A tények egyértelműek. Szerdán a pozsonyi parlament szűk többséggel, minden változtatás nélkül elfogadta az úgynevezett inflációellenes törvényt, amelyet az államfő előzőleg visszaküldött megfontolásra a képviselőknek, akik közül hetvenheten nem vették figyelembe Zuzana Čaputová kifogásait.
A kormánypártiak közül az SaS frakciója jó előre jelezte, hogy az elnök asszony érveit szeretné figyelembe venni, a Za ľudí pedig tartózkodást jelentett be, így aztán Igor Matovičnak okvetlenül szüksége volt néhány független képviselő, továbbá Kotlebáék támogatására. Egy hétre elnapolták a tervezet újratárgyalását, s ezalatt győzködte frakciójuk vonakodó tagjait, meg a függetleneket. Kotlebáék egyik befolyásos embere ezúttal is bebiztosította az újnácik egy részének támogatását, ma még csak sejteni lehet, vajon milyen áron. Ezúttal is érvényesült a Boris Kollár–Igor Matovič féle paktum, amelynek az a lényege, hogy szorult helyzetben mindig kisegítik egymást. Most is ez történt, hiszen a Sme rodina egy emberként támogatta a pénzügyminiszter rohammunkában összefércelt, a parlamentben pedig gyorsított eljárásban, hat nap alatt keresztülhajszolt tervezetét.
A folytatás korántsem egyszerű. Annyi bizonyos, hogy júliustól valamivel megemelik a családi pótlékot, valamint a gyermekes szülők adóbónuszát, amivel mindenképpen segítik őket. Ezt a két támogatást akkor is megkapták volna, ha a honatyák elfogadják az államfő észrevételeit. Ő ugyanis csupán a törvénynek a januártól hatályos rendelkezéseit vétózta meg, mert ezek esetében nem tartotta indokoltnak a gyorsított eljárást. Tehát észszerű döntés születhetett volna, ha a pénzügyminiszter nem csökönyös és bosszúálló. Marián Leško neves szlovák publicista jelentős visszhangot kiváltó elemzésében pszichiátriai fogalmakkal jellemezte személyiségjegyeit. Ezúttal sem a családok érdekeit tartotta szem előtt – habár ezt szajkózta – , mert minden áron le akarta győzni Čaputovát.
Semmibe vette a szakemberek alapos bírálatait is, akik szerint sok sebből vérzik ez a jogszabály, amely nemcsak a rászorultakat támogatja, hanem a tehetőseket is. A pénzügyi tárca vezetője megfeledkezett a kispénzű nyugdíjasokról, a szintén súlyos anyagi gondokkal szembesülő gyermektelen párokról, miként a felnőtt korba lépett fiatalok szüleinek a megsegítéséről is. Arra sincs helytálló magyarázat, vajon a 15. életévüket betöltöttek járandósága miért lesz kevesebb fiatalabb testvéreiknél. Sok a homályos rendelkezés az iskolai szakkörök támogatását szolgáló havi 60 eurónyi pénzesutalványokkal kapcsolatban is. Az államfő szerint ezek és az egyéb hibák normális eljárás során kigyomlálhatóak, tehát ezekben az esetekben a gyorsított eljárás alkotmányellenes lehet. Ezért kér kontrollt a taláros testülettől. A precedensértékű verdiktre alighanem hónapokig kell várni.
Az viszont már most érzékelhető, hogy Matovičot Eduard Heger sem képes megfékezni. Hétfőn este a kormányfő azzal kérkedett, hogy véget vetett a személyeskedéseknek. Ennek ellenére már szerdán a pénzügyminiszter szinte habzó szájjal szidta Richard Sulíkot, mert állítólag az újnáci Republika képviselőivel és a többi ellenzékivel összefogva akarták megfúrni az ő törvénytervezetét. Ezzel a semmivel sem bizonyított állításával igyekezett elterelni a közvélemény figyelmét arról, hogy valójában ő bratyizik az újfasisztákkal. Rágalmazásával újabb feszültséget szított az amúgy is szétzilált kormánykoalícióban.
Immár nemcsak Robert Fico és más ellenzékiek hívei, hanem más polgárok is mielőbbi népszavazást, majd pedig az előrehozott választást szorgalmazzák, mert szintén torkig vannak a koalíciós kormány dilettáns ténykedésével. Nem lesz egyszerű kipenderíteni őket a bársonyszékeikből. Ugyan szüntelenül marakodnak, ám van olyan politikai ragasztó, amely még mindig egyben tartja őket.
Ez pedig a hatalmuk megőrzésének a végsőkig eltökélt szándéka. Legalább még bő másfél évig