A magyar kisebbség által beadott pályázatokat három, egyenként öttagú bizottság fogja elbírálni. Ezen testületek mindegyikébe három tagot még korábban maguk a kulturális szervezetek választottak, kettőt pedig most nevezett ki Alena Kotvanová, a KKA igazgatója. Így a magyar nemzetiségi szervezetek által kulturális rendezvényekre, közművelődésre beadott pályázatokat Horňák István, Demecs Andrea, Szabó Csilla, valamint a most kinevezett Sánta Szilárd és Grendel Ágota fogja elbírálni. A kiadványok és sajtótermékek támogatásáról Csanda Gábor, Antal Ágota, Bödők Károly, Szabó Monika és Navrátil Ľubomír dönt majd, ahol az utóbbi két személy a most kinevezett tag. A professzionális művészeti projektekre, mint például a filmművészeti alkotások támogatására beadott pályázatokat Lakatos Róbert, Kerekes Péter, Hizsnyan Géza, valamint Cséfalvay András, illetve Andrejčáková Eva bírálja majd el. Szintén az utóbbi két személy az, akit az igazgató nevezett ki.

Kotvanová elmondta, az alap különböző testületei a napokban felállnak. A szakmai tanácsokba kinevezett személyek esetében az egyes kisebbségektől érkező javaslatok alapján döntött. A tanácsoknak az első ülésükön kell határozniuk a támogatásokkal kapcsolatos általános kérdésekről. Az igazgató úgy nyilatkozott, nagyon szeretné, ha január végéig már kiírnák az első pályázati felhívásokat. „Úgy gondolom, idén hamarabb tudjuk indítani a kifizetéseket, mint tavaly” – tette hozzá Kotvanová. Ahogy arról beszámoltunk, tavaly augusztus végéig a nyertes pályázatoknak csak egy töredékét sikerült az alapnak kifizetnie, az intézmény vezetője akkor azt mondta, novemberig szeretnék utalni a támogatások nagy részét.

Mennyi pénz lesz?

Az alaphoz közel egymillió euró értékben érkeztek vissza olyan pályázatokra kifizetett összegek, amelyeket még tavaly a világjárvány miatt meg nem valósult projektekre ítéltek oda. Az igazgató szerint elsősorban elmaradt rendezvényekről van szó, de a pontos összeget még nem tudta megmondani, hiszen vannak olyan pályázatok, amelyek megvalósítására a kedvezményezettek idén tavaszig kaptak haladékot. A KKA-hoz így visszakerült pénzt összevonják az idei évre szánt kb. 7,4 millió eurós kerettel, és újra kiosztják. Kotvanová szerint ennek során úgy járnak el, hogy a visszaérkezett forrásokat az alapot szabályozó törvény szerint osztják el az egyes kisebbségek között. A jogszabályban az szerepel, hogy például a magyar kisebbségnek a rendelkezésre álló összeg 53, a roma nemzetiségnek pedig 22,4 százaléka jár. A visszaküldött források ilyen újraelosztása tehát független attól, hogy melyik kisebbségtől, esetleg szakmai tanácshoz tartozó pályázótól érkezik vissza a pénz.

A magyar szakmai tanácsok úgy döntöttek, hogy a magyar kisebbségnek járó, éves közel 4 millió euróból és az alaphoz visszaérkező pénzekből összeálló költségvetést a közművelődési (A), a kiadói (B) és a professzionális művészeti (C) projektek között idén 36 %, 32 % és 32 % arányban osztják el. A közművelődési projektek közé tartoznak az olyan nagyobb költségvetésű rendezvények, mint a komáromi Jókai Napok, a dunaszerdahelyi Duna Menti Tavasz, illetve a rimaszombati Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny is, ahogy a nyári fesztiválok is.

Rigó: Ez elégtelen

Rigó Konrád, a Szövetség elnökségi tagja, aki korábban a Híd kulturális államtitkára volt, elmondta, szerinte az, hogy csak januárban álltak fel a szakmai tanácsok, azt igazolja, hogy a jelenlegi kormánynak a kisebbségi kultúra területén folytatott romboló tevékenysége egyértelmű. Az igazgatót tette felelőssé azért, hogy a testületek ilyen későn jöttek létre. „Elégtelen az, amit csinálnak” – mondta.

A korábbi államtitkár szerint a meg nem valósult pályázatok nyomán az alaphoz visszaküldött forrásoknak azokhoz a kisebbségekhez kell visszakerülnie, ahol azt tavaly kiosztották. Elmondta, ha például egy összeg bekerült a magyar kisebbségi kultúrát támogató bizottságokhoz, de a pályázó visszaküldi az összeget, akkor ennek a pénznek a magyar bizottságok költségvetését kellene emelnie. „Olyan szituáció nem állhat elő, hogy a magyar pályázatokra nem elköltött pénz végül más nemzetiségeknél landoljon” – mondta Rigó azzal, hogy ez minden nemzetiség esetében így van. „Ami egyszer magyar forrás volt, az mindig magyar forrás kell, hogy maradjon” – jelentette ki a korábbi államtitkár. Hozzátette, ha az alap nem így jár el, akkor az szembemegy a KKA-t szabályozó törvény szellemiségével.