A vasárnapi országgyűlési választás árnyékában kevesebb figyelmet kapott ugyan, de a kormány által kiírt „gyermekvédelmi” népszavazás érvénytelen eredménnyel zárult. Mint azt már korábban kifejtettük, a magyarországi szabályok értelmében a sikeres referendum feltétele, hogy a szavazásra jogosultak 50 százaléka érvényesen szavazzon. A Nemzeti Választási Iroda adataiból kiderült, 8 215 304 ember volt jogosult a szavazásra, így kérdésenként legalább 4 107 652 darab érvényes szavazat kellett volna. Az eredmények 98,96%-os feldolgozottságánál azonban az egyes kérdésekre átlagban 3,55 millió érvényes szavazat érkezett. Az érvénytelen szavazatok aránya mind a négy kérdésnél meghaladta a 20%-ot. Magyarország történetében példátlan az ilyen rekordmagasságú érvénytelen szavazat egy népszavazáson – több mint másfél millió ember tudatosan mindkét választ beikszelte, s ezzel jelezte: nem ért egyet az adott kérdésekkel kiírt szavazással. Összehasonlításképp: a legutóbbi „kvóta- népszavazás” során mindössze a szavazatok 6,33%-a volt érvénytelen, a 2003-ban meghirdetett uniós csatlakozással kapcsolatos referendum során pedig csupán 0,48% volt ez az arány. Először fordult elő az is, hogy a népszavazást az országgyűlési választással párhuzamosan rendezték meg. 

„Kirekesztő politika”

A Háttér Társaság és az Amnesty International által indított, „Érvénytelenül” nevű kampányhoz további 12 civil szervezet csatlakozott. A kezdeményezés során arra buzdították a választókat, szavazzanak érvénytelenül a kormány „homofób és transzfób propaganda-népszavazása” során. A jogvédő szervezetek, valamint a szexuális kisebbségek jogaiért harcoló civilek károsnak és veszélyesnek nevezték a kérdésekről kiírt népszavazást.  A kampányba több száz aktivista kapcsolódott be, többen saját tapasztalataikról, családjukkal és barátaikkal való kapcsolatukról meséltek. Az Amnesty International Magyarország állásfoglalása szerint a sikertelen népszavazás következményeképp a kormánynak vissza kellene vonnia a „propagandatörvényt”. Ez alatt a tavaly nyártól hatályos gyermekvédelmi törvényt értik, mely rengeteg hazai és nemzetközi kritikát kapott a melegellenes jegyei miatt.

Az érvénytelen népszavazás azt üzeni Magyarország kormányának, hogy a magyar választók nem kérnek abból a kirekesztő, gyűlöletkeltő politikából, amit a magyar kormány ezzel a népszavazással képvisel

– mondta lapunknak Vig Dávid. A szervezet igazgatója hozzátette, a kormány elmondta, hogy a 2021 nyarán elfogadott „az általuk gyermekvédelminek nevezett törvény legitimációjáról szól a népszavazás, azt kell megvédeni”. Vig szerint a választók népszavazással kapcsolatos üzenete egyértelmű: vissza kell vonni a kormány által tavaly nyáron elfogadott törvényt. „A népszavazás, amit ennek a törvénynek a legitimációjára tartottak – több milliárd forintért – megbukott” – hangsúlyozta, majd megjegyezte, ennek ellenére úgy véli, a kormánypártok folytatni fogják az ellenségek keresését Magyarországon belül is. „Azt a sajnálatos és homofób kommunikációs kampányt és jogszabályalkotást, amely az LMBTQ-közösséget hátrányosan érinti, vélhetően tovább fogják folytatni. Mindezt annak ellenére, hogy a magyar társadalom egyértelmű üzenetet küldött arról, hogy ezt nem kéri” – folytatta.

Milliárdos kiadás

Az Amnesty adatai szerint közvetlenül a szavazásra nagyjából 6-7 milliárd forintot költött az állam. A pontos összeget azonban nehéz meghatározni, mivel a voksolás az országgyűlési választással összevonva zajlott. „Annyit tudunk, hogy mennyivel emelték meg a választás költségét, illetve mennyibe kerül egy népszavazás” – magyarázta Vig. Ez csak a lebonyolítási költségre vonatkozik, azzal kapcsolatban, hogy mennyi pénzt áldozott a kormány a népszavazásról szóló kommunikációra, egyelőre nincs pontos összesítés. A hirdetéseket leközlő sajtófelületeknek viszont le kell adniuk az erre vonatkozó információt az Állami Számvevőszéknek, s ezt követően lehet kiszámolni, mennyibe került a gyermekvédelminek nevezett népszavazás.

A Fidesz nem változik

Kérdésünkre, miért volt fontos a népszavazás a Fidesz számára, illetve mi lesz a kormány következő lépése ebben a témában, Böcskei Balázs politológus elmondta, a népszavazás a kampány perifériájára szorult, a gyermekvédelem pedig csak általánosan, mint egyszerű hívószó jelent meg. „Függetlenül a kétharmados felhatalmazástól, azzal is számolhatunk, hogy ezek a gyermekvédelmi ügyek – főként identitáspolitikai keretben, ahogy azt láthattunk az elmúlt időszakban, az LMBTQ-állampolgárokra irányuló jogi diszkrimináció kapcsán – egy időre alább fog hagyni. Eddig is ciklikusan tért vissza, korábban sem volt a kormányzat közpolitikai gondolkodásának a fő árama. A Fidesz társadalomról és a családról való gondolkodásában azonban elmozdulást a kevésbé konzervatív irányba biztosan nem várhatunk” – nyilatkozta lapunknak a szakértő.