Search by category:
Egyéb kategória

Távtanítás – Középiskola 1. o. – A műnemek és műfajok

A műnemek és műfajok. A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács és a Pannon RTV közreműködésével 2020-ban az általános és a középiskolák minden osztálya számára egy teljes évnyi tananyag kerül rögzítésre. A tanórák a YouTube-on érhetőek el a diákok szülők számára, akik szükség esetén az így létrehozott tudástár felhasználásával sajátíthatják el a tananyagot.

Tanár: Patyerek Réka

Magyar nyelv és irodalom, középiskola 1. osztály

A MŰNEMEK/MŰFAJOK HASZNÁRÓL…

A műnemek és műfajok
Tanár: Patyerek Réka

• A műnemi felosztás a történések, szituációk közvetítésének alapvető módjait határozza meg. • Kommunikációs funkciók kapcsolhatók a műnemekhez: a tájékoztatás, a kifejezés és a felhívás. • A műfajok kategóriák, feltételrendszerek – jelet küldenek az olvasónak/így ő megfelelő értelmezési stratégiát alkalmaz. • A csoportosítás segít eligazodni. • Műfajteremtő tényezők: tartalom, forma, terjedelem, megszólalási mód stb. • Besorolási problémák, változó kategóriák: a szöveg, ballada, drámai költemény.

AZ EPIKA

• regény • novella • eposz • monda • mese • mítosz • anekdota • ballada • elbeszélő költemény

Mi jellemzi az epika műnemét? • A görög eredetű szó, amelynek jelentése elbeszélő. • Az epikai alkotások legjellemzőbb sajátossága az elbeszélő jelleg; az író történetet, eseményeket jelenít meg művében. • Leggyakrabban egy elbeszélő/narrátor mondja el, meséli el az eseménysort, a történetet. • A drámával ellentétbe, az ábrázoltat múlt időben, elmúltként mondja el (akkor is, ha nyelvtanilag jelen időben). • A cselekményben “hősök”, szereplők kerülnek egymással kapcsolatba, különböző konfliktusok (összeütközések) bontakoznak ki közöttük. • Az epikus közlés módjai: az elbeszélés (az események előadása, ez az elsődleges közlésmód), a leírás (a cselekmény színterének, a szereplők külső-belső tulajdonságainak, a környezetnek vagy egyes elemeinek a bemutatása) és a párbeszéd (a szereplőknek az elbeszélő által “idézett” szóbeli megnyilatkozásai).

AZ EPIKA FELOSZTÁSA

• Terjedelem szerinti felosztása: nagyepika (pl. eposz, regény), kisepika (pl. novella, mese, legenda, monda, anekdota, karcolat, vicc). • A nagyepika terjedelme lehetővé teszi, hogy az életet, a bemutatott kort teljesebben ábrázolhassa a szöveg. A nagyepikus művekben bonyolult cselekménnyel, sok fő- és mellékszereplővel, sokféle összefüggéssel találkozunk. A jellemek fejlődnek, változnak. • A kisepikus mű a valóság egy kis darabját ragadja ki és mutatja fel. • Szövegforma szerint megkülönböztetünk verses epikát és prózaepikát + levélregény, naplóregény. • Tematikusan, tehát tartalmi jellegzetességeik szerint lehetnek: történelmi regény, karrierregény, társadalmi regény, nevelődésregény, életrajzi regény, családregény, disztópikus regény stb.

A műnemek

–    líra
–    epika
–    dráma

LÍRA
A lírai műnembe tartozó irodalmi alkotásokban mindig hangsúlyosan van jelen a  „lírai én”.
Az író erősen átfűtött érzelmekkel, élményszerűen szól választott témájáról.  Kifejezésmódjára az érzékletesség, a képszerűség, többértelműség és a tömörség jellemző.
  A legismertebb lírai műfajok:

1. dal – chanson    6. rapszódia
lied           7. elégia
canzone    8. ekloga
2. ditirambus         9. epigramma
3. óda                10. ars poetica
4. himnusz          11. capprició
5. zsoltár            12. haiku

Műfajértékű versformák:
1. rondó
2.ballade
3. szonett

Dal:
A legszemélyesebb lírai műfaj. A költő közvetlenül, érzékletesen szól benne  érzelmeiről, élményeiről, lelkiállapotáról. Szerkezete egyszerű, könnyen áttekinthető. Világosságát szolgálja a strófikus felépítés is. Az ismétlés gazdag és változatos formáival él. Képbőség, erős zeneiség jellemzi.
Eredetük szerint a dalok lehetnek: népdalok és műdalok.
Chanson:
[sanzon]
A francia irodalomban így nevezik a dalt. A sanzon erős zenei hatású  dal: muzsikás soraiban lüktet a dallam.

Pl.: Paul Verlaine : Őszi chanson

Lied:
[líd]
A dal sajátos német változata, erős zeneisége mellett filozófiai, gondolati  tartalom is jellemzi.

Pl.: Goethe : Vándor éji dala

Canzone:
[káncone]

Az olasz canzone (ének) témára a szerelem, vagy a szépég  magasztalása. Formáját Petrarca alakította ki. Legalább két, s legföljebb tíz strófából áll, egy-egy strófában 7-20 verssorral, amelyek jambikus tizenegyesek vagy hetesek.

Pl : Weöres Sándor Canzonéja.

Ditirambus:

A ditirambus emelkedett hangulatú, szenvedélyes, rajongással átitatott, szabálytalan ritmusú lírai alkotás, amely féktelen jókedvet vagy mámoros késerűséget  egyaránt kifejezhet.

Pl.: Petőfi Sándor : Szeretek, kedvesem

Óda:

Az óda metrikus, vagy kevésbé metrikus formában, ünnepélyes, emelkedett  hangon énekel meg valamilyen magasztos tárgyat (általános érdekű eseményt, eszményt).

Pl.: Kölcsey Ferenc : Himnusz

Himnusz:

A himnusz vallásos jellegű, Istent, vagy isteni hatalmakat dicsőítő, hozzájuk  segítségért fohászkodó imaszerű ének A himnuszok közösségi célra, közös éneklésre  születtek, nem személyes élmények elmondására.

Pl.: Assisi Szent Ferenc : Naphimnusz

Gyakran szólaltatják mag a himnuszok a Jézust elveszítő Mária fájdalmát. Az ilyen  himnuszokat planctusoknak nevezzük.

Pl.: Ómagyar Mária-siralom

Zsoltár:

Istenhez, istenekhez szóló dicsőítő, meghitten áhítatos vagy bűnbánó szöveg,  amelyre a képgazdagság jellemző.

Pl.: A jó pásztor ( Dávid zsoltára)

Rapszódia:

A rapszódia olyan lírai műfaj, amit az érzelmek, gondolatok szenvedélyes,  szabad áradása jellemez. Szerkezete kötetlen, részeit nem a logika, hanem az asszociációk  (szabad képzettársítások) kapcsolják egymáshoz. Ennek megfelelően kötetlen ritmusú, nincs  szabályos strófaszerkezete. Többnyire verses formájú, de lehet ritmikus próza is.

Pl.: Petőfi Sándor : Egy gondolat bánt engemet…

Elégia:

Az elégiában a költő szomorúságát, hiányérzetét, fájdalmát énekli meg. Ez a  fájdalom a valóság és a vágyott világ közötti távolságból fakad. Az elégiaköltő bölcsen  tudomásul veszi azt, amin nem tud változtatni, de vágyakozása, hite megmarad.

Pl.: Tóth Árpád : Elégia egy rekettyebokorhoz

Ecloga:
[Ekloga]

Az ecloga a pásztori (bukolikus) környezetben élő, vagy arra vágyakozó  emberek békés, szelíd világát fejezi ki: monológban, vagy vitázva-vetélkedve szóló  dialógusban, hexameteres versformában.

Pl.: Radnóti Miklós : Hetedik ecloga

Epigramma:

Az epigramma általános érvényű tanítást, bölcsességet, példát  megfogalmazó ötletes, elegáns, rövid vers. Szerkezetileg általában két részből áll: egy tény,  vagy tárgy leírásából (ez az előkészítés, vagy előtag), s a hozzá kapcsolódó szellemes  megjegyzésből  (ez az utótag, vagy kifejlet). A két rész között gyakran ellentét feszül.

Pl.: Kölcsey Ferenc : Huszt

Ars poetica:
[Ársz poétika]

Ars poeticának nevezzük azokaz az általában versben írt vallomásszerű  műveket, amelyek a költő költészetről vallott nézeteit, hitvallását tartalmazzák.

Pl.: Petőfi Sándor : A XIX. század költői

Capriccio:
[kápriccsó]

A játékos, váltakozó hangulatú, komoly és tréfás elemeket  keverő szatírikus-ironikus lírai költemények tartoznak a capriccio műfajába.

Pl.: Tóth Árpád : Áprilisi capricció

Haiku:
A haiku háromsoros rímtelen és hangsúlyos vers. Sorai 5, 7 és 5 szótagból állnak. Mindig megtalálható benne a természetábrázolás, amely gazdag szimbólumain keresztül  mély gondolati tartalmat hordoz. Stílusa egyszerű.
  A műfajértékű versformák:

Olyan versfajták, amelyek formai kötöttségei átfogják az egész  költeményt.

Rondó:

Többféle változata alakult ki. Általában három strófából áll, verssorai 8, 10 vagy  11 szótagosak. Rendszerint két rímre épül. Rímtelen refrénje a költemény kezdősorainak első  szavait ismétli meg.

Pl.: Fracois Villon : Csavargó Dani

Ballade:
[Bálád]
Két alaptípusa van:
– Az egyik három nyolcsoros strófából és egy  négysoros ajánlásból áll, mindegyik versszaka végén egysoros a refrén. A sorok hangsúlyos  jambusok, vagy anapesztusok, három rímre épülnek.Pl.: Francois Villon : Tűnt idők szép asszonyairól- A másik három tízsoros szakaszból és öt-hat-hét sorral több ajánlásból áll.  Négy rímre épül. Sorai tíz-tizenegy szótagú hangsúlyos jambusok.

Pl.: Francois Villon : Ballada a senki fiáról

A kettős ballada hat strófából áll, s nincs ajánlása.

Pl.: Villon : Kettős ballada a bolond szerelemről

Szonett:

Tizennégy sorból ( ötös, ötödfeles (öt + fél) jambusokból ) álló, Legtöbbször  bensőséges hangú költemény. Első két négysoros strófáját oktettnek, az utolsó két  háromsorosat szextettnek nevezzük. Általában négyféle rím variálódik benne, ölelkező illetve  ráütő formában.

Pl.: Babits Mihály : A Lírikus epilogia

Igazi remeklés a 15 szonettből álló szonettkoszorú, melynek utolsó darabját  mesterszonettnek nevezik.

EPIKA:

Az epikai műnemhez tartozó művek valóságos vagy kitalált időben, térben,  valóságos vagy kitalált természeti-társadalmi környezetben játszódó eseményt, eseménysort  mondanak el. Szereplőik valóságosak vagy fiktívek, egyénítettek vagy tipikusak. Az epikai  műnem ábrázolhatja a külső világ történéseit a hősök sorsán, cselekedetein keresztül, s azzal párhuzamosan – vagy önállóan – ábrázolhatja a hősök belső szellemi-lelki történéseit,  fejlődését, vívódását is.

A legismertebb epikai műfajok:

munemek_mufajok
Távtanítás – Középiskola 1. o. – A műnemek és műfajok” című cikkünk a #site_linkoldalon jelent meg.

Post Comment