A WHO koppenhágai székhelyű európai részlege szerint a túlsúlyosak aránya a férfiak körében magasabb (63 százalék), mint a nőknél (54 százalék).

A hét és kilenc év közötti korcsoportban a fiúk 29 százaléka túlsúlyos, míg a lányok esetében ez az arány 27 százalék. Összességében a fiatalok 25 százaléka küzd felesleges súllyal, ami jóval magasabb az öt évesnél kisebb gyerekek korcsoportjában mért 8 százalékos aránynál.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a túlsúly „járványos méreteket” öltött az európai régióban, a felnőtteknél és a fiataloknál is növekvő tendencia figyelhető meg. A WHO európai térségéhez tartozó 53 állam közül egyik sem tart azon cél felé, hogy 2025-re megállítsa az elhízottak arányának növekedését. Világösszehasonlításban csak az amerikai kontinensen nagyobb a túlsúlyosak aránya a felnőtt lakosság körében.

„A túlsúly nem ismer határokat” – hangsúlyozta Hans Kluge, a WHO európai részlegének vezetője.

Magyaroroszág a 2016-os referenciaadatok alapján összeállított lista tizedik helyén szerepelt, a túlsúlyosak aránya azonban jelentősen eltér a nők (53,8 százalék) és a férfiak (69,6 százalék) estében.

A WHO a testtömeg és magasság alapján számított testtömegindex (BMI, body mass index) szerint osztályoz: 25 BMI felett túlsúlyosságról, 30 felett már elhízásról beszélnek a szakértők.

A WHO szerint a túlsúlyos és elhízott emberek az átlagosnál jóval nagyobb mértékben szenvedtek a koronavírus-fertőzés következményeitől, esetükben sokkal nagyobb volt a kórházi kezelés szükégessé válása, valamint a betegség halálos kimenetelének kockázata.

Az Egészségügyi Világszervezet jelentésében kiemelte, hogy a koronavírus-járvány alatt növekedett a túlsúlyosak aránya a serdülők és gyerekek körében, a karantén és egyéb korlátozások idején ugyanis kevesebbet mozogtak és megváltoztak az étkezési szokásaik is.

A WHO felhívta a figyelmet arra, hogy a túlsúly az egyik legfőbb halálok az európai térségben. Az elhízás egyebek között 13 különböző rákos megbetegedéssel hozható összefüggésbe, sőt egyes országokban az elkövetkező években leválthatja a dohányzást, mint a rákos megbetegedések fő rizikófaktorát a szervezet adatai alapján.

Az említetteken túl a túlsúly krónikus légúti betegségeket, mint például asztmát, agyvérzést, és más szív- és érrendszeri problémákat, máj- és vesepanaszokat, de mentális problémákat és hátfájdalmat is okozhat.

A WHO jelentésében átfogó – táplálkozási és mozgási kérdésekre is kiterjedő – intézkedéseket javasolt az állami döntéshozóknak, hogy úrrá tudjanak lenni az elhízás jelentette problémákon.