Szlovákia a legmagasabb inflációval küszködő uniós tagországok közé tartozik, és egyelőre semmi jele a javulásnak. A szlovák jegybank középtávú előrejelzése szerint az árak idén több mint 10 százalékkal, jövőre pedig még ennél is gyorsabban emelkednek. A szakértők riadót fújtak: a magas infláció hatalmas károkat fog okozni a lakosság megtakarításaiban. Szlovákiában ugyanis a lakosság nagy része a pénzügyek szempontjából továbbra is rendkívül konzervatív stratégiát követ: megtakarításaink 60%-át készpénzben és bankszámlán tartjuk. A pénz fialtatása szempontjából így látványosan lemaradunk a többi euróövezeti országtól. Ráadásul, ha be is fektetjük a pénzünket, rengeteg olyan hibát követünk el, amelyek megakadályozzák megtakarításaink látványos gyarapodását. A Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzői épp ezért idén is előrukkoltak a szlovák befektetői indexszel, felmérve a pénz fialtatásának a leghatékonyabb módjait, egyben olyan tanácsokkal látva el a kisbefektetőket, amelyeknek köszönhetően elkerülhetik a rájuk leselkedő legnagyobb veszélyeket.

Pénznyelő infláció

A befektetői indexet idén is a Szlovák Vagyonkezelő Társaságok Szövetségének (SASS) a rangsorában szereplő 100 legnagyobb befektetési alap eredményei alapján állították össze.

„A pénzét a szlovákiai befektetési alapokban fialtató átlagos befektető eszerint 2017 eleje óta 11,4%-os kumulatív hozamot ért el. Egyszerűbben fogalmazva, az 5,5 évvel ezelőtt befektetett 10 ezer eurója most 11 140 eurót ér. A bankszámlákon elhelyezett pénz nullához közelítő kamatozásával szemben ez ugyan kiváló eredménynek számít, az infláció legyőzéséhez ezúttal azonban még ez sem volt elegendő. Az áruk és szolgáltatások árai ugyanis 2016-tól 2022. június 30-áig 26,6%-kal emelkedtek”

– figyelmeztet Eva Sadovská, a Wood & Company elemzője. „Az idei év elején még azt tekintették sikeres befektetésnek, amelynek a hozama megelőzte az inflációt. Ma már nem érvényes ez az állítás. Sikeres befektetésről akkor beszélünk, ha a lehető legnagyobb mértékben képes kiküszöbölni az infláció negatív hatását. Persze, ideális esetben az áremelkedés mértékét is lekörözheti. Ez azonban a mai helyzetben nagyon nehéz, és aki erre vágyik, annak extrém kockázatot kell vállalnia, ami nem éri meg” – tette hozzá Radoslav Valko, a Sophistic Pro finance tanácsadó cég vezérigazgatója.

Járvány és háború

A vizsgált időszakban, vagyis az elmúlt 5,5 évben a befektetési alapok hozamát két kulcsfontosságú tényező befolyásolta negatívan: a koronavírus-járvány 2020-as berobbanása és a február végétől dúló ukrajnai háborús konfliktus. A Wood & Company által közzétett befektetői index értéke 108,2-ről (2019 negyedik negyedévében) 99,8 pontra (2020 első negyedévében) csökkent. Ezt követően az index fokozatosan 121,8-ra emelkedett (2021 negyedik negyedévétől), az ukrajnai háború azonban visszavetette a jelenlegi, 111,4-es szintre.

Látványos különbségek

A befektetést leginkább a hosszútávfutáshoz hasonlíthatnánk, ami azt jelenti, hogy a hozamokat hosszú távon kell vizsgálnunk, legalább három-, ideális esetben azonban ötéves időtávlatban.

„A jelenlegi helyzetet szélsőségesnek és átmenetinek tartjuk. Amint az inflációs helyzet megnyugszik, várhatóan visszatérünk a tavalyi értékekhez. Azonban még ez sem jelent majd az inflációt jóval meghaladó hozamot, vagyis a befektetőknek változtatniuk kell a stratégiájukon, ha nagyobb hozamokat szeretnének elérni”

– értékelte a jelenlegi fejleményeket Maroš Ďurik, a Wood & Company befektetési igazgatója. Szerinte az általuk vizsgált alapok közül az elmúlt 5,5 évben a legmagasabb, 39,1%-os kumulatív hozamot a részvényalapok érték el, ami évi 6,2%-os éves hozamnak felel meg. Ezt követik az ingatlanalapok, amelyek 20,8%-os kumulatív és 3,5%-os éves hozamot produkáltak. 2017 óta csak ez a két alaptípus tudott lépést tartani az inflációval. A vegyes alapok 4,2%-os kumulatív hozamot értek el, ami 0,8%-os éves gyarapodásnak felel meg. A rövid lejáratú alapok hozama alig haladta meg a 0 százalékot, a kötvényalapok pedig veszteségesek voltak.

Hogyan hatott az ukrajnai háború a különböző típusú alapok teljesítményére? „Az ingatlanalapok kivételével, amelyek 0,8 százalékos növekedést produkáltak, a hozamok 2022 első felében csökkentek” – mondta el Ďurik. A befektetési szakértő szerint a növekvő infláción kívül azonban egyéb okai is vannak a hozamok csökkenésének. „Ez utóbbi a kötvénybefektetések viszonylag magas arányával is magyarázható, ezek ugyanakkor 2017 óta évente mintegy 1,4%-ot veszítettek. Ráadásul a részvényalapok esetében a befektetők gyakran rosszul döntenek. Azon részvényalapok teljesítménye, amelyekben az átlagos szlovákiai befektető elhelyezte a pénzét, évi 1,8%-kal volt alacsonyabb, mint a globális tőzsdéken forgalomba hozott alapok teljesítménye, amelyek 2017 óta évi 8%-ot is hoztak a befektetőknek” – figyelmeztet Ďurik.

Hasznos tippek

A Wood & Company befektetési igazgatója több olyan tippet is megosztott velünk, amelyeknek köszönhetően hatékonyabban gyarapíthatjuk a megtakarításainkat. „Az egyik legfontosabb tanács, hogy ne hagyatkozzunk a befektetési termékek eddigi teljesítményére, ez ugyanis könnyen változhat. Hosszabbítsuk meg a befektetésünk időhorizontját, és összpontosítsunk inkább a dinamikusabb részvényalapokra. Ez utóbbiakat azonban párosíthatjuk az ingatlanalapokkal is. A vegyes alapokat váltsuk le kötvényalapokkal vagy részvényalapba történő befektetéssel. A részvénybefektetések esetében ugyanakkor mellőznünk kellene a felesleges spekulációt, és inkább egy globális részvényalap mellett kellene döntenünk” – tanácsolja Maroš Ďurik.

Radoslav Valko ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az előttünk álló időszak kedvezhet a csalóknak. „Ezekben a nehéz időkben számos olyan vállalat jelenhet meg a piacon, amelyek magas hozamú vállalati kötvényeket kínálnak majd a befektetőknek. De ezekkel inkább pénzt veszíthetünk, ahelyett, hogy gyarapítanánk a megtakarításainkat” – figyelmeztet Valko.