jellemzi.
Eredetük szerint a dalok lehetnek: népdalok és műdalok.

Az olasz canzone (ének) témára a szerelem, vagy a szépég  magasztalása. Formáját Petrarca alakította ki. Legalább két, s legföljebb tíz strófából áll, egy-egy strófában 7-20 verssorral, amelyek jambikus tizenegyesek vagy hetesek.

Pl : Weöres Sándor Canzonéja.

A ditirambus emelkedett hangulatú, szenvedélyes, rajongással átitatott, szabálytalan ritmusú lírai alkotás, amely féktelen jókedvet vagy mámoros késerűséget  egyaránt kifejezhet.

Pl.: Petőfi Sándor : Szeretek, kedvesem

Az óda metrikus, vagy kevésbé metrikus formában, ünnepélyes, emelkedett  hangon énekel meg valamilyen magasztos tárgyat (általános érdekű eseményt, eszményt).

Pl.: Kölcsey Ferenc : Himnusz

A himnusz vallásos jellegű, Istent, vagy isteni hatalmakat dicsőítő, hozzájuk  segítségért fohászkodó imaszerű ének A himnuszok közösségi célra, közös éneklésre  születtek, nem személyes élmények elmondására.

Pl.: Assisi Szent Ferenc : Naphimnusz

Gyakran szólaltatják mag a himnuszok a Jézust elveszítő Mária fájdalmát. Az ilyen  himnuszokat planctusoknak nevezzük.

Pl.: Ómagyar Mária-siralom

Istenhez, istenekhez szóló dicsőítő, meghitten áhítatos vagy bűnbánó szöveg,  amelyre a képgazdagság jellemző.

Pl.: A jó pásztor ( Dávid zsoltára)

A rapszódia olyan lírai műfaj, amit az érzelmek, gondolatok szenvedélyes,  szabad áradása jellemez. Szerkezete kötetlen, részeit nem a logika, hanem az asszociációk  (szabad képzettársítások) kapcsolják egymáshoz. Ennek megfelelően kötetlen ritmusú, nincs  szabályos strófaszerkezete. Többnyire verses formájú, de lehet ritmikus próza is.

Pl.: Petőfi Sándor : Egy gondolat bánt engemet…

Az elégiában a költő szomorúságát, hiányérzetét, fájdalmát énekli meg. Ez a  fájdalom a valóság és a vágyott világ közötti távolságból fakad. Az elégiaköltő bölcsen  tudomásul veszi azt, amin nem tud változtatni, de vágyakozása, hite megmarad.

Pl.: Tóth Árpád : Elégia egy rekettyebokorhoz

Az ecloga a pásztori (bukolikus) környezetben élő, vagy arra vágyakozó  emberek békés, szelíd világát fejezi ki: monológban, vagy vitázva-vetélkedve szóló  dialógusban, hexameteres versformában.

Pl.: Radnóti Miklós : Hetedik ecloga

Az epigramma általános érvényű tanítást, bölcsességet, példát  megfogalmazó ötletes, elegáns, rövid vers. Szerkezetileg általában két részből áll: egy tény,  vagy tárgy leírásából (ez az előkészítés, vagy előtag), s a hozzá kapcsolódó szellemes  megjegyzésből  (ez az utótag, vagy kifejlet). A két rész között gyakran ellentét feszül.

Pl.: Kölcsey Ferenc : Huszt

Ars poeticának nevezzük azokaz az általában versben írt vallomásszerű  műveket, amelyek a költő költészetről vallott nézeteit, hitvallását tartalmazzák.

Pl.: Petőfi Sándor : A XIX. század költői

A játékos, váltakozó hangulatú, komoly és tréfás elemeket  keverő szatírikus-ironikus lírai költemények tartoznak a capriccio műfajába.

Pl.: Tóth Árpád : Áprilisi capricció

A haiku háromsoros rímtelen és hangsúlyos vers. Sorai 5, 7 és 5 szótagból állnak. Mindig megtalálható benne a természetábrázolás, amely gazdag szimbólumain keresztül  mély gondolati tartalmat hordoz. Stílusa egyszerű.

Többféle változata alakult ki. Általában három strófából áll, verssorai 8, 10 vagy  11 szótagosak. Rendszerint két rímre épül. Rímtelen refrénje a költemény kezdősorainak első  szavait ismétli meg.

Pl.: Fracois Villon : Csavargó Dani

Két alaptípusa van:
– Az egyik három nyolcsoros strófából és egy  négysoros ajánlásból áll, mindegyik versszaka végén egysoros a refrén. A sorok hangsúlyos  jambusok, vagy anapesztusok, három rímre épülnek.Pl.: Francois Villon : Tűnt idők szép asszonyairól- A másik három tízsoros szakaszból és öt-hat-hét sorral több ajánlásból áll.  Négy rímre épül. Sorai tíz-tizenegy szótagú hangsúlyos jambusok.

Pl.: Francois Villon : Ballada a senki fiáról

A kettős ballada hat strófából áll, s nincs ajánlása.

Pl.: Villon : Kettős ballada a bolond szerelemről

Tizennégy sorból ( ötös, ötödfeles (öt + fél) jambusokból ) álló, Legtöbbször  bensőséges hangú költemény. Első két négysoros strófáját oktettnek, az utolsó két  háromsorosat szextettnek nevezzük. Általában négyféle rím variálódik benne, ölelkező illetve  ráütő formában.

Pl.: Babits Mihály : A Lírikus epilogia

Igazi remeklés a 15 szonettből álló szonettkoszorú, melynek utolsó darabját  mesterszonettnek nevezik.

Az epikai műnemhez tartozó művek valóságos vagy kitalált időben, térben,  valóságos vagy kitalált természeti-társadalmi környezetben játszódó eseményt, eseménysort  mondanak el. Szereplőik valóságosak vagy fiktívek, egyénítettek vagy tipikusak. Az epikai  műnem ábrázolhatja a külső világ történéseit a hősök sorsán, cselekedetein keresztül, s azzal párhuzamosan – vagy önállóan – ábrázolhatja a hősök belső szellemi-lelki történéseit,  fejlődését, vívódását is.

A legismertebb epikai műfajok: