Unokáink is láthatják

A tájház ötletadója Priskin Magdolna nyugalmazott pedagógus, aki a helyiekkel együtt évek óta gyűjti az utókornak a padlások, verandák, pitvarok kincseit. Ne váljanak az enyészetté az egykori konyhák, tisztaszobák ékességei, és a mai gyerekek is megtudják, melyik használati tárgy hogyan könnyítette meg a dolgos emberek mindennapjait. Bób János, Szímő polgármestere elmondta, az új tájház épülete már régóta a község tulajdonában volt, de korábban bérbe adták, és bolthelyiségként szolgált.

Priskin Magdolna fogad bennünket a tájház tágas, nyitott csarnokában, ahol egykori konyhát, nappali szobát, hálórészt nyitottak egy-egy sarokban. Értő figyelemmel rendezték össze a bútorokat, kiegészítve egy-egy használati tárggyal, mintha a lakó csak most ébredt volna fel, vagy tolta volna arrébb a faragott széket az étkezőasztalnál.

Értékes babakocsi

A bejáratnál a háziasszony büszkén mutatja az öreg plébániáról megmentett templomi oltárrészt, mellette régi miseruha tartozékok és szobrok. „Van egy irattárunk is, érdemes meglátogatni. A halottas könyvek nagyon pontosan voltak vezetve, sok érdekességet megtudhatunk belőlük. De találunk dokumentumot arról is, hogyan vitték fel Jedlik Ányos fizikust, feltalálót, bencés szerzetest és Czuczor Gergely papköltőt, nyelvészt, bencés tanárt gyerekként Észak-Szlovákiába tót szót tanulni. Az 1700-as években a Jedlikek Szímőn már vagyonos emberek voltak, nem akkor érkezhettek ide. Birtokaik, állataik voltak” – mondta Priskin Magdolna, aki hozzáteszi, hogy Szímőn nagyon sok leszármazottja van a Jedlik családnak, és erre valamennyien nagyon büszkék.

Az emléktárgyakat a helyiektől kapták, korábban egy apróbb helyiségben helyezték el a bútorokat. A Nagymama szobájaként emlegetett apró múzeumot azonban hamarosan kinőtte a gyarapodó gyűjtemény. Megtekintjük a legértékesebb darabot, az 1800-as évek végéből származó, fonott kosarú, fakerekű babakocsit, ami egy régi padlásról került elő.

„Bözsi néninek a rokona Pesten szolgált, és egy zsidó családtól kapta ajándékba a babakocsit. Elhozta, mert akkor született itthon valamelyik gyerek. Amikor lehozták a kocsit a padlásról, nagyon rácsodálkoztam. Úgy vittük haza, mint a kincset, nehogy szétrázzuk! A férjem nagyon sokat dolgozott vele, hogy a múzeumban bemutathassuk”

– mondta Priskin Magdolna, aki egykor a helyi óvoda igazgatójaként, gyerekversek szerzőjeként is szívügyének tekintette az értékmentést.

Egykori porták

Szímőn megalapították a Falumúzeum Társaságot, majd a Szímői Hagyományőrzők Körét. 2010-ben Jedlik Ányos születésének 210. évfordulóján jelent meg Jedlik Ányos szülőfaluja, Szímő története című monográfiája Priskin Magdolnának, a Szímői Hagyományőrzők Köre és a Szímői Jedlik Ányos Társaság gondozásában. A hosszú évek gyűjtési eredményének köszönhetően a látogatók belelapozhatnak a fényképalbumokba. Régi kedves arcok tűnnek fel a képeken, az iskola egykori tanári kara, a mezőn dolgozó munkások, helyi fodrászok, de látható a régi komp is. A tájházban az egykori vízimalomnak és a kompnak fából készített makettje látható. Nagyszülői, dédszülői porták elevenednek meg a faliképek, kézimunkák, faszénnel melegített vasalók, mázas korsók, órák, táskák, hangszerek és játékok láttán. Mosolyra fakaszt egy 1930-ban készült falvédő, Jó reggelt Zsuzsika felirattal. Meghitt családi hétköznapok emlékét idézheti fel a régi sparhelt, vagy a mosdótál, és megannyi kiegészítő kellék látványa.

A régióbeli óvodások, iskolások is megtekinthetik az értékes gyűjteményt, a helyiek bizonyára örömmel fogadják őket. Az érdeklődők a községházán jelezhetik látogatási szándékukat.