A villanyáram tőzsdei ára legutóbb a 2008-ban kirobbant világgazdasági válságot megelőzően volt olyan magas, mint most. Az akkori, megawattóránként (MWh) 90 eurós szintről, kisebb-nagyobb kilengésekkel 2016 elejéig nagyjából 20 euróra esett vissza, öt évvel ezelőtt azonban újra drágulni kezdett, amit a világjárvány kitörése csak átmenetileg lassított le. A járvány tavaszi hullámát követő gyors gazdasági fellendülés miatt pedig újra felrobbantak az árak: a tavalyi 40 euró/MWh szintről mára 90 euró felé közelítenek. „A villanyáram tőzsdei ára az áramszolgáltatóknak fizetett fogyasztói ár 40%-át teszi ki, a gyors tőzsdei árugrás miatt így képtelenek leszünk megakadályozni a háztartási áramszolgáltatás drágulását” – ismerte el Richard Sulík gazdasági miniszter. „Számításaim szerint a háztartási villanyenergia ára jövőre kilowattóránként (kWh) 1,5–1,7 centtel drágulhat” – állítja Sulík, hozzátéve, hogy a végső szót az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) hozza meg az idei év vége felé.

Ha Sulík előrejelzése valóra válna, akkor egy átlagos, havi 200 kWh-s fogyasztással rendelkező háztartás havonta nagyjából 3–3,4 euróval fizetne többet az áramszolgáltatóknak, ami éves szinten 36–41 eurós többletkiadást jelent. És ez persze csak az átlag, akik a fűtéshez is villanyt használnak, és nagyobb a fogyasztásuk, azok ennél is nagyobb pluszkiadásra számíthatnak. A gazdasági miniszter szerint azonban a fogyasztóknak nem szabadna pánikba esniük. „Jövőre csak a minimálbér havi 23 euróval nő” – emlékeztetett Sulík, aki szerint a drágulásnak ő sem örül, az említett számok alapján azonban „nem beszélhetünk drámai árugrásról”. A tárcavezető ugyanakkor még ezt a drágulást is igyekszik az előző kormányok nyakába varrni, szerinte ugyanis a magas szlovákiai energiaárakért a Robert Fico vezette kormányok a felelősek, amelyek a fogyasztók által fizetett díjakon keresztül dotálták a hozzájuk közel álló energiaipari vállalkozókat, miközben csaknem 400 millió eurós tartozást halmoztak fel az energiaszolgáltatókkal szemben.