A Fehér Ház tájékoztatása szerint Biden „erős védelmi partnernek” nevezte Finnországot, amely elősegíti az „egységes transzatlanti fellépést Oroszország elszámoltatása érdekében”.     

Finnország nem tagja a NATO-nak, és a találkozón sem az amerikai elnök, sem a finn államfő nem beszélt arról, hogy Helsinki csatlakozna az észak-atlanti védelmi szövetséghez vagy olyan szövetséges státusra törekedne az Egyesült Államokkal, amely fokozott védelmi együttműködést feltételez.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten „komoly politikai és katonai következményeket” helyezett kilátásba, ha Finnország vagy a szintén semleges Svédország csatlakozni akarna a szervezethez.

Niinistö Washingtonban is kitartott amellett, hogy országának joga lenne kérnie felvételét a NATO-ba, de nem tartja időszerűnek a csatlakozást. Sanna Marin finn kormányfő a közelmúltban szintén kizárta, hogy Finnország csatlakozna a szövetséghez.

Niinistö a találkozó után újságíróknak arról beszélt, hogy Finnország mindig is hajlott a szoros együttműködésre az Egyesült Államokkal, és megköszönte az amerikai kormánynak, hogy ezekben a „nagyon nehéz időkben” vezető szerepet tölt be. A finn elnök tudatta, hogy az észak-európai országok fokozzák védelmi és biztonsági együttműködésüket az Egyesült Államokkal. A találkozón Biden és Niinistö telefonon beszélt Magdalena Andersson svéd kormányfővel, a két skandináv ország vezetője pedig személyesen is találkozik szombaton.

Niinistö úgy fogalmazott, hogy a washingtoni megbeszélésen konkrét védelmi és biztonsági tényezőkről és nem „tagságokról” beszéltek Joe Bidennel. Hozzátette ugyanakkor, hogy Finnország teljesíti a NATO-tagság feltételeit.

A jövő héten Antti Kaikonnen finn védelmi miniszter is Egyesült Államokba látogat. Finnország a múlt hónapban kötött szerződést az Egyesült Államokkal F-35 típusú lopakodó harci repülőgépek beszerzésére 9,4 milliárd dollár értékben.