Újabb fejezetéhez érkezett Mikle Monika okleveles levéltáros kinevezése óta a Nyitrai Állami Levéltár Érsekújvári Fióklevéltára, amely az Érsekújvári Járási Hivatal egyik épületszárnyában működik. A helyszűke ellenére sikeresen csatlakoztak az idei nemzetközi levéltári napokhoz, bemutatva a régióbeli iskolákból származó dokumentumokat az érdeklődőknek.
Szétszórt iratok a főtéren
Mikle Monika a szakmai gyakorlatot Novák Veronika levéltáros, akkori igazgató vezetésével a Nyitrai Állami Levéltár Vágsellyei Kirendeltségén végezte és később is itt dolgozott, alaposan megismerkedve a mátyusföldi dokumentumokkal. Érsekújvárban új kihívások vártak a fióklevéltár fiatal vezetőjére, aki diószegi származású és jelenleg Vágsellyén él. A központban az érsekújvári, nagysurányi és párkányi térségbeli dokumentumokkal dolgoznak.
A levéltári napok alkalmából rendezett kiállításon megismerkedtünk az intézmény igencsak eseménydús múltjával. A levéltár első említése 1829-ből való és 1848-ban a város vezetése kétségbeesetten kérte a dokumentumok elrejtését a komáromi erődben, nehogy tönkremenjenek. Érsekújvárnak ugyanis nem volt önálló, kizárólag ezt a munkát végző levéltárosa, tudtuk meg a bemutatott anyagból. 1918-tól a városi archívum a Posta utcában, egy provizórikus raktárban volt elhelyezve, az 1945-ös bombázás során megsérült a városháza épülete, 14 alkalmazott meghalt, és az értékes iratok belepték az egész főteret. Később sok archivált anyagot leadtak a gyűjtőbe és örökre nyomuk veszett.
Több helyen tárolt dokumentumok
„Az érsekújvári fióklevéltár dolgozói a kezdetektől fogva segítették a munkámat, tájékoztattak, tanácsokkal láttak el, amiért hálás vagyok nekik. Az első perctől kedve otthon éreztem magam az új közegben, holott az itteni levéltárban merőben más a helyzet, mint a tágas vágsellyei reneszánsz kastély termeiben.Szűkösen vagyunk, a dokumentumok egy része a járási hivatal alagsorában található, és egy részük a Szlovák Nemzeti Felkelés utcában lévő épület két termében, ám az épületet szeretné átvenni az idegenrendészet, így kénytelenek leszünk más termek után nézni a város területén” – mondta Mikle Monika.
A helyszűke ellenére mégis megnyitották a levéltár kapuit és fogadták a régióbeli iskolák tanulóit, többek közt Szímőről, és Tardoskeddről, Komjátról. A régióbeli iskolákkal kapcsolatos első írásos feljegyzések az 1800-as évekből származnak, a legrégibb irat 1854-ből való. A gyerekek kipróbálhatták, milyen volt egykor lúdtollal írni, megismerkedtek a viaszpecsételéssel, megtekinthették pedagógusaikkal a tanfelügyelő egykori hivatali irodáját, kipróbálhatták az asztalán lévő régi tárcsás telefont. Tapinthatóbb közelségbe kerülhettek a múlttal, amikor beléptek a hűs irattárba.
A nyilvánosság fogadása
Hétfőtől csütörtökig, a hivatalos órákban várják az ügyeiket intéző, vagy kutatásokat végző ügyfeleket a levéltárban, erre a célra külön irodát nyitottak számukra. Ajánlatos telefonon bejelentkezni, hogy elő tudják készíteni a kért anyagokat, mert akad, amit át kell hozni más épület termeiből.
A levéltár dolgozói elsősorban azért szeretnének nyitni a szélesebb nyilvánosság felé, hogy jobban megismerjék a munkájukat. „Gyakran érkeznek hozzánk lakosok, akiket a szociális biztosítóból küldenek át, hogy beszerezzék a végzettségüket igazoló okiratokat a nyugdíj intézéséhez. A főiskolai, egyetemi végzettségűeknek is szükségük van az alapiskola és a középiskola elvégzését igazoló dokumentumokra. Akadnak, akik valótlan dolgokat állítanak, azt mondják, hogy a kilencedik évfolyamból távoztak, végül kiderül, hogy az ötödik osztály után léptek ki az oktatási rendszerből. Bennünket nem érdekel, kinek milyen jegyei voltak, csak mondják meg az igazat” – egészítette ki az elmondottakat Mikle Monika. A fióklevéltár új vezetője szeretné felvenni a kapcsolatot a város vezetésével, valamint az önkormányzati és megyei iskolákkal, hogy közös ismeretterjesztő projekteket tervezzenek. Nem zárja ki annak a lehetőségét sem, hogy vándorkiállításokat szervezzenek az érsekújvári régióbeli községekben, hogy a helyi lakosok megismerkedjenek a korabeli dokumentumokkal. A levéltáros hivatást egy rokonuk és a nagymamája biztatására választotta Mikle Monika, és időnként úgy belevetette magát a kutatási folyamatba, hogy a hétvégéket is a kastély termeiben, a dokumentumok között töltötte.
Teljes erőbevetéssel készül az új régió felfedezésére, illetve arra, hogy minél több érdeklődő számára elérhetővé tegye az itt található értékes anyagot.
