A KKA augusztus 12-én nyilvánosságra hozta a jelentkezési ívet, mely beküldésével az egyes szervezetek kérvényezhetik a bejegyzésüket az alap nyilvántartásába. A szakmai tanácsok mandátuma ősszel lejár, így kevesebb mint egy hónapjuk van a kisebbségi szervezeteknek, hogy beregisztráljanak a közzétett internetes weboldalon. A szükséges dokumentumokat legkésőbb szeptember 6-ig el kell eljuttatni az alap pozsonyi székhelyébe – ez a határidő a következő nemzeti kisebbségekre vonatkozik: bolgár, cseh, morva, német, lengyel, orosz, szerb, ukrán, zsidó. A magyar, roma és ruszin szervezetek szeptember 13-ig kérvényezhetik a nyilvántartásba vételt. 

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a KKA működésében jelentős változások történtek az elmúlt időszakban – augusztus elején az alap irányítását átvette Alena Kotvanová, aki pár napja ismertette céljait az intézmény jövőbeli működését illetően. A kitűzött prioritások között szerepelt a transzparens folyamatok garantálása, ami egyáltalán nem meglepő, hiszen az utóbbi hónapokban Gyimesi György (OĽaNO) parlamenti képviselő visszaélésekkel vádolta az alap munkatársait, sőt, a pályázók közül több elismert magyar személyiséget a „kultúrmaffia” tagjának titulált. A vádaskodást visszautasították az érintett személyek, Gyimesi pedig nem tudta bizonyítékokkal alátámasztani érveit. A politika fontos eleme a stratégia, s ezt szemmel láthatóan Gyimesi is megtanulta. A KKA körül gerjesztett feszültség épp elég volt ahhoz, hogy a koalíciós pártok úgy érezzék, transzparenssé kell tenni az intézményt, aminek belső mechanizmusairól egyébként nem sokat sejtenek. Ennek eredménye az augusztus elsejétől hatályos törvény, mely értelmében a bizottsági tagok választásában nem vehetnek részt gazdasági, csak civil szervezetek – így például az Új Szó sem. A törvényhozók továbbá feltételül szabták, hogy csak azok a szervezetek képviselői kapnak beleszólást az alap munkájába, amelyek szerepelnek a nyilvántartásban, és igazolhatóan aktív tevékenységet folytatnak a kisebbségi kultúra terén. A kulturális tárca hangsúlyozta, ez a kötelesség csak azokra a szervezetekre vonatkozik, akik részt szeretnének venni a szakmai bizottságok megválasztásában, „nem befolyásolja a konkrét pályázati támogatás kérvényezésének lehetőségét”.

A Bél Mátyás Intézet elemzésében kiemelte, a törvénymódosítás a kisebbségek önkormányzatiságának korlátozását, illetve a bürokrácia növekedését eredményezi. Molnár Norbert, a KKA korábbi igazgatója szintén hibának tartja, hogy bizonyos szervezeteket kizártak a bizottsági tagok választásából. „Így a professzionális művészetet támogató testületbe lehet, hogy nem kerül be a filmes szakma képviselője, a könyv- és lapkiadást támogató bizottság összetételébe pedig nem fognak tudni beleszólni azok a kiadók, amelyek vállalatként működnek” – nyilatkozta lapunknak egy interjú során.