Én így képzelem el a jelenkor dízelautóját
Demecs Péter
2021. 11. 22., h – 12:05
Az előző generációja 2014-ben érkezett a piacra, s azóta 2,5 millió kelt el belőle, így az aktuális sem akar semmit a véletlenre hagyni, hiszen a lehető legmodernebb és legkorszerűbb technológiákkal pakolták tele. Néha olyan érzésem volt, mintha a számos vezetést segítő, biztonságot növelő rendszer inkább elterelné az ember figyelmét az útról, de a látszat csal. A modern rendszerekkel ugyanis nagyon gyorsan összebarátkozik a sofőr. Könnyű megtanulni együtt élni olyan autóval, amely például ha a kereszteződésen elsőként állnak meg, a hatalmas 12,3 colos érintőképernyőre vetíti ki a szemafor lámpáit, így nem kell ágaskodni és előrehajolni, hogy lássuk, mikor ugrik be a zöld, elég kényelmesen a képernyőt figyelni. A képernyő grafikája egyébként tökéletes, ugyanúgy, mint a digitális műszeregységé – erről elvégre a cikk végén található képgalériában is meggyőződhetnek. A méretes C-osztállyal pedig az éles képet biztosító kameráknak köszönhetően a parkolás sem jelent különösebb problémát.
Bámulatos fényszórók
Persze ez az autó nemcsak erről szól, de mégis. A technológiák olyan szintje van képviselve a járgányban, amit nagyon nehéz említés nélkül hagyni. Kétségkívül ki kell emelnem a hihetetlenül jól világító Digital Light fényszórókat, amelyek más prémiumkategóriás márkák lézerfényeit is szemrebbenés nélkül zsebre vágják. Mindegyik fényszóró három, rendkívül hatékony LED-izzót tartalmaz, amelynek fényét egy fényszóróban 1,3 millió mikrotükör töri meg és vetíti a kívánt irányba. Ez annyit jelent, hogy egy autóra 2,6 millió pixel felbontású fény jut. A fényszórók ennek köszönhetően rendkívül élesen világítják meg nemcsak az utat, hanem az út mellett lévő területet is.
Ráadásul a lámpákat projektorfunkcióval is kiegészíthetik. Ez azt jelenti, hogy az ilyen opcionális lámpa projektorként működik, és különböző piktogramok úttestre világításával reagál az időjárás, az úttest és a forgalom változó körülményeire. Ha például a sötétben egy gyalogos vagy kerékpáros mozog az út mellett, akkor a fényszóró egy nyíllal vetíti meg az úttesten az illetőt, hogy jobban lássuk. Ha olyan helyen akarunk átengedni egy gyalogost a sötétben az úton, ahol nincs gyalogosátkelő, a fényszóró a zebrát is a gyalogos elé vetíti az útra, hogy még biztonságosabb legyen az áthaladás. Útszűkületeknél viszont a fényszóró képes kivetíteni az autó szélességét, hogy lássuk, elférünk-e a szűkebb úton, de az autó speciális, útfelületre vetített piktogramokkal figyelmezteti a sofőrt a fontosabb útjelzőtáblákra is. A tesztelt járgány még ezt a projektfunkciót nem tartalmazta, de a következő, az országba érkező tesztautókban már minden bizonnyal elérhető lesz, és akkor a gyakorlatban is kipróbálhatjuk.
A tesztelt változatban kétliteres dízelmotor volt, 147 kW (200 LE) teljesítménnyel, mild-hybrid kivitelezésben, mindez 9 gangos automata váltóval párosítva. A kedvező fogyasztásnak köszönhetően ezzel a járgánnyal 1200 kilométernél többet is megtehetnek egyetlen tankolásra. Hiába, élvezzük azt az időt, amikor még dízelautót is lehet venni és vezetni.
Végre dízel
Nem győzöm hangsúlyozni, de tényleg imádtam, hogy hosszú hónapok óta végre dízelautót vezethetek. A Mercedes-Benz pedig ezt a motort is tökélyre fejlesztette. Persze már ebbe a járgányba is került mildhybrid rendszer, 48-voltos technológiával, de a motorban továbbra is dízelszív dobog. Ahogy az a Mercedesre jellemző, rendkívül ügyeltek a fogyasztásra, ami meg is látszik. Ha nagyon óvatosan vezetnek, akkor még városban is elérhetik az öt liter alatti fogyasztást, a standard viszont inkább a 6–6,5 liter 100 kilométeren. Autópályán öt liter alatt, országúton pedig úgy ötliteres fogyasztás a jellemző 100 kilométeren. Az egyhetes átlag 6,4 liter maradt, ami ugyancsak nagyon kedvező. A több mint ezer kilométeres hatótávolság egyetlen tankolásra nemcsak holmiféle marketinghúzás, hanem reális adat.
Ugyancsak hatalmas meglepetést okozott az, mennyire kényelmes a járgány. Ezt elsősorban azok fogják díjazni, akik a keményebbre, merevebbre állított futómű helyett inkább a kényelmet részesítik előnyben. Annak ellenére, hogy 1775 kilós autóról beszélünk, a súlyát végképp nem érezni vezetés közben, eleganciával suhan végig a városon és a sztrádákon egyaránt. A motor hangszigetelése is tökéletes.
Az utastérben értelemszerűen rengeteg hely van, s bár nem vagyok híve a masszív középkonzoloknak, ebben az esetben mégsem zavart. Amivel nem tudok megbarátkozni, azok a lakkozott fényes felületek, a zongoralakk, ami azon túl, hogy szerintem csúnya, nagyon gyorsan bekoszolódik, hiszen még a legkisebb érintés is nyomot hagy rajta. Szerencsére nem kell ebben a kivitelezésben rendelni, a díszbetét és a középkonzol színe és kivitelezése is változtatható. Amin viszont nem módosítanék, az a hangulatvilágítás.
Összegezve
Az autó elsősorban azoknak fog megtetszeni, akik kedvelik a legmodernebb technológiákat és nem akarnak megválni a dízelmotoroktól. A kedvező fogyasztás, a több mint 1200 kilométeres hatótávolság mind olyan dolog, aminek ilyen luxuscsomagolásban nehéz lesz konkurálni. Mindennek persze megvan az ára is, hiszen a C-osztály szedánja 47 052 eurónál kezdődik, a tesztelt példány pedig 63 510 euróba került.
Míg korábban nem volt gond dízelmotoros tesztautóhoz jutni, manapság már olyan ritkaságnak számít, mint a fehér holló. Épp ezért is örültem annyira a Mercedes-Benz C-osztály tesztelésének. Egyrészt azért, mert a márka hosszabb idő után visszatért a szerkesztőségi garázsunkba, másrészt pedig azért, mert a C220d jelölésű motor nem jelent mást, mint egy ízig-vérig dízelautót, bár igaz, már itt is kotnyeleskedik az alternatív meghajtás.