A kelet-ukrajnai helyzet elmérgesedése miatt kedd reggelre estek az európai piacok. A nyugat-európai indexek a fejlemények hatására 0,5–1% közötti mínuszban forogtak reggel, míg az orosz RTS (RUS50) újabb 6%-ot esett a hétfői 13%-os zuhanás után. A nap folyamán azonban elmúlt az ijedtség, és a főbb tőzsdemutatók 1-2% közötti emelkedésbe váltottak. A piacok a nyugati országok válaszlépéseire vártak, az orosz támadás esetére ugyanis szankciókat ígértek a nyugati hatalmak.

Drágább olaj

Az orosz–ukrán konfliktus elmélyülése nyomán az olaj ára a 100 dollár/hordós „álomhatár” közelébe került. Az orosz bevonulás hírére Ukrajnába 99,38 dollárt kellett adni a Brent hordójáért – adta hírül a BBC. Oroszország – Szaúd-Arábia után – a világ második legnagyobb olajtermelője. Az orosz–ukrán válságnak már eddig is jelentős hatása volt az olajárra, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy február kezdete óta tíz százalékkal drágult a világ legfontosabb energiahordozója – mondta Sue Trinh, a Manulife Investment Management befektetési cég elemzője.

Lesz elég gáz?

Az orosz–ukrán válság kedd délelőtt még csak mérsékelt, 6–8%-os gázárugrást okozott, 75–77 euró/MWh körüli szintre emelve a holland TTF gáztőzsde különböző lejáratait, de aztán az Északi Áramlat 2-vel kapcsolatos német bejelentés hatására 9–11%-os pluszba lendültek a jegyzések. Olaf Scholz német kancellár kedden ugyanis azt is bejelentette: az Északi Áramlat 2 engedélyezését leállítják, így továbbra is más forrásból kell majd megoldani Németország gázellátását.

A piacokat kedden az orosz elnök igyekezett megnyugtatni.

„Megszakítás nélkül folytatódik Oroszország gázszállítása a világpiacokra”

– küldte írásos üzenetét egy kedd délelőtti katari gázipari konferenciára Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az elemzők szerint úgy néz ki, hogy Európa ezt a telet már kihúzza komolyabb gázpiaci zavarok, például kényszerű gázkorlátozások nélkül, az átlagos európai gáztárolói töltöttségi szint ugyanis 31%-os, ami ugyan 14 százalékponttal alacsonyabb az elmúlt 10 évi átlagnál, de azért nem beszélhetünk drámaian alacsony készletszintekről. A nagy kérdés azonban, hogy mi lesz a következő fűtési szezonban, azaz fel tudja-e rendesen tölteni gáztárolóit a kontinens, és lesz-e elegendő vezetékes és cseppfolyós földgáz, illetve milyen áron.

Ez vár Szlovákiára

Milyen fenyegetést jelent az ukrajnai konfliktus a szlovák gazdaság számára?

„A szomszédos országban tapasztalható növekvő feszültségnek számos dimenziója van, amelyek gazdasági értelmezést is nyernek. Az egyik legjelentősebb a politikai dimenzió, amely megingatná régiónk stabilitását, és ez hatással lenne például a külföldi befektetők döntéshozatalára is”

– mondta el lapunknak Matej Horňák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Az összesített nemzetközi kereskedelem szempontjából Ukrajna és Oroszország szerinte nem jelentenek jelentős partnert Szlovákia számára. 2020-ban Ukrajna az exportunknak körülbelül az egy százalékát, importunknak pedig a fél százalékát adta. Oroszország valamivel jelentősebb partner, a szlovák kivitel mintegy 1,6%-a irányul az orosz piacra, az orosz import pedig mintegy 3%-ot tesz ki.

„Közelebbről megvizsgálva a helyzetet, azonban megállapítható, hogy Szlovákia jelentős mértékben függ az Oroszországból származó stratégiai nyersanyagok, különösen a gáz behozatalától”

– tette hozzá Horňák. A Szlovákiába külföldről behozott gáz 92, a kőolaj 65 százaléka származik Oroszországból. A gazdasági együttműködés esetleges leállása az elemző szerint így problémákat okozhat Szlovákia számára a gáz-, olaj- és nukleáris üzemanyag-ellátás szempontjából. „Még ha globális szinten folynak is a tárgyalások a világ más részeiről Európának nyújtott lehetséges segítségről, például cseppfolyósított földgáz importja révén, Európa szükségleteihez ez messze nem lenne elég. A jelenlegi energiaválság így tovább súlyosbodna, és a vállalatoknak a fogyasztókkal együtt további problémákkal kellene szembenézniük, mivel az energia ára ismét emelkedne” – tette hozzá Horňák.

A Szlovákiára gyakorolt közvetlen hatások mellett nem szabadna megfeledkeznünk a közvetett hatásokról sem, amelyek az ellátási hálózatokon és a vállalatok összekapcsolódásán keresztül jelentkezhetnek. Az Európai Központi Bank szerint a gázellátás 10%-os csökkenése körülbelül 0,7%-kal csökkentené az euróövezetben előállított hozzáadott értéket. Szlovákia esetében ennél is rosszabb a helyzet: a hozzáadott érték körülbelül 1,6%-kal csökkenne, ami a legnagyobb visszaesés a vizsgált országok közül. Ez utóbbi Horňák szerint azzal magyarázható, hogy Szlovákiában nagyobb az aránya a magasabb energiaszükségletű ágazatoknak.

Növekvő költségek

„Azt sem zárhatjuk ki azonban, hogy egy esetleges ukrajnai katonai konfliktus nagyobb nyomást gyakorolna az államháztartásra, nemcsak a magasabb védelmi költségek (pl. a határvédelem fokozása), hanem a humanitárius célú kiadások révén is, amikor nagyszámú menedékkérő léphet Szlovákia területére”

– állítja a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Szerinte bármi is lesz a konfliktus kimenetele, az Európai Unió a jövőben várhatóan jóval keményebben fog dolgozni az alternatív energiaellátás biztosításán, a zöld technológiákra való átállás folyamata így jelentősen felgyorsulhat. (mi, TASR, MTI, napi.hu)