Putyin fegyvermentes Ukrajnát akar

Legújabban demilitarizált, semleges Ukrajnát követel az orosz elnök, amely az elképzelései szerint még további területekről is kénytelen lesz lemondani a Moszkva által elismert szakadárállamok javára. Putyin nyilatkozata nagyon konkrétan jelzi a fegyveres konfliktus kiszélesítését. „Milyen határok között ismerjük el ezeket a köztársaságokat? Elismertük őket, tehát minden dokumentumukat is, így az alkotmányaikat is, amelyekben benne van, hogy ezek az országok azokat a megyei határokat tekintik területük határainak, amelyek között Ukrajnában voltak. De reméljük, hogy tárgyalás útján lehet rendezni a kérdést Kijev és a köztársaságok között” – szúrta oda az elnök az ukrán vezetésnek, amely eddig is ódzkodott a szakadárokkal való közvetlen tárgyalástól. A várható eseményekről azt közölte: „Nem állítom, hogy az orosz csapatok azonnal bevonulnak Donbaszba.” Mindez azért számít súlyos kijelentésnek, mert az érintett megyék területének közel kétharmada jelenleg része Ukrajnának. Ha pedig ezekre is kiterjed a „függetlenség” – márpedig Putyin nyilatkozata alapján igen a válasz –, akkor az területszerző háborúhoz vezethet. A két kelet-ukrajnai megyek összterülete eléri az 53 ezer négyzetkilométert, ami nagyobb a 49 ezer négyzetkilométeres Szlovákiánál, lélekszáma pedig 6 millió feletti (Szlovákiának 5,4 millió lakosa van).

Új orosz bázisok

Felhatalmazást adott az orosz parlament felsőháza Vlagyimir Putyin elnöknek a fegyveres erők Oroszország határain kívül történő bevetéséhez. A szakadárokkal kötött és azonnal hatályba lépő megállapodások lehetővé teszik Moszkva számára, hogy katonai bázisokat létesítsen a szakadár köztársaságokban, oda csapatokat vezényeljen, és ott közös védelmi állásokat vegyen fel. Putyin azt is közölte, hogy kedden diplomáciai kapcsolatokat létesített a hétfőn függetlennek elismert tartományokkal. Az orosz külügyminisztérium a lehető legrövidebb időn belül evakuálni fogja a kijevi orosz nagykövetség személyzetét. Putyin szerint a válság legjobb megoldása az lenne, ha az ukrán vezetés maga mondana le a NATO-tagságról, és a semlegességet választaná, emellett fontosnak nevezte az ország demilitarizálását. Hozzátette, hogy az orosz–ukrán kapcsolatok rendezéséhez az is szükséges, hogy a Nyugat ismerje el Szevasztopol és a Krím lakosságának akaratnyilvánítását – vagyis a függetlenség, majd az Oroszországhoz történő csatlakozás melletti döntését.

Amerikai szankciók

Az Egyesült Államok súlyos pénzügyi szankciókat rendelt el orosz bankok és oligarchák ellen, miután Moszkva kirívóan megsértette a nemzetközi jogot azzal, hogy behatolt Ukrajnába – jelentette be Joe Biden amerikai elnök kedden, a Fehér Házban elmondott beszédében. Az amerikai elnök Moszkva lépéseit az „Ukrajna elleni orosz invázió kezdetének” minősítette. Majd közölte: „bejelentem a szankciók első részletét, amely súlyos költségekkel sújtja Oroszországot hétfői tettei miatt”. Leszögezte, hogy amennyiben Oroszország fokozza katonai jelenlétét, az Egyesült Államok is további szankciókat vezet majd be. Az elnök közölte, hogy két nagy orosz pénzintézettel – a Vnyesekonombankkal (VEB, külkereskedelmi bank) és az általa katonai banknak nevezett Promszvjazbankkal – szemben „teljes kizáró szankciót” vezetnek be. Szankciókat vezetnek be az orosz szuverén államadóssággal szemben is, amely azt jelenti, hogy „elzárjuk az orosz kormányt a nyugati finanszírozástól”. „Az orosz elitekkel és családtagjaikkal szemben is szankciókat fogunk bevezetni” – folytatta Biden, aki szerint „mivel ők is osztoznak a Kreml korrupt nyereségén, osztozniuk kell a fájdalomban is”. Az elnök nem részletezte, hogy pontosan kire, kikre vonatkoznak a szankciók.

A Fehér Ház lakója kifejtette: az amerikai kormányzat együttműködik Németországgal annak érdekében, hogy az Északi Áramlat-2 földgázvezetéket ne helyezzék üzembe. Olaf Scholz német kancellár kedden jelentette be, hogy a német szövetségi kormány azonnali hatállyal felfüggeszti az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezésének folyamatát, válaszul arra, hogy Oroszország elismerte a délkelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét.

Uniós szankciók

Az Európai Unió tagországai megállapodtak az Oroszország elleni új szankciókról. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közölte, olyan magánszemélyeket, cégeket és bankokat céloznak meg, akik és amelyek finanszírozzák az orosz katonai apparátust, és hozzájárulnak Ukrajna destabilizálásához. „Megtiltjuk a kereskedelmet a két szakadár régió, Donyeck, Luhanszk, valamint az EU között, és korlátozzuk Oroszország hozzáférését az EU tőke- és pénzügyi piacaihoz és szolgáltatásaihoz” – közölte az uniós bizottság elnöke. Ha Oroszország tovább fokozza a maga előidézte válságot, az Európai Unió készen áll további lépések megtételére.

Ukrán tartalékosok behívása

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd este újabb videóüzenetben fordult az ukránokhoz, és bejelentette, hogy rendeletet adott ki tartalékosok behívásáról az ukrán hadseregbe. Az államfő jelezte, nem általános mozgósításról van szó, hanem csak azokat hívják be a seregbe, akik a „hadműveleti tartalékhoz” tartoznak. Az ukrán békés nemzet. Mi csendet akarunk, de ha ma hallgatunk, holnap eltűnünk” – hangoztatta az elnök. Olekszi Reznikov ukrán védelmi miniszter úgy véli: „A Kreml újabb lépést tett a Szovjetunió feltámasztása, egy új Varsói Szerződés és a Berlini Fal újjáépítése felé. Csak Ukrajna és a hadserege választja el ettől. (…) Nehéz út áll előttünk. Lesznek veszteségeink. Túl kell jutnunk fájdalmon, félelmen és kishitűségen. Ám a győzelem lesz majd a jutalmunk. Mert ez a mi földünk, és az igazság velünk van.” Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közölte, újabb fegyverszállítmányokat kért Ukrajnának Nagy-Britanniától, és ugyanezt kéri az Egyesült Államoktól is. Kifejtette, hogy Ukrajna azért kér fegyvereket, mert nem tagja egyik kollektív biztonsági szövetségnek sem, és emiatt nincs szavatolva a biztonsága. Az ukrán külügyminisztérium arra kérte Volodimir Zelenszkij elnököt, hogy szakítsa meg a diplomáciai kapcsolatokat az Oroszországi Föderációval. 

(MTI, Tx, 444, ú)