A szlovák tárcavezető a bejegyzésében Kövér hétfőn Somorján mondott beszédére reagálva bírálatot fogalmaz meg, de nem nevezi meg, hogy a magyar házelnök mely állításai képezik a kritikája tárgyát.

Korčok azt írja, nem tagadja Magyarország jogát, hogy a történelmet saját értelmezése szerint lássa, de azt kéri, hogy a múlt eseményeivel Szlovákia tiszteletben tartása mellett foglalkozzon. Szerinte az, ahogy a vezető magyar köztisztviselők megnyitnak bizonyos történelmi kérdéseket, ellentétben van a jó kapcsolatok építéséről szóló kijelentéseikkel. „Fel vagyok háborodva azon, hogy Budapestről a közös történelmünkre vonatkozóan, folyton nekünk szánt üzeneteket és kioktatásokat hallunk” – írja a szlovák külügyminiszter, és hozzáteszi: „Elhatárolódom attól, hogy Magyarország második legmagasabb közjogi méltósága szükségét érzi annak, hogy Szlovákia területén a történelemről alkotott saját látásmódját prezentálja.” 

A szlovák tárcavezető szerint a magyar közjogi méltóságoknak tartózkodniuk kellene attól, hogy Szlovákia területén beszéljenek arról, miként értelmezik a történelmet. Korčok szerint ők is megtehetnék ugyanezt, de mégsem mennek Magyarország területére, hogy ott a saját történelemszemléletüket bemutassák. Ezt a Magyarország iránti tiszteletből nem teszik. „Illetve azért, mert a háború utáni rendezés kérdése lezárt téma, és a kapcsolataink építése során a jelenre és a jövőre szeretnénk koncentrálni” – teszi hozzá. Korčok arra kéri Magyarország képviselőit, hogy legközelebb jobban válogassák meg szavaikat, és kezeljék Szlovákiát egyenrangú partnerként.

De mit mondott Kövér? 
Ahogy arról beszámoltunk, Kövér László a Somorjáról Kitelepített Magyarok Emlékművének felavatásakor mondott beszédet hétfőn, amelyben a szlovákiai magyarokat a második háború után ért igazságtalanságokról, bűnökről beszélt. Rámutatott, az áldozatok utódainak nem szabad azokat elfelejteniük, az elkövetők leszármazottainak pedig meg kell azokat tagadniuk. „Bocsánatkérés nélkül azonban nincs, nem lehet megbocsátás” – utalt a szlovákiai magyarok ellen 1945 és 1947 között elkövetett bűnökre és arra, hogy eddig állami szintű bocsánatkérés ebben a kérdéskörben Szlovákiában nem történt. „Ez a mai napig lezáratlan történet” – tette hozzá.

Kövér a beszédében a nemzetállamok szerepét is fejtegette. Rámutatott, szerinte ezeknek nem a kisebbségek elnyomását, asszimilálását, hanem az egyenrangúsítását kell célul kitűzniük. Majd arról beszélt, hogy a „globális háttérhatalom” fenyegeti a nemzeti államok létét. „Csak az együttműködő közép-európai nemzeti államoknak van esélyük arra, hogy közösen kivédjék a társadalmaik lelki és morális felbomlasztására irányuló globalista támadásokat” – mondta, de nem konkretizálta, pontosan ki vagy mi intézett támadást.

Reakciók
A szlovák külügyminiszter nyilatkozatára videóüzenetben reagált Gyimesi György, az OĽaNO parlamenti képviselője, aki bírálta saját kormányának miniszterét. „Arra kérem, válogassa meg a szavait, amelyeket a magyar kormány tagjaihoz és a Szlovákiában élő magyarokhoz intéz” – mondta, és arról is beszélt, hogy a kitelepítettek szlovákiai emléknapjának ötletét szerinte Korčok is ellenezte.

Boris Kollár (Sme rodina), a szlovák parlament házelnöke viszont Korčok mellett állt ki. „Nagyon örülnék neki, ha a magyar fél ezekben a témákban tartózkodó magatartást tanúsítana – hiszen Szlovákia is így tesz” – nyilatkozott szlovák parlament elnöke a Denník N-nek. Kollár hozzáteszi, Magyarország Szlovákia stratégiai partnere, a kölcsönös tisztelet pedig nélkülözhetetlen a jó kétoldalú kapcsolatok fenntartása érdekében.

 Az MKP pedig sajtóközleményében azt hangsúlyozza, Korčokkal ellentétben nem tartják lezártnak a kitelepítések témáját. „Számunkra a beneši időszak akkor zárul le, ha a szlovák törvényhozás, a köztársasági elnök és a kormányfő bocsánatot kér tőlünk, és méltányos anyagi és erkölcsi kárpótlást biztosít számunkra” – olvasható a nyilatkozatban.

Az Összefogás elnöke, Mózes Szabolcs is a közösségi oldalán reagált a szlovák külügyminiszter nyilatkozatára. „Mit gondolt Korčok? Talán át lehet adni úgy egy kitelepítési emlékművet, hogy hallgatunk a kitelepítésekről, a második világháború utáni jogfosztásról?“ – írja Mózes. Az Összefogás elnöke úgy fogalmaz, saját magát és nemzetét köpné szembe az a magyar politikus, aki így járna el.

A Híd későbbre ígérte, hogy nyilatkozik az ügyben.