Az egészségügyi és a pénzügyi tárca a nyár végén ismertette, hogyan emelné a kórházakban dolgozó orvosok és nővérek, valamint a mentősök fizetését a jövő évtől. A fekvőbeteg-ellátásban tevékenykedő egészségügyi dolgozók bérét egy törvény szabályozza, amely alapján a fizetéseket a két évvel korábbi nemzeti átlagbérhez igazítják. A hivatástól és a végzettségtől függően különféle szorzókat határoznak meg, például egy szakvizsgával nem rendelkező orvos 2022-ben az átlagbér 1,25-szörösét kapja kézhez (bruttó 1416 euró), egy középiskolai végzettségű nővér pedig a 0,89-szeresét (bruttó 1008 euró). Igor Matovič pénzügyminiszter és Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter (mindketten OĽaNO) ezeket a szorzókat emelné meg, illetve az alapbérhez hozzáadnának még egy tételt: minden egyes ledolgozott év után az átlagbér további 1 százalékával nőne a fizetés, legfeljebb 20 évig.

Évi 5 százalék

A javaslat bemutatása után Peter Visolajský, az LOZ elnöke jelezte, továbbra sincs más választásuk, mint a tömeges felmondás. Elmondása szerint legalább 3500 orvos készen áll megtenni ezt a lépést. A Postoj portálnak adott interjújában Visolajský azt mondta, a javaslattal az az alapvető probléma, hogy nem becsüli meg eléggé a szakvizsgával rendelkező orvosokat. Matovičék ugyanis nem emelnék az alapbérüket meghatározó szorzót (jelenleg a nemzeti átlagbér 2,3-szorosát keresik meg, vagyis bruttó 2605 eurót), pusztán a ledolgozott évek száma után kapnának juttatást. Az LOZ elnöke szerint azonban ez konkrét számokban kifejezve azt jelenti, hogy évente bruttó 12 euróval nőne a fizetésük, ami nem túlságosan vonzó ajánlat. Szerinte éppen ebből a rétegből, vagyis a középkorú, 10-15 évnyi szakmai tapasztalattal rendelkező, atesztált orvosokból van a legnagyobb hiány a kórházakban, ez pedig a fiatal orvosok elvándorlására is hatással van. Mint mondta, a fiatalok esetében nem feltétlenül a fizetés összege az egyetlen motivációs tényező, hanem az is, hogy tapasztalt, jól felkészült orvosoktól tanulhassanak a kórházi osztályokon, Szlovákiában azonban egyre kevesebb ilyen szakember van, így a fiatalok többsége inkább azonnal külföldön keres állást.

Az egészségügyi minisztérium most közzétette Visolajskýék követeléseit. Az LOZ vezetője azt szeretné, ha a szakvizsgával rendelkező orvosok alapbére a nemzeti átlagbér 2,8-szorosa lenne, és a ledolgozott évek után nem 1, hanem 5 százalékkal emelkedne a fizetésük, legfeljebb 40 éven keresztül. Emellett a szakvizsgával nem rendelkező orvosokkal is bőkezűbben bánnának: a minisztérium javaslatában szereplő 1,4-es szorzóval szemben 1,7-es szorzót szeretnének, továbbá a már említett évi 5 százalékos emelést.

Abszurd követelés?

A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy egy szakvizsgával nem rendelkező, kezdő orvos alapbére bruttó 2058 euró lenne, az atesztált orvosok kezdőfizetése pedig bruttó 3390 euróra nőne. Az évi ötszázalékos emelésnek köszönhetően pedig egy szakvizsgával rendelkező orvos 40 ledolgozott év után már bruttó 5812 eurót láthatna havonta a számláján.

Az egészségügyi minisztérium a lapunknak eljuttatott sajtóközleményében hangsúlyozta, Visolajský követelései teljesíthetetlenek. Ami például az atesztált, 40 évi szakmai tapasztalattal rendelkező orvosokat illeti, a fizetésük a jelenlegihez képest jövőre 3206 euróval nőne. „A kormány hosszú évek után előállt az alapbérek drasztikus emelésével, azon belül is a ledolgozott évek száma utáni juttatással, amelyet az egészségügyi dolgozók már régóta követelnek. Ez a javaslat egy olyan időszakban érkezik, amikor Szlovákia és egész Európa egy súlyos energiaválsággal és a gazdasági stagnálás veszélyével néz szembe. A fekvőbeteg-ellátásban dolgozók alapfizetését érintő miniszteri javaslat az eddigi legmagasabb emelést adná, még a rekord gazdasági növekedés idején sem ért el ilyen szintet” – üzente a tárca sajtóosztálya.

A nővérek is felszólaltak

A fizetésemeléssel kapcsolatban a Szlovák Nővérkamara (SK SaPA) is elégedetlenségét fejezte ki. Iveta Lazorová, a kamara elnöke nyílt levélben üzent a minisztériumnak, amelyben hangsúlyozta, ez a javaslat nem segít vonzóbbá tenni a nővéri hivatást, és így nem is oldja meg az ápolók hiányát a szlovák egészségügyben. Elmondása szerint végeztek egy belső felmérést a kamara tagjai között (az SK SaPA több mint 2400 taggal rendelkezik), és a nővérek 80 százaléka elégedetlen a minisztérium ajánlatával. Lazorová ezért azt javasolja, hogy a szakvizsgával nem rendelkező nővérek esetében a 0,89-es szorzót legalább 1,15-re emeljék. A képzettség függvényében aztán további emeléseket is javasol a kama-ra, például a szakosodott nővéreknél 1,06-ról 1,3-ra. Lazorová bízik benne, hogy a minisztérium figyelembe veszi a követeléseiket, és a következő tárgyalásra már őket is meghívják (korábban ugyanis Matovičék csak a nővérszakszervezet elnökét, Monika Kaveckát hívták meg az egyeztetésre, aki egyébként jelenleg az OĽaNO színeiben politizál). Emellett kiemelte, reméli, hogy képesek lesznek valamilyen formában megegyezni a járóbeteg-ellátásban dolgozó nővérek béremeléséről is, hiszen a jelenlegi javaslat csak a kórházi ápolókat érinti.