Március óta folyamatosan csökken azoknak a száma, akik Oroszországot tartják felelősnek az orosz–ukrán háború kitöréséért – derült ki a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) friss felméréséből. Egyre többen vélik úgy, hogy Ukrajna, sőt az Amerikai Egyesült Államok is felelősségre vonható az orosz háborús agresszióért.
Az SAV a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetemmel, az Eperjesi Egyetemmel és a 2muse nevű közvélemény-kutató ügynökséggel együttműködve immár másodszor mérte fel, kit tart felelősnek Szlovákia lakossága az orosz–ukrán háború kitöréséért. Az első adatgyűjtés még márciusban, vagyis a háború kitörése után pár nappal zajlott, a mostani pedig augusztusban, 1819 adatközlő bevonásával. A válaszadóknak nem kellett egyetlen felelőst megjelölniük, akár több opciót is választhattak a felsoroltak közül. A potenciális felelősök listáján Oroszország, Ukrajna, az Amerikai Egyesült Államok, a NATO és az Európai Unió szerepelt.
Szlovákia lakossága általánosságban elutasítóan viszonyul a menekültekhez, viszont az orosz–ukrán háború megmutatta, hogy a történelmi és kulturális közelség érzékenyebbé teszi az embereket a migrációval szemben. Ez derült ki a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) pszichológusainak felméréséből.
Amikor az SAV szakemberei 2021-ben felmérték a lakosság migrációval kapcsolatos hozzáállását, két fontos megállapításra jutottak. Az egyik, hogy Szlovákia lakosságának egy jelentős része nem látja szívesen a menekülteket, a másik, hogy ez az álláspont szorosan összefügg a politikai nézetekkel. Az orosz–ukrán háború kirobbanása viszont arra késztette a kutatókat, hogy egy újabb felmérést készítsenek. Arra voltak kíváncsiak, hogy a háborús szörnyűségek, a félelemérzet és a szorongás vajon érzékenyebbé teszi-e a lakosságot a menekültekkel szemben.
Meglepő eredmények
A kutatásból kiderült, hogy a menekültellenes nézetek a 2021-es felmérés eredményeihez képest szinte egyáltalán nem változtak. Amikor azonban a pszichológusok részletesebben is megvizsgálták az adatokat, találtak egy lényeges különbséget. A tavaly őszi felmérés alátámasztotta a tudósok azon feltételezését, hogy a menekültekkel szembeni ellenérzések szorosan összefüggenek a kirekesztő migrációs politika támogatásával. Az újabb kutatás viszont azért volt meglepő, mert már nem mutatott olyan szoros összefüggést a két jelenség között. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az ország lakossága általánosságban továbbra is ellenérzéseket táplál a bevándorlókkal szemben, viszont a befogadásukkal kapcsolatban jócskán mérséklődött az álláspont.
Kulturális közelség
A látszólagos ellentmondásra azonban van magyarázat. A pszichológusok szerint a lakosság egy része mindaddig elutasító, amíg a saját bőrén nem tapasztalja meg, milyen események előzhetnek meg egy menekülthullámot. Az orosz–ukrán háború az ország közvetlen szomszédságában zajlik, így az itt élő emberek is rendkívül közelinek és fenyegetőnek érzik a konfliktust, ilyenkor pedig sokkal nehezebb morálisan is elvonatkoztatni az eseményektől. Ráadásul az ukrán menekültek sem feltétlenül illenek bele az emberek migránsokról alkotott elképzeléseibe. Ők ugyanis földrajzilag, történelmileg és kulturálisan is közel állnak Szlovákia lakosságához, sokan már a háború előtt is itt tanultak, dolgoztak, vagy pedig átjártak bevásárolni.
„Az ukrán menekültekről kialakított belső kép teljesen más, sokkal ismerősebb és letisztultabb, mint általánosságban a migránsokkal kapcsolatos elképzelések. Ezért is könnyebb velük együtt érezni”
– magyarázta Matúš Grežo, az SAV Kísérleti Pszichológiai Intézetének munkatársa.
Liberális fordulat
A felmérés arra is rámutatott, hogy azok az emberek, akik korábban a kirekesztő migrációs politika elkötelezett hívei voltak, a háború hatására jóval liberálisabbá váltak, és akár a saját nyugalmuk és kényelmük feláldozása árán is egyetértenek azzal, hogy Szlovákia legalább ideiglenesen elszállásolja az ukrán menekülteket. Ami az emberek politikai nézeteit illeti, az SAV munkatársai arra már az előző felmérésben is rámutattak, hogy a migrációellenes véleményeket és a kirekesztő befogadáspolitikát javarészt a konzervatív, illetve szélsőjobboldali álláspontot képviselő emberek támogatják. A kutatásból azonban az is látszik, hogy a két értékrend között van egy fontos különbség: míg az önmagukat konzervatívnak vallók sokkal hajlamosabbak mérsékelni a véleményüket a befogadáspolitikáról, addig a szélsőségeseknél ez már nem jellemző. A tudósok szerint a menekültellenes nézeteiket nincs esély megváltoztatni, és az ő elképzeléseikben Szlovákia mindig is zárt és homogén egység marad.
(nar, Denník N)
A friss adatok alapján az látszik, hogy egyre kevesebben hibáztatják Oroszországot a konfliktus kirobbanásáért: míg tavasszal a megkérdezettek 75 százaléka jelölte meg oroszokat, addig augusztusra ez az arány 68 százalékra esett vissza. A megkérdezettek 18 százaléka viszont egyáltalán nem ért egyet azzal, hogy Moszkva felelős lenne a háború miatt (márciusban ez az arány még 13 százalék volt). A fennmaradó 14 százalék nem tudott állást foglalni a kérdésben.
Ezzel szemben nőtt azoknak az aránya, akik szerint Ukrajna is hibáztatható. A márciusi felméréshez képest 7 százalékos emelkedés figyelhető meg, vagyis jelenleg 45 százalék vonná felelősségre az ukránokat. A megkérdezettek alig több mint egyharmada, egész pontosan 37 százaléka vélekedik úgy, hogy a keleti szomszédunk nem hibáztatható a háború kitöréséért (a további 18 százalék nem tudott válaszolni a kérdésre). Érdekesség, hogy márciusban ez az arány még fordított volt, tehát akkor a válaszadók 38 százaléka hibáztatta Ukrajnát is, 45 százaléka viszont nem.
További érdekesség, hogy az Amerikai Egyesült Államokat többen tartják felelősnek, mint az ukránokat, konkrétan a válaszadók 48 százaléka jelölte meg ezt az opciót is. A NATO-t az adatközlők 39, az EU-t pedig a 31 százaléka hibáztatja.
