Pár hónappal ezelőtt még igaz lehetett az állítás, amely szerint a szlovákiai jelzáloghitelek az euróövezetben a legolcsóbbak közé tartoznak, manapság azonban ezekhez már az euróövezet több országában is kedvezőbb feltételekkel juthatunk hozzá, mint nálunk. Mi áll a háttérben?
A jelzáloghitelek elmúlt időszakban tapasztalt drágulása Szlovákiában nem csak azzal függ össze, hogy az Európai Központi Bank (EKB) kamatemelésbe kezdett, a hitelek jelentős drágulása ugyanis már az első negyedév végén megkezdődött. A Trend gazdasági hetilap hitelpiaci körképe szerint a lakáshitelek költsége emiatt Szlovákiában ma már megközelíti az euróövezet átlagát, és egyre több olyan ország van, ahol a banki ügyfelek olcsóbban jutnak hozzá a lakáshitelhez, mint Szlovákiában.
Gyors drágulás
Az EKB adatai szerint Szlovákiában az átlagos kamatláb június végén 1,82 százalék volt. A legfrissebb rendelkezésre álló adatok hivatalosan ugyan még nem tükrözik az EKB kamatemelését, de a piac már beárazta a várható kamatemelést. Az euróövezet összes országának az átlagos kamatszintje június végén így 1,9 százalék volt. A szlovákiai kamatlábak eszerint jócskán megközelítették az euróövezet átlagát. A legolcsóbb hiteleket a franciák igényelhetik, ahol az átlagos kamatláb 1,35 százalék. Az euróövezet országain belül Görögországban és Írországban a legrosszabb a helyzetet. Ezekben az országokban azonban a hitelpiacot az ottani bankszektor múltbeli problémái is befolyásolják. A lényeg, hogy míg az euróövezeti átlagos kamatszint idén áprilishoz képest 0,29 százalékponttal emelkedett, Szlovákiában 0,48 százalékponttal nőtt. A nemzetközi összehasonlításban így Szlovákiához képest már Ausztria és Spanyolország is kedvezőbb kamatokat kínál.
Visszafogottabb verseny
A szlovákiai hitelkamatok korábbi látványos csökkenését nem kis mértékben a banki ügyfelekért folytatott ádáz versenynek köszönhettük, ami 2016-ot követően még jobban kiéleződött. Ekkortól vezettek be ugyanis felső határt a hitelek idő előtti visszafizetéséért felszámolható díjakra. Míg korábban ez a még visszafizetendő hitel összegének az 5 százalékát is elérhette, ezt követően a felső határt 1 százalékban szabták meg, aminek köszönhetően az ügyfelek jóval kedvezőbben szabadulhattak meg a régi hitelüktől, és választhattak kedvezőbbet egy másik banknál. Emiatt pedig még nagyobb sebességbe kapcsolhatott az ügyfelekért folytatott verseny, ami a hitelkamatokon is meglátszott.
Frankfurti mentőöv
A frankfurti székhelyű Európai Központi Bank ráadásul 2008 óta folyamatosan csökkentette a kamatlábakat, hogy ösztönözze a mély válságba került gazdaságot. 2016-ra az EKB fő kamatlába ennek köszönhetően nullára esett vissza, a betéti kamatláb pedig negatív tartományban mozgott. A bankok számára ez azt jelentette, hogy olcsón tudtak pénzt felvenni a hitelezéshez, ugyanakkor a negatív betéti kamatláb arra kényszerítette őket, hogy folyamatosan forgassák a pénzüket, azaz, minél többet kölcsönözzenek a lakossági és céges ügyfeleknek. Ha ugyanis az EKB-nál helyezték volna el a pénzünket, a negatív betéti kamatláb miatt ezért nekik kellett volna fizetniük. Mindez jelentős mértékben megváltoztatta a szlovák jelzálogpiacot, arra ösztönözve a bankokat, hogy egyre élesebb harcot vívjanak az ügyfelekért, ami szintén a hitelkamatok csökkenéséhez vezetett.
Vége az áresésnek
Az elmúlt időszakban azonban fordult a kocka. „A kereskedelmi bankok jelzáloghitel-kamatai a bankközi kamatlábakon alapulnak, és a világszerte növekvő inflációra reagálva ezek újra emelkednek. A közép-európai régió központi bankjai régóta próbálják kamatemeléssel tompítani az inflációs várakozásokat” – figyelmeztetett már idén áprilisban a Szlovák Takarékpénztár. A tizenkét hónapos európai irányadó bankközi kamatláb, az Euribor, amely 2016 februárja óta negatív tartományban volt, 2022 áprilisában ismét nulla fölé emelkedett, és jelenleg már 1,1 százalék feletti szinten mozog. A pénzintézetek pedig az emiatt megugró költségeiket a termékeik árában igyekeznek áthárítani az ügyfeleikre, ami a lakáshitelek növekvő árán is meglátszik.
A hitelek drágulásával párhuzamosan pedig a hiteligénylés iránti érdeklődés is megcsappant. Míg idén márciusban a banki ügyfelek még hárommilliárd euró értékben vettek fel új hitelt, júniusra ez 1,8 milliárd euróra esett vissza. Ez utóbbi ugyan még mindig jó eredménynek mondható, a Trend hitelpiaci elemzése szerint a refinanszírozás iránti érdeklődést az elkövetkező időszakban azonban valószínűleg már nem az új hitelek kedvezőbb ára fogja motiválni.
(mi, trend.sk)
