Szlovákiában számos eset kiveri a biztosítékot, hogy aztán mindig újrakapcsolják a rendszert, és a dolgok megint nyugodtabb mederben menjenek tovább. Magyarországon már nincsenek hagyományos biztosítékok. Vagy megpatkolták őket, vagy egyszerűen kiiktatták a biztosítószekrényt.

Itt van példának az oltottak és az oltatlanok ügye. Szlovákiában, ha a kormány egészen kicsi különbséget akar tenni az oltottak és oltatlanok között, és pozitívan diszkriminálná az oltottakat, az oltást elutasítók íziben blokkolják a határokat, vagy utcára vonulnak, tüntetnek akár a parlament, akár a köztársasági elnöki palota előtt, vagy az Alkotmánybírósághoz fordulnak (ezt egyébként gyakran a köztársági elnök is megteszi, de ha kell, kritizálja is a radikalizálódott tüntetőket, mint most), a független Alkotmánybíróság pedig teszi a dolgát.

Magyarországon simán elsőrendű polgárokká léptethették elő a beoltottakat, és másodrendűekké fokozhatták le az oltatlanokat, számos jogtól megfosztva őket. Aki pedig ágálni mert a keleti vakcinák ellen, azt gyakorlatilag lehazaárulózták, és most több millió polgár vakarhatja csöndben a fejét, ha utazni szeretne az unióban. Mint ahogy azon is izgulhat a harmadik adag beadatásáig, hogy van-e elég ellenanyag a szervezetében, és a mai napig mélyen a zsebébe kell nyúlnia, ha teszteltetni akarja magát.

Senki nem vonult az utcára.

Ugyanígy, ha a Pegasus-botrány hasonló hévvel Szlovákiában robbanna ki, biztos vagyok benne, hogy elzavarnák a regnáló hatalmat. Pár órán belül. Magyarországon hosszú hetek óta egy kis lájtos tüntetésecskére futotta mindössze. Ugyanígy, egy magyarországihoz hasonló homofóbtörvény is biztosan kiverné a biztosítékot Szlovákiában. Legalább is a köztársasági elnök ideát ilyen esetekben azonnal az Alkotmánybírósághoz fordul, és a testület persze nem statisztál a hatalom manipulatív játékaihoz.

Ami az elektromos hálózatban a biztosítékszekrény, az a közéletben a fékek és ellensúlyok rendszere. Ezek a fékek és ellensúlyok vagy teljesen eltűntek már Magyarországon, vagy úgy viselkednek, mint a patkolt biztosítékok a szekrényben. Átengednek mindent. A polgárok pedig közönnyel nézik, hogy a mosógép kiég a közös otthonukban, és most már hegyekben áll a mosatlan. Hogy minden rádióból ugyanazt a hírt hallják. Hogy a Fertő tónál a tulajdonosaikkal bontatják le vízparti házaikat, hogy aztán a NER kedvenc oligarchája ott is luxusszállodát építhessen. Hogy a magyar köztársasági elnök valószínűleg csak akkor fordulna az alkotmánybírósághoz, ha a zavarosban horgászók jogai csorbulnának a békés halakkal szemben.

Nem tudom, hogyan jutott Szlovákia oda, hogy még az oltottak pozitív diszkriminációja is utcára viszi az embereket. Mint ahogy azt sem, miért nem karcolja meg az emberek igazságérzetét Magyarországon, ha ellenzékiek, újságírók, a hatalommal nem szimpatizáló üzletemberek és még ki tudja kiknek a mobiltelefonjaiba telepítenek kémprogramokat. Csak azt tudom, a biztosítékok azért vannak, hogy megóvjanak a túlfeszültségtől, vagyis attól, hogy végül ránk égjen a ház.

A mi nagy, közös, sok munkával, a demokratikus berendezkedés hitével épített házunk.