A parlament nem sokkal az orosz–ukrán háború kirobbanása után fogadott el egy törvényjavaslatot, amely ideiglenesen felhatalmazza a Nemzetbiztonsági Hivatalt (NBÚ), hogy álhíreket terjesztő internetes portálokat blokkolhasson. A koalíció képviselői szerint erre azért volt szükség, mert a háború következtében a hibrid hadviselés is felerősödött, és az orosz propagandagépezet hazugságai még gyorsabban kezdtek terjedni Szlovákiában, főként az önmagukat „alternatív portálokként” meghatározó weboldalakon.

Az átláthatóság kérdése

Az NBÚ már élt is az újonnan kapott jogkörével, a törvény életbe lépése óta négy ilyen portált blokkoltak le. A közvéleményben azonban nem aratott osztatlan sikert a koalíció álhírek ellen folytatott harca: az ellenzék egyenesen cenzúráról és a sajtószabadság megsértéséről beszél, viszont a civil szervezetek sem feltétlenül értenek egyet a fejleményekkel. A Transparency International Slovensko (TIS) például úgy véli, a kezdeményezés önmagában jó, de az álhírportálok blokkolásának folyamata nem eléggé transzparens.

A törvény értelmében jelenleg az NBÚ a saját belátása alapján dönthet arról, milyen portálokat blokkol, és az indoklást nem is köteles közzétenni. Juraj Krúpa (OĽaNO), a parlament védelmi bizottságának elnöke az Aktuality.sk portálnak adott interjújában elmondta, az NBÚ nemcsak a portálon megjelenő tartalmat értékeli, hanem a hazai titkosszolgálatokkal együttműködve azt is figyeli, milyen pénzmozgások zajlanak az egyes sajtótermékek háza táján. Utóbbi esetében viszont titkosított információkról van szó, ezért nem is teszik közzé a döntések indoklását (a Hlavné správy nevű hírportál blokkolása után azonban kiszivárgott egy videó, amelyen a lap egyik munkatársa kenőpénzt fogad el az orosz nagykövetség katonai attaséjától).

A TIS viszont nem tartja elfogadhatónak ezt a magyarázatot.

„Megértjük, hogy a kockázatok kiértékelésekor érzékeny és titkosított információkkal is dolgoznak, és nem lehet mindent közzétenni. Az viszont, hogy az NBÚ egyáltalán nem hozza nyilvánosságra a döntései indoklását, nehezen elfogadható. Az a határozat, amellyel az NBÚ a Hlavné správy blokkolásáról döntött, sem tűnik megfelelően megindokoltnak”

– olvasható a szervezet közösségi oldalán.

A megoldás

A törvény problémás mivoltát a koalíció is elismeri, éppen ezért módosításokat szeretnének végrehajtani. Krúpa az említett interjúban arról is beszélt, hogy a bíróságot is be kellene vonni a döntési folyamatba, vagyis az érintett portálok üzemeltetői az igazságszolgáltatás szervei előtt védhetnék még a saját igazukat. A védelmi bizottság vezetője kiemelte, ezek az ügyek a megszokottnál gyorsabban kerülnének a bíróság elé, hiszen a perek gyakran évekig is elhúzódnak, és egy ilyen hosszú időre történő blokkolás gyakorlatilag az adott portál megszűnésével lenne egyenlő. Az OĽaNO képviselői továbbá azon is dolgoznak, az álhírportálok blokkolása ne csak átmeneti lehetőség legyen, hanem tartós felhatalmazást kapjon az NBÚ.

Nincs egyezség

Krúpa korábban azt mondta, bízik abban, hogy a javaslatot be tudják terjeszteni a parlament áprilisban kezdődő ülésére. Most már azonban nyilvánvaló, hogy erre nem kerül sor. Felkerestük a védelmi bizottság elnökét, aki elmondta, már kidolgoztak egy komplex javaslatot, viszont azért nem került a parlament elé, mert a koalícióban egyelőre nem sikerült egyezségre jutniuk.

„Információs háborúban állunk, és a közhangulat az oroszoknak, valamint az oroszbarát ellenzéknek köszönhetően lassacskán megváltozik. Ezért is fontos, hogy legyen olyan jogszabályi rendelkezés, amely igazságosan, ugyanakkor hatékonyan kezeli a téves információk hullámát, amely Szlovákiát is elérte”

– nyilatkozta lapunknak Krúpa.

Legkorábban júniusban

A módosítások egyik ellenzője Ondrej Dostál, az SaS igazságügyi államtitkára. Lapunk megkeresésére elmondta, nem magával a változtatással, hanem annak formájával van problémája. Az OĽaNO képviselői ugyanis törvénymódosító javaslatban gondolkoznak, ami Dostál számára nem elfogadható.

„A probléma megoldásának szükségességében teljesen egyetértek Krúpa úrral. Mindazonáltal fenntartom azon álláspontomat, hogy a tartós megoldásnak a hagyományos jogalkotási módszerrel kell megszületnie, vagyis egy kormányjavaslat formájában kell beterjeszteni, amelyet tárcaközi egyeztetésre is bocsájtanak”

– magyarázta a képviselő. Hozzátette, ha lesznek is változtatások a mostani törvényben, legkorábban csak a parlament júniusi ülésén lehet elfogadni őket.

Dostál álláspontjával ért egyet a TIS is.

„Az OĽaNO képviselői néhány napja jelezték, tisztában vannak a hiányosságokkal, és állandó szabályokat szeretnének felállítani. A rendes jogalkotási folyamat és a nyilvános vita helyett azonban módosító javaslat útján szeretnék megoldani a helyzetet. Ezt a mai napig sem ismerjük, holott a parlamentnek a következő napokban kellett volna tárgyalnia róla. A szólásszabadság ilyen súlyos módosításakor egy kissé szisztematikusabb és átláthatóbb módszert várnánk el a koalíciótól”

– üzente a civil szervezet.

Haladék

Az NBÚ blokkolásai felhatalmazása csak ideglenes, június 30-án lejár. Elképzelhető, hogy a koalícióban még addigra sem lesz egyezség a módosításokat illetően, ezért a képviselők egy csoportja a mostani ülésre beterjesztett egy olyan javaslatot, amely egészen szeptember 30-ig lehetővé tenné az álhírportálok blokkolását. A képviselőknek eddig lesz idejük konszenzusra jutni. A javaslatról a következő napokban tárgyal a parlament. Krúpa ezzel kapcsolatban azt mondta lapunknak, ez idő alatt megpróbálják megtalálni a lehető legoptimálisabb megoldást.