Vezető klímakutatók arra figyelmeztetnek, hogy a korábban előrejelzettnél hamarabb érkezhetnek a mostaninál is extrémebb hőhullámok, erre pedig a jelenleginél gyorsabb ütemben kell folytatnunk a felkészülést. Az ember okozta klímaváltozás 150szeresére emelte a hőhullámok előfordulásának esélyét. Ezt igazolják azok a hőhullámok is, amelyek a kanadai Brit Columbiában, Oregon és Washington államban a korábbi rekordokat 5-10 fokkal meghaladó hőségről árulkodnak napjainkban. Gondoljunk csak bele, még az áprilisban is döntően hó borította kanadai tartományban legutóbb 47,9 fokot mértek, ami olyan, mint ha Poprádon az 50 fokot ostromolná a hőmérő higanyszála! Az Amerika nyugati partvidékén tomboló hatalmas erdőtüzek füstje pedig már a több ezer kilométerre fekvő New York, New Jersey és Pennsylvania államokat is füstfelhőbe burkolták. Úgy tűnik, az eddigi éghajlati modellek már nem is képesek követni a felgyorsuló változást, mivel az újabb és újabb extrém jelenségek minden korábbi rekordot látványosan megdöntenek. Az Északi-sark jegének olvadása, amelynek hatására átalakul a nyugat-európai időjárást befolyásoló légkörzés, azt eredményezi, hogy főleg nyáron tartósan megmaradnak a magas, illetve alacsony nyomású légköri képződmények Európa felett. Ez az érintett régiókban makacs szárazsághoz és hőhullámokhoz, máshol gyakori és jelentős esőzésekhez vezethet.

Az egész bolygó felmelegedőben van. Az utóbbi 15 évből tíz került be az írott történelem legforróbbjai közé, s már 44 éve a 20. század átlagánál melegebb az éves átlaghőmérséklet. Johannes Quass, a Lipcsei Egyetem meteorológusa szerint „ez már az új norma, a klímaváltozás átírja a megszokott időjárás definícióját is. Lassan közelítünk afelé az új rend felé, amely megváltozott csapadékmintázatokkal jár együtt”. A felmelegedő levegő több nedvességet képes magában tartani. Ha a levegő hőmérséklete csupán 1 Celsius-fokkal növekszik, a nedvességtároló kapacitása 7 százalékkal kúszik fel. A felmelegedés eközben a szárazföldi és a vízfelületek párolgását szintén fokozza – ezek következtében pedig gyakoribbá válnak a szélsőséges csapadékkal és viharokkal járó jelenségek. Így ne csodálkozzunk azon, hogy ÉszakRajna-Vesztfáliában két nap alatt négyzetméterenként 148 liter csapadék esett, miközben a havi norma 80 liter környékén mozog. Más kérdés, hogy a riasztás sem állt feladata magaslatán. Az igaz, hogy a meteorológiai intézet figyelmeztetett a veszélyre, viszont a riasztást a jó öreg, ám messze hallható szirénázás helyett mobiltelefonon keresztül akarták továbbítani, márpedig az elementáris erejű esőzések elsőként a mobilhálózatot iktatták ki.

Az ipari forradalom kezdete óta eltelt mintegy 250 évben 1,2 Celsius-fokkal emelkedett a Föld átlaghőmérséklete, s ha a felmelegedés eléri a 2 fokot, ellenőrizhetetlen következményekkel járó klímaváltozás várható. Jelenlegi ismereteink szerint ha a globális felmelegedés megközelíti a 2 fokot, akkor civilizációnk, ahogyan napjainkban ismerjük, összeroppan a hőmérséklet viharos változásának súlya alatt, a természeti csapások okozta károk már meghaladják a gazdaság növekedéséből fakadó előnyöket.

Az ENSZ-tagállamok 2015-ben Párizsban ugyan aláírták azt a klímaegyezményt, amelynek célja, hogy lehetőleg 1,5 fok alatt tartsák az emelkedést, azonban azóta se látszanak a kézzelfogható eredmények.
Még ha minden ország teljesítené is a párizsi egyezményben vállalt kötelezettségeit, az évszázad végére akkor is mintegy 3 fokkal emelkedik bolygónk átlaghőmérséklete az iparosodás előtti időkhöz képest. Vagyis jócskán van még mit tennünk, nem elég az uniós karbonsemlegességi terv, mert minden nagy környezetszennyező országnak, elsősorban az Egyesült Államoknak és Kínának ki kell vennie a részét a küzdelemből. Ami olyan nehéz és hosszadalmas lesz, hogy hozzá képest a koronavírus járványa elleni erőfeszítés csak könnyű ujjgyakorlat.