Már igazán nem emlékszem, milyen érzésekkel ültem le a kedvenc fotelembe, hogy megnézzem a filmet. Abban biztos vagyok, hogy túl nagy reményeket nem fűztem hozzá, hiszen az előzetesek alapján a mozi sablonosnak és nem túl újszerűnek tűnt. De óriási szerencsémre miután megnéztem, kifejezetten sima arccal álltam fel, és megállapítottam, hogy bőven megérte a ráfordított időt és energiát, amit termész…
Previous Post
Disturbia: Szia, Shia! Ez nem volt rossz (kritika)