Az Európai Parlament júliusi plenáris ülésén napirendre került Magyarország és a jogállamisági elv kérdése – a képviselők hatékony fellépést követelnek az uniós intézményektől, határozatban szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy alaposan elemezzék a magyarországi helyreállítási terv minden pontját, és csak abban az esetben hagyják jóvá a 7,2 milliárd eurós segélycsomagot, ha az nem járul hozzá az alapvető jogok korlátozásához. Az állásfoglalásban ezt azzal magyarázzák, nem tartják garantáltnak az uniós források diszkriminációmentes felhasználását.

Egyre nagyobb nyomás

Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben is erősödik a nyomás, hogy az EU álljon ki a korrupcióval szemben Magyarországon – méghozzá a januárban elfogadott új EU-s jogi eszközzel, amely lehetővé teszi, az uniós támogatások „befagyasztását” a jogállamisági elv súlyos sérülése esetén.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök személyesen nem vett részt a strasbourgi ülésen, miután két héttel ezelőtt az EU-csúcson a tagállamok vezetőinek túlnyomó többsége élesen kritizálta a homofób pedofiltörvényt, melyet nem sokkal korábban hagyott jóvá a magyar parlament.

A bizottság elnöke ismét elmondta, a magyar jogszabály szégyen, és ha a kormány nem helyezi hatályon kívül a törvényt, az uniós joggal kell szembenéznie. A parlamenttel ellentétben azonban a kötelezettségszegési eljárásban látja a lehetséges szankciót.

Ellentétes javaslatok

Az Európai Parlamentbe kedden két határozatjavaslatot nyújtottak be, míg az egyik elítéli a melegellenes törvényt és az alapvető jogok rendszerszintű megnyirbálását, valamint a sokszínű és elfogadó közösség megőrzését szorgalmazza, addig a konzervatív frakció által kidolgozott dokumentum a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartására inti az uniós intézményéket, és hangsúlyozza, a magyar törvénynek semmi köze az uniós joghoz.

Az EP meglepően komoly érveket sorakoztatott fel a melegellenes törvény elítélésére. A javaslatban emlékeztettek, 18 tagállam állt ki közös nyilatkozatban a magyar jogszabály ellen. A politikusok rámutattak, a lengyel kormány júniusban szintén jelezte az „LGBT propaganda” betiltásán dolgozik, valamint Miloš Zeman cseh államfő megalázó megjegyzésében undorítónak nevezte a transzszexuálisakat. Az állásfoglalás szerint a törvény sérti az uniós értékeket, és a magyar kormány lépése nem egyedi, hanem egy szélesebb politikai agenda része, mely szándékosan és előre megfontoltan leépíti a demokráciát és a jogállamiságot, beleértve a médiaszabadságot is. A parlament továbbá aggodalmát fejezte ki, hogy mióta elindították a 7-es cikkely szerinti eljárást, azóta az emberi jogok helyzete tovább romlott Magyarországon. A határozat egy szokatlan ajánlást is tartalmaz, méghozzá arra buzdítja a tagállamokat, éljenek az alapszerződés 259-es cikkében rögzített jogi eszközzel, mely szerint, ha a Bizottság képtelen lépést tenni az ügyben, a tagállamok beperelhetik Magyarországot az uniós bíróságon, vagy pedig keresetet adhatnak be ellene az Emberi Jogok Európai Bíróságán. A szöveg szerzői kitértek a Médiatanács eljárására az RTL Magyaroroszág ellen, amiért a „család az család” kampány keretein belül szivárványcsaládokról készített műsort. Bírálták a tavaly decemberi alkotmánymódosítást is, mely kimondja, „az apa a férfi, az anya nő”, s az egynemű párok, illetve egyedülálló személyek számára ellehetetleníti az örökbefogadást.

Az ellenhatározat szerint ugyanis a gyerekek oktatása nem tartozik az EP hatáskörébe, és mivel a szexuális nevelés szoros összefüggésben van a vallási nézettekkel, ezért nem szabad a szülők akarata ellenében nevelni a fiatalokat. A parlamentben heves vita alakult ki, a felszólalók többsége elítélte a homofóbtörvényt, és kiállt az egyenlőség mellett. A konzervatív tábor fő érve az volt, az EU nemzeti hatáskörbe avatkozik bele, a magyar EP-képviselők pedig azt állították, félreértelmezik a törvény tartalmát.

Elzárnák a pénzcsapot

A melegellenes törvény hatalmas visszhangot váltott ki a nemzetközi médiában, de a tagállamok és az EP-képviselők már korábban aggodalmukat fejezték ki az uniós források transzparens felhasználásával kapcsolatban Magyarországon. A képviselők egy csoportja három elismert jogi szakértő által kidolgozott jelentést mutatott be a szerdai sajtótájékoztató keretein belül, mely konkrétan összefoglalja „milyen módon veszélyezteti a jogállamiság megsértése az EU költségvetését és pénzügyi érdekeit”. Ez azért is fontos, mert a jogállamisági kritérium a melegellenes pedofiltörvényre egyértelműen nem alkalmazható, mivel a jogegyenlőséget korlátozza ugyan, de az uniós költségvetést közvetlenül nem fenyegeti. „Az EU-s források átlátható kezelésének hiánya, valamint a hatékony nemzeti ügyészség és a garantált független bíróságok hiánya azt mutatja, hogy Magyarország minden képzeletet felülmúlóan megszegte a jogállamisági elvet” – állítják a tanulmány kidolgozói. A szerzők szerint az Európai Bizottság ezáltal jogilag megalapozottan felfüggesztheti a pénzek folyósítását Magyarországra, megvédve ezzel az EU adófizető polgárainak érdekeit. A jelentésben több konkrét példát hoznak fel a magyar kormány által elkövetett visszaélésekre. Daniel Freund, német EP-képviselő hangsúlyozta, a cél nem a büntetés, hanem a „jogállamiság visszaállítása” Magyarországon. Hozzátette, fontosnak tartják, hogy ne a végső felhasználók essenek el a támogatásoktól. „Azt akarjuk, hogy az EU-s pénzek ne tűnjenek el Orbán családjának zsebében, hanem jussanak el a rászoruló kórházakhoz, iskolákhoz és kisvállalkozókhoz” – mondta Cseh Katalin, a Renew frakció magyarországi EP-képviselője.

Bonyolult folyamat

Johannes Hahn, a költségvetésért és igazgatásért felelős uniós biztos kijelentette, a bizottság január óta figyelemmel kíséri a budapesti eseményeket, de bizonyítékokra van szüksége ahhoz, hogy igazolni tudja a közvetlen összefüggést a jogállamiság megsértése és az uniós pénzek rossz menedzselése között. A jogállamisági elvek és a pénzek folyósításának összekötését Magyarország és Lengyelország megtámadta az Európai Bíróságon, az feltehetően októberben foglal állást a bíróság. Věra Jourová, a bizottság alelnöke felszólalásában elmondta, hiba lenne, ha az EU egyre több pénzt osztana el egyre kevesebb bizalommal. Jourová szerint a bizottság készen áll arra, hogy a feltételhez kötöttség elve érvényesüljön a kifizetéseknél, a bíróság döntését viszont megvárják. Hangsúlyozta, a gyermekek védelme közös cél, a vita során elhangzott történelmi párhuzamokkal szerinte azonban óvatosan kell bánni. Végül egy lengyel holokauszttúlélőt idézett: nem szabad közömbösnek maradni, amikor a kisebbségeket támadják Európában, mert az olyasvalaminek a kezdete, amit már megéltünk.