Az Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezetének (OZPŠaV) június 15-re tiltakozó megmozdulást szervezett a főváros szívében, az SzNF térre már déltől folyamatosan érkeztek az iskolaügyi alkalmazottak. A tüntetők sárgába öltözve, különböző transzparensekkel üzentek a kormánynak, ezzel igyekeztek felhívni a politikusok figyelmét az iskolaügyben uralkodó állapotok javítására. A követelések között szerepel, hogy az ígért 3%-os béremelés helyett 10%-kal kapjanak többet a szféra dolgozói. A szervezők előzetesen 13 ezer főre becsülték a résztvevők számát, de ennél jóval többen csatlakoztak a kezdeményezéshez, nagyjából 15 ezren támogatták a tüntetést. A hivatalos program 13:30-kor kezdődött, a szakszervezet elnöke mellett felszólaltak a nem pedagógiai alkalmazottak képviselői is, akik főként azt kifogásolják, hogy a bértáblázatban meghatározott összeg még mindig a minimálbér alatt van.

A tiltakozás során magyar szót is lehetett hallani – elsőként a dunaszerdahelyi Egyesített Iskola alkalmazottaival találkoztunk, az iskola tanárjain kívül a gyógypedagógusok és nem pedagógiai alkalmazottak is ellátogattak a tüntetésre. „Ez a 10%-os emelés a minimum, amit szeretnénk elérni, de az lenne a legjobb, ha törvénybe foglalnák, hogy minden évben automatikusan jár a plusz 10%” – véli az egyikük. Az iskola gondnoka, aki már 7 éve látja el ezt a munkát, elmondta, belépése óta nem változott a fizetése, de ennek ellenére szeret a gyerekek között dolgozni, s a pozitív környezet továbbra is ott tartja. „Olyanok vagyunk, mint egy család” – tette hozzá. Katona Szabina, az iskola vezetője érdeklődésünkre elárulta, nehéz szakképzett munkaerőt találni – főleg olyanokat, akik magyarul beszélnek. A nem pedagógiai dolgozók kapcsán kiemelte, inkább könyvelőt nehéz találni, ezzel a végzettséggel ugyanis magáncégeknél is lehet érvényesülni, méghozzá sokkal kedvezőbb feltételek mellett.

„Szeretünk tanítani”

Adriana Mikulášeková, a Dunaszerdahelyi Művészeti Alapiskola tanára közölte, 20-an érkeztek a zeneiskolából, a tanári karon kívül a nem pedagógiai alkalmazottak is fontosnak tartották, hogy részt vegyenek a tüntetésen. „Véleményem szerint a 10%-os emelés nem elég, ez egyfajta kompromisszum volt a részünkről” – válaszolta arra utalva, az infláció két számjegyűre ugrott, tehát még ezt sem fedezi a béremelés, az ígért 3%-hoz képest azonban némi előrelépés. Hozzátette, a nem pedagógiai alkalmazottak fizetését az iskola igyekszik kipótolni. „Ezt azonban másra is fel tudnánk használni, de így elmegy a bérekre, amit az államnak kellene garantálni” – folytatta. Szintén problémát okoz az energiaárak növekedése: „Az energiaköltség fedezése mindig valami kárára megy. Nem tudunk fejleszteni, újítani, korszerűsíteni” – hangsúlyozta. A tanárhiány a művészeti alapiskolát sem kerüli el, egyre nehezebb biztosítani az utánpótlást. „Egyre nehezebb, mert a fiatalok sem mennek már zenét tanulni. Tudják, hogy nincs megfizetve, ezért teljesen más szakot választanak. Ha el is végzik a konzervatóriumot vagy a főiskolát, akkor sem biztos, hogy beállnak tanítani. Nagyon nehéz, ezért még nyugdíjasok is tanítanak nálunk” – folytatta Mikulášeková. A fluktuáció azonban nem jellemző, aki egyszer belekóstol a tanításba, az általában kitart a hivatása mellett.

Ez a zene és a szakma szeretetéről szól, nemcsak a pénz miatt dolgozunk, hanem azért, mert igazán szeretünk tanítani

– zárta.

Osztozó miniszterek

Az Érsekújvári járásból is több iskola érkezett – árulták el a kéméndi Petőfi Sándor Alapiskola tanárai. „Szeretnénk, ha egy kicsit jobban megbecsülnék a pedagógusokat” – magyarázta Gabriella, egy speciális pedagógus a részvételük okát. Úgy véli, egyre több a sajátos nevelési igényű gyermek, ezért a speciális pedagógusokra is egyre nagyobb szükség van az iskolákban. Krisztina, aki már több mint 25 éve a pályán van, matematika és fizika szakos, belátta, épp ezekre a tantárgyakra nehéz munkaerőt találni, egyedüli szakosként az iskolában nincs könnyű helyzetben, mint mondja, mindig megoldják a kihívásokat. A pénzügyminiszter és oktatási miniszter közötti viszályról kiábrándultan nyilatkoztak: „Már csak nevetni lehet azon, amit a politikusok művelnek” – véli Gabriella. Krisztina szerint erre nincs ráhatásuk, de sok mindenben eltér a véleményük a magas posztokat betöltő személyektől.

Ez egy hivatás, csak szívvel-lélekkel lehet csinálni

– mondta.

Hlaváč Beatrix, a Szenczi Molnár Albert Alapiskola szakszervezetének vezetője elmondta, az iskola összes alkalmazottja támogatja a megmozdulást. Ha nem sikerül kiharcolni a követeléseket, a szakszervezet nagyobb mértékű sztrájkokat tervez. „Nem áll jogomban a két minisztert minősíteni, de nagyon nagy szégyen, hogy nem az oktatás van előnyben. A gyerekekről, a jövőről van szó, arról, hogy intelligens, okos és rátermett embereket neveljünk” – mondta, majd hozzátette, a tanárok megtesznek minden tőlük telhetőt, de nekik is vannak bizonyos korlátaik. Emlékeztetett, a járvány idején a pedagógusok az első vonalban dolgoztak, egészségüket kockáztatták és szabadidejüket áldozták fel, hogy a rendhagyó körülmények között is biztosítani tudják az oktatást.

Előrelépés nélkül

A SzNF térről a parlament elé vonult a tömeg, ahol a házelnöknek üzentek. A kormány ezúttal sem tudott megegyezni az iskolaügyi dolgozók béremeléséről, Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnök a kormányülés után elmondta, tárgyalásokat folytat az érintett felekkel, a helyzet azonban nehéz. Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminiszter ismételten beterjesztette javaslatát, a megemelt adókból származó bevételből finanszírozná az oktatásügyi dolgozók béremelését. Branislav Gröhling (SaS) oktatási mi- niszter azonban ezúttal is megvétózta a javaslatot, állítása szerint az infláció okozta többletadóból, illetve a szakkörök támogatására szánt összegből kellene fedezni a fizetésemelést.