Marcela Laiferovát elbűvölte az asztrológia és a számmisztika, amelyhez a 101 éves korában elhunyt színésznő, barátnő, Vilma Jamnická vezette el. Rendszeresen elkészíti a saját horoszkópját, és bízik benne. „Az életemben csaknem minden valóra vált, amit megláttam a csillagaimban. De be kell vallanom, a kezdetekben némi respektussal fordultam az asztrológiához. Később ellenőriztem a saját és a szeretteim sorseseményeit, azokét, akiknek a horoszkópja a rendelkezésemre áll, vagyis pontosan tudom, hogy hol, mikor, hány órakor születtek. Csak így lehet jó horoszkópot készíteni. Az ellenőrzés alapján beigazolódott minden lényeges dolog, ami velem és a szeretteim életében történt” – ismerte el az énekesnő, aki számára a fokozatosan megszerzett tudás egyfajta támasszá vált a fontosabb döntéseknél. „Ha például nagyobb beruházást szeretnék megvalósítani, tudom, hogy mikor érdemes ezt megtenni, esetleg mikor kell jobban figyelnem az egészségemre. Ennek eredményeként elkerülhetők a különféle problémák. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy nem élem eszerint a mindennapi életemet” – tette hozzá.

„Megjósoltam a járványt”

Jelenleg az egész világ életét a koronavírus-járvány határozza meg, amelyet Marcela Laiferová a múltban meg is jósolt. „Körülbelül három évvel ezelőtt már tudtam, hogy a világban felütheti a fejét valami olyasmi, mint a spanyolnátha volt. Megjósoltam a járványt” – mondta. És bár szerinte a vírus 
nem fog eltűnni a mindennapjainkból, fokozatosan visszahúzódik. „A járvány nemcsak Szlovákiát rázta meg, amely alapvetően egy kis folt a térképen, hanem az egész világot. Be kell vallanom, hogy inkább globális szemszögből tekintek erre a helyzetre, és követem a világban zajló eseményeket is. A jelenlegi fejlemények szerint minden jel arra mutat, hogy a világ kezd balra orientálódni, és ilyen szempontból is más lesz. Tudja, az emberek ma képzettek, és többé nem hajlandók elviselni a mélységes gazdasági egyenlőtlenségeket. Ha azt hallják, hogy az egyiknek sok mindene van, a másiknak még többje és a harmadiknak a legtöbbje, akkor azt mondják, hogy nem sajnálják tőlük, de ők is be akarják biztosítani magukat és a családjukat…” Mint mondja, ezek a változások nagyban befolyásolják majd az előrehaladást az idegtudomány és a fizika terén.

De ez nem újdonság, ezek a változások már folyamatban vannak. 2012-ben kezdődtek, az új, 2022-es évben pedig egy tízéves fejlesztés időszaka zárul le. Utána új korszak jön

– mondta a diplomás orvos. 2023-ban kellene eljönnie az alapvető változások időszakának. „Akkor a csillagok majd úgy helyezkednek el az égbolton, mint a francia forradalom kezdetének napján, ami új életet jelez. Amikor eljött az említett forradalom, a régi világ véget ért. Amerika megszabadult az angoloktól, a nők fokozatosan szavazati jogot szereztek, Angliában megjelent a kapitalizmus…” Még nem világos, mit hoz az új élet számunkra. „Biztosan állíthatom azonban, hogy sok új hivatás áll előttünk, költözünk majd a munka után, amit már végső soron ma is teszünk. Üzenem az olvasóknak: a fiatal és középgenerációnak már el kellene gondolkodnia azon, hogy esetleg milyen más szakmákat tudna űzni, mert ez vár rájuk. Fel kell készülniük egyrészt az átképzésre, másrészt a látókörük tágítására” – hangsúlyozta Marcela, hozzátéve, hogy mint az életben mindent, az elkövetkező időszakot is nagy alázattal kell fogadnunk. Szerinte közeleg a változás, de nem kell félnünk. – Viszont fel kell rá készülnünk – mondta.

Alkalmazkodott  a körülményekhez Ilyen szempontból már maga a járvány is „kiképzett” bennünket. Mindannyiunk életére hatással volt, felborította az értékrendet, és kivételessé tette a mindennapi szokásainkat. Alkalmazkodnia kellett a kedvelt énekesnőnek is. Úgy tűnhet, hogy a lezárt határok idején óriási probléma lehetett számára, hogy nem találkozhatott osztrák barátjával, aki évek óta a család elválaszthatatlan része. „Családunkban még keresztapa is, de ha azt kérdezi, hogy nehéz időszak volt-e, nos, nem volt, mert WhatsAppon keresztül tartottuk a kapcsolatot” – mondta. 

Az énekesnő nem kerüli a modern technológiákat, ellenkezőleg, inkább üdvözli őket. „A fiatalok általában azt gondolják, hogy az ember időskorára megváltozik, és nem ért a modern dolgokhoz. De tudják, mit? Mi, idősebbek egyáltalán nem változunk. Időskorunkban is pontosan olyanok vagyunk, mint fiatalkorunkban. Csak akik nem találták meg az életük értelmét, akiknek nincs jó munkájuk, boldogtalan párkapcsolatban élnek, valami gyötri 
őket, azok öregszenek idő előtt. Mindenki maga határozza meg az öregedés ritmusát. Nézzenek rám! Úgy élek, ahogy élek, ez az élet megfelel nekem, és meg vagyok győződve arról, hogy boldoggá tesz, életben tart. Soha nem aggódom a felesleges dolgok miatt.” Marcelát a családjával és különösen az unokáival való rendszeres kapcsolat is fiatalon tartja.

A kisebbik fiam a közelemben lakik, ezért rendszeresen látogatjuk egymást. Például a vasárnapi ebédnél találkozunk. Örülök minden lehetőségnek, amikor találkozhatunk, beszélgethetünk, különféle társasjátékokat játszhatunk. Főleg, amikor az unokákkal játszom, úgy érzem, egyek vagyunk

– mesélte nevetve.

Emberek veszik körül

Bár a járvány különösen az idősebb generáció számára jelent rendkívül nagy kihívást, az énekesnő remek példája annak, hogy egy érett korú ember hogyan élvezheti még mindig az életét. „Van egy olyan érzésem, hogy a Covid miatt elfelejtettük, milyen a társadalmi élet. Elfelejtettünk találkozni. És ha ma találkoznak is az emberek, akkor az vezérli őket, hogy abból valami hasznuk származik. Szerencsére ez engem nem érint. Találkozom a barátaimmal, mert jól érzem magam a társaságukban. Nincs szükségem tőlük semmire, és ők sem akarnak tőlem semmit. Barátságunk önzetlen. Szívesen és rendszeresen szervezek találkozókat, úgy tíz ember számára. Ez vagy az évszakváltással függ össze, vagy ünnepek alkalmával találkozunk, és mindig nagyon örülök. Mindenki azt kérdezi, hogy miért terhelem magam ilyesmivel, hogy ez sok pénzbe kerül, és hasonlók, de számomra ez óriási öröm, mert a találkozóknak köszönhetően egész évben érzem ezeknek az embereknek a jelenlétét. Egy sikeres parti után mindig felhívnak, megkérdezik, mikor találkozunk újra, vagy ők hívnak meg engem” – mondta az énekesnő, akinek a Covid-válság idején is rendkívül fontos a tudatos baráti közelség. „Ezeknek a találkozóknak köszönhetően sokkal szebb az élet egy olyannál, amikor csak otthon ülnénk, és a tévében futó hírek miatt szitkozódnánk. Az ilyen élet nagyon szomorú” – osztotta meg gondolatait… Véleménye szerint az is nagyon fontos, hogy életünk során milyen emberekkel vesszük körül magunkat. „Barátokat választani kell, mert lesznek olyan időszakok, amikor nem érezzük majd a legjobban magunkat. Vegyük körül magunkat olyan emberekkel, akik szép szóval szólnak hozzánk, akik bátorítanak bennünket”. A negatív emberek számára, akik gomba módra szaporodtak el nemcsak a közösségi oldalakon, hanem általában, egyértelmű üzenete van:

Ha negatívak akarnak lenni, akkor az csak ő döntésük, amely befolyással van az életükre, a testükre. Tudják, minden pozitív dolog, amit egy ember tesz és érez, hatással van az egészségére… Ha az emberek tudnák, hogy a gyűlölet és az irigység milyen veszélyes fegyverek, amelyek végül mindig ellenük fordulnak, megszabadulnának ezektől az érzelmektől. Nem csak elcsépelt közhely, hogy minden rossz egyszer mindenkihez visszatér. Ha szép életet akarsz, akkor másokkal, de magaddal szemben is szépen kell viselkedned. Magadat is szeretned kell! Édesanyám mindig ezt mondogatta: »Ha nem szereted magad, nem szeretsz másokat sem!« Ekkor kialakul egy komplexus, és a komplexusból csak újabb problémák adódnak.

Normális körülmények között a népszerű művésznőt pozitív energiával töltenék fel hűséges rajongói is, akik több mint ötven éve követik pályafutását. „Noha az elmúlt két évben nagyon korlátozott kapcsolatom volt a közönséggel, azt kell mondanom, hogy amikor majd újra kezdődik a koncertezés, különösen a rajongóknak örülök. Nagy megtiszteltetés számomra, ugyanakkor mindig lenyűgöz, ha fényképet, autogramot kérnek tőlem… Rendkívül hálás vagyok az életnek, hogy ezt megtapasztalhatom. Számomra ez nagy érték” – ismerte el, és hozzátette: „Mindig meg tud lepni és örömet szerez, ha valaki az utcán megismer, és azt mondja, hogy szereti a dalaimat. Ez nem teljesen magától értetődő. A művészetben évekig kell küzdeni a közönség kegyeiért, és tényleg kevesen vagyunk azok, akik hosszú évek után is megtapasztalhatják a népszerűséget. Hálás vagyok ezért” – zárta gondolatait.  Jana Homolová, Život