A magánkézben levő nagy energiaipari cégeknek nem szabadna meghagyni az energiaárak drasztikus növekedése miatt hatalmasra duzzadt nyereségeiket, és az állami tulajdonba vételüket is fontolóra vehetnénk – legalábbis ez derül ki az elmúlt napok kormányzati kommunikációjából. A jelek szerint Eduard Heger kormánya az energiaágazatban is elkezdi követni az Európai Unió többi országát, különösen Németországot és Franciaországot. Ez utóbbiak már hónapok óta egyre meglepőbb javaslatokkal rukkolnak elő, amelyek főként az energiaipari vállalatok nyereségének az elkobzásával és államosításával kapcsolatosak. A politikusok a piac és a szélsőséges energiaárak feletti ellenőrzést szeretnék visszaszerezni.

Jó ötlet az államosítás?

A Szlovák Villamos Művek (SE) államosítására vonatkozó javaslatot elsőként Boris Kollár (Sme rodina) házelnök vetette fel a Markíza televízió vitaműsorában, amire azonban szerinte Igor Matovič pénzügyminiszter és Eduard Heger kormányfő is áldását adná. Ez utóbbi júliusban még azt is elárulta, hogy egyes háztartások energiacsekket is kaphatnának az emelkedő energiaköltségek kifizetésére. „Az energiaár-plafon bevezetése mellett a vállalatok államosítása is napirenden van, hogy az emberek olcsóbban juthassanak hozzá az energiához. Az SE államosítása több mint egymilliárd euróba kerülhetne, a forrásokat ehhez meg kellene találni” – mondta Kollár. Hogy az esetleges államosítás napirenden van, azt szeptember 5-én Karol Galek gazdasági államtitkár is elismerte.

Az SE a Szlovákiában termelt villamos energia több mint 64,3 százalékát biztosítja. A 2021-es nettó nyeresége – az egy évvel korábbi 60 millió euróról – 85 millió euróra emelkedett. Az SE 34 százalékban állami tulajdonban van (az állam nevében a gazdasági minisztérium jár el), a részvények 66-át pedig a Slovak Power Holding BV (SPH) birtokolja. Ez utóbbi félig az Enel Produzione S.p.A olasz energiakonszern, valamint a Daniel Křetínský és Patrik Tkáč nagyvállalkozók EPH Slovakia holdingjának a tulajdonában van.Az esetleges államosítás számos kérdést vet fel. Stanislav Pánis, a J&T Bank elemzője szerint ennek a legfontosabb feltétele, hogy a többségi tulajdonos hajlandó legyen megválni a tulajdonrészétől, amiért elfogadható árat kellene felkínálni neki. „Ez lehet az első akadály. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy az állami kézbe kerülő energiatársaság valószínűleg, ahogyan a múltban is, nem a vállalat piaci értékének a maximalizálására összpontosítana, vagyis az állami vezetés kevésbé lenne hatékony, és nőhetne a politikai beavatkozások veszélye is” – figyelmeztet Pánis.

Kollár Orbánnal tárgyalna

Kollár azt is elismerte, hogy támogatja az árkorlátozást, akár nemzeti, akár európai szinten, és hajlandó lenne tárgyalni akár Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is, aki szerinte hatékonyan biztosította országa orosz forrásokból származó gázellátását. „A szlovák kormánynak el kellene látogatnia Magyarországra, és tárgyalni a kölcsönös segítségnyújtásról. Meg kell védenünk a saját piacunkat, nem ülhetünk a babérjainkon” – véli Kollár. Nem világos, hogy a többi koalíciós partner mit gondol erről az elképzelésről. Arra a kérdésre, hogy egy ilyen tárgyalás nem lenne-e az uniós szabályok megsértése, a Sme rodina elnöke azt mondta: „Nem érdekel az európai szabályok megsértése. Elsősorban azt fogom szem előtt tartani, hogy lesz-e fűtés a szlovákiai háztartásokban, és hogy a lakosság képes lesz-e megfizetni az áram- és gázszolgáltatást” – tette hozzá Kollár. Peter Kremský (OĽaNO), a parlament gazdasági bizottságának az elnöke szerint azonban több lehetőség közül is válogathatnak, a lényeg, hogy a háztartások mellett a közintézményeknek, iskoláknak és kórházaknak is olcsóbb energiaellátást biztosítsanak.

ZUZANA KULLOVÁ

A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa