A parlamentnek holnap kellene szavaznia Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminiszter leváltásáról. A képviselők eddigi kijelentései alapján arra lehet számítani, hogy a szavazás szoros lesz.
Matovičot az utóbbi két és fél évben többször is megpróbálták leváltani a parlamentben, de az egyik szavazás során sem volt ennyire kiélezett a helyzet, mint most, hiszen az SaS távozása óta a kormánykoalíció elvesztette a többségét. A pénzügyminiszter távozását ráadásul éppen Richard Sulíkék kezdeményezték, és az SaS vezetőjének a Hlas képviselői segítettek, hogy elegendő aláírás gyűljön össze a rendkívüli ülés kihirdetéséhez.
Az SaS összegyűjtötte a szükséges képviselői támogató aláírásokat egy rendkívüli parlamenti ülés összehívásához, melyen Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminiszter visszahívásáról fognak tárgyalni – tájékoztatott Anna Zemanová, a párt frakcióvezetője. Az indítványt 32 képviselő írta alá, az SaS-en kívül Miroslav Kollár és Tomáš Valášek független képviselő, valamint a Hlas 9 képviselője. A házszabály szerint Boris Kollár (Sme rodina) házelnöknek hét napon belül össze kell hívnia a rendkívüli ülést.
„Matovič nem az állampolgárok érdekei szerint látja el a feladatait. Pénzügyminiszteri tevékenysége során alkotmánysértést és törvénysértést követett el, és aláássa a polgári társadalom közfunkciók tisztességes és felelősségteljes betöltésébe vetett hitét” – áll az SaS indoklásában. A párt szerint Matovič az ötleteivel feldúlja az államháztartást és nehezíti a kormány munkáját, nem tartja magát az alkotmányos és törvényes keretekhez, és ezzel árt a demokratikus jogállamnak és a polgári társadalomnak.
A liberális párt leszögezte, nem személyes okok állnak a leváltás kezdeményezése mögött, hanem alkotmányos, törvényi és politikai okok.
Zemanová elmondta, az indítvány támogatása ügyében először a kormánypárti oldalról korábban távozó képviselőket keresték meg, a szélsőséges képviselők megszólítását pedig kizárták. A Hlas-SD képviselőinek támogatását Zemanová azzal magyarázta, hogy Peter Pellegriniék reagáltak a nyilvános ajánlatra, az SaS pedig elfogadta azt.
Matovič azzal reagált a leváltási kezdeményezésre, hogy az SaS kapcsolatba lépett a maffiával. Szerinte a lépés azt mutatja, hogy a választás után „mindenféle szégyenérzet nélkül csatlakoznak a smeresekhez”, vagy a Hlashoz. „A következő választás arról fog szólni, hogy ki követ el árulást és áll össze a maffiával, és kiknek lehet elhinni, hogy sosem csatlakoznak olyan emberekhez, akik teljesen szétlopták az országot és a lelkükön szárad Ján és Martina halála. Az OĽaNO sosem köt koalíciót sem a Smerrel, sem az átkeresztelt Smerrel” – mondta Matovič.
Michal Šipoš, az OĽaNO frakcióvezetője kijelentette, csalódott az SaS eljárása miatt, szerinte bosszúról van szó. Ő is azt hangoztatta, hogy a liberálisok „szégyen nélkül” szövetkeztek azokkal, akik „éveken át ártottak az országnak és szétlopták a közpénzeket”.
Pellegrini Matovič leváltását az egyik fontos lépésnek nevezte ahhoz, hogy véget érjen a kaotikus kisebbségi kormányzás és lehetőség nyíljon az előrehozott választásról szóló tárgyalásokra. Hozzáfűzte, hogy a szavazáskor ráadásul kiderül, ki támogatja Matovič maradását a miniszteri poszton.
Pellegrini az ország felforgatásával vádolja Matovičot, szerinte a nyilatkozataival megosztja a társadalmat, a hazugság nála munkaeszköz, káoszt vitt az állam irányításába. Emellett a Hlas elnöke szerint Matovič az embereknek nyújtott segítség fölé helyezte a háborút, a Hlas elnöke itt a járványra és az energiaválságra is utalt. Hozzátette, hogy Matovič politikai reklámnak és saját politikai ambíciói valóra váltásának tekinti a köz szolgálatát. „A jogállam az ő felfogása szerint arra való, hogy az OĽaNO megfélemlítse és üldözze az ellenzéket” – jelentette ki Pellegrini.
Három szavazat hiányzik
Matovič leváltását szinte a teljes parlamenti ellenzék támogatja. A Smernek 27, az SaS-nek 21, a Hlasnak 11, az ĽSNS-nek 7, a Republikának pedig 5 képviselője van, ez összesen 71 szavazatot jelent. Biztosan csatlakozik még hozzájuk Tomáš Valášek (PS) és Miroslav Kollár (Spolu) – korábban mindketten a Za ľudí listáján jutottak be a parlamentbe, de a Matovičcsal való nézeteltéréseik miatt távoztak a párt frakciójából. Az ő támogatásukkal az ellenzéknek 73 szavazata van, de egy miniszter leváltásához legalább 76 voksra van szükség.
Repedések a koalícióban
Ami a másik oldalt illeti, a koalíciós pártok között nincs ekkora összhang. Csütörtökön még úgy tűnt, hogy a teljes koalíció kiáll majd a pénzügyminiszter mellett, de Igor Matovič két órás szónoklata után megváltozott a helyzet. A pénzügyminiszter a beszédében javarészt az SaS-t bírálta, de megjegyzéseket tett a szlovák médiára is. Azt mondta, Szlovákiában vannak olyan elfogult, progresszív értékrendű újságírók, akik előre elkészített sémák alapján próbálják manipulálni a közvéleményt, úgy, ahogy az 1930-as években Hitler propagandistái is tették.
Ezzel a kijelentésével magára haragította több párttársát is. Többek közt Kristián Čekovskýt, a parlament kulturális és médiabizottságának elnökét, aki korábban maga is újságíróként dolgozott. A közösségi oldalán azt írta, néhány politikai kommentátor valóban átlépi a konstruktív kritika határait, de Hitler újságíróihoz hasonlítani őket akkor is túlzás, ezért elhatárolódik az OĽaNO elnökének kijelentéseitől.
A Markíza információi szerint a pénzügyminiszter mondatai több OĽaNO-s képviselőben is felháborodást váltottak ki, ezért elképzelhető, hogy a frakcióból néhányan tartózkodnak majd a szavazás során, Čekovskýn kívül például Monika Kozelová is.
Gyimesi György (OĽaNO) azonban kiállt a pénzügyminiszter mellett, az RTVS vasárnapi vitaműsorában azt mondta, a szlovák politikában még senki sem kapott annyi támadást az újságíróktól, mint Matovič.
Az említett képviselők tartózkodása azonban a szavazás eredményén nem változtatna, hiszen a miniszternek csak akkor kellene távoznia, ha 76-an kifejezetten a leváltási javaslat mellett szavaznának. Gyimesi megerősítette, nincsenek olyan értesülései, hogy a frakciójából bárki is támogatná az ellenzéki kezdeményezést.
Elbizonytalanodott partnerek
Matovič hasonlata a Za ľudí frakciójában is nagy port kavart. Olyannyira, hogy Juraj Šeliga, a párt képviselője azt mondta, ezek után át kell értékelnie, hogyan szavazzon.
„Jobb, ha a miniszter úr behúzza a kéziféket, mert most úgy néz ki, mindent megtesz azért, hogy ne tudjuk folytatni a koalícióban”
– jelentette ki a szlovák köztévé vitaműsorában.
Megjegyezte, elvárja az OĽaNO elnökétől, hogy kérjen bocsánatot az újságíróktól.
A Denník N információi szerint korábban a Sme rodinában is voltak olyan képviselők, akik azt mondták, nem tudják, hogyan szavazzanak (például Martin Borguľa és Patrick Linhart, akik ellen jelenleg büntetőeljárás zajlik). Ennek ellenére elég valószínűtlen, hogy a Sme rodinából bárki is Boris Kollár pártelnök egyik legfőbb szövetségese ellen szavazzon.
A parlamentben vannak még olyan független képviselők, akik korábban az OĽaNO listáján kerültek be a parlamentbe, de később kiléptek a frakcióból. Közéjük tartozik Ján Mičovský, Martin Čepček és Katarína Hatráková, de minden bizonnyal ők is kiállnak majd a korábbi pártelnökük mellett.
Tarabáék kezében
Minden jel arra utal tehát, hogy a döntés annak a három független képviselőnek a kezében van, akiket a médiában csak a Taraba-féle csoportként emlegetnek. Konkrétan Tomáš Tarabáról, Štefan Kuffáról és Filip Kuffáról van szó, akik a 2020-as választáson az ĽSNS színeiben jutottak be a törvényhozásba, de idővel ők is kiléptek a frakcióból. Jelenleg mindhárman a parlamenten kívüli Život nevű pártban politizálnak. Tarabáékról általánosságban elmondható, hogy az utóbbi két évben alapvetően ellenzéki csoportosulásként viselkedtek a szavazások során, azonban az utóbbi hónapokban többször is támogatták a koalíciót a kulcsfontosságú javaslatok esetében, például a Matovič-féle családtámogatási csomag elfogadásakor is.
A három képviselő a pénzügyminiszter leváltásával kapcsolatban először azt mondta, nem fogják támogatni azt. Taraba ezt azzal magyarázta, hogy ha Matovič kikerülne a képből, akkor az SaS újra visszatérne a kormányba, ez pedig csak tovább csökkentené az előrehozott választás esélyét, ő viszont mindenképpen azt szeretné, ha ez a kormány mihamarabb feloszlana. A parlamentben ezért sok bírálatot is kapott, az ellenzéki képviselők azzal vádolták őket, hogy titkos háttéralkut kötöttek a koalícióval, és csak ők tartják életben a Heger-kabinetet.
Mária Kolívová (SaS) a visszatéréssel kapcsolatban vasárnap azt mondta, nem tartja valószínűnek ezt a lehetőséget, azt azonban nem zárta ki, hogy a pénzügyminiszter távozása esetén legalább tárgyalnának róla.
Titkos háttéralkuk?
Taraba az ellenzék kritikájára úgy reagált, ha Richard Sulík ígéretet tesz arra, hogy támogatni fogja az előrehozott választást, akkor cserébe ők is segítenek leváltani az OĽaNO vezetőjét. Hogy pontosan Tabara mit értett az előrehozott választás támogatása alatt, azt egyelőre nem pontosította. Elképzelhető, hogy arra a javaslatra célzott, amelyet a Sme rodina képviselői terjesztettek be, és amelynek értelmében parlamenti szavazással vagy népszavazással is le lehetne rövidíteni a választási ciklust. A dokumentumot nemrégiben fogadta el a plénum első olvasatban, de csak a következő ülésen szavaznak a második és a harmadik olvasatról.
A parlament szeptemberi ülésének első programpontja az az alkotmánymódosító javaslat volt, amely lehetővé tenné a választási időszak lerövidítését. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a Sme rodina által beterjesztett javaslat mellett az ellenzék lobbizott, Boris Kollárék legfőbb szövetségese, az OĽaNO azonban nem volt együttműködő. A módosítást ennek ellenére elfogadták.
Egyhétnyi „kényszerpihenő” után elindulhatott a parlament szeptemberi ülése, amelyen több mint 140 programpontról kell tárgyalniuk a képviselőknek. Az ülésnek eredetileg már egy héttel ezelőtt kellett volna kezdődnie, de akkor a plénum nem volt határozatképes, ugyanis az ellenzéki képviselők – köztük az SaS frakciója – nem jelentkeztek be a szavazás során. Összesen 71 képviselő szavazott, viszont a megnyitáshoz legalább 76 voksra lett van szükség.
A kormányválság az SaS távozását követően sem enyhült, épp ellenkezőleg, a kormánypártoknak a parlament őszi ülésének a megnyitásához sincs elegendő képviselőjük. Míg a kormánypártok az SaS-t szeretnék jobb meggyőződésre bírni, a többi ellenzéki párt előrehozott választásokat követel.
A kisebbségbe szorult Heger-kormány az első főpróbáján megbukott, szerdán ugyanis második próbálkozásra sem sikerült megnyitni a parlament szeptemberi ülését. Az első próbálkozásnál csupán 64, a másodiknál 71 képviselő szavazott, ami nem volt elég az ülés megnyitásához. A szavazásnál sem az ellenzéki pártok, sem az SaS képviselői nem jelentkeztek be, ráadásul kormánypárti képviselők is hiányoztak. Boris Kollár (Sme rodina) házelnök ezért jövő keddre (szeptember 20.) napolta el az ülést. A házbizottság ülésén az a megállapodás született, hogy a mai (szeptember 16.) ülésnap elmarad.
Heger meglepődött
Eduard Heger (OĽaNO) kormányfőt meglepte, hogy a parlament szerdán nem volt határozatképes. Az ülés megnyitása során számított az SaS-es képviselők támogatására. Mint elmondta: megegyeztek. Szerinte olyan javaslatok vannak második olvasatban, amelyeket a koalíció még az SaS-szel együtt támogatott. „Megegyeztünk a koalíción belül, hogy ezek a javaslatok a kormányon és a parlamenten is átmennek” – hangsúlyozta a kormányfő. A parlamentnek például Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának támogatását kellene megvitatnia, továbbá a gázvezetékek megadóztatására vonatkozó javaslatot, valamint a Főügyészséggel és a Btk. 363-as paragrafusával kapcsolatos módosító javaslatokat. Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter arra szólította fel a parlamenti képviselőket, hogy mielőbb kezdjenek el tárgyalni, és hagyják jóvá Finnország és Svédország NATO-csatlakozását. „Az utolsó öt ország egyike vagyunk, amely ezt még nem ratifikálta. Ez már kezd nagyon rosszul kinézni. Rendkívül fontos, hogy ne csináljunk szégyent az országnak” – hangsúlyozta a miniszter.
Az SaS „méricskél”
„Az SaS képviselői nem segítettek megnyitni szerdán a parlament ülését, mert fel akarták mérni, hogyan képzeli el a koalíció a kormányzást” – jelentette ki Richard Sulík, az SaS elnöke, parlamenti képviselő. Ha jövő kedden (szeptember 20.) sem sikerül megnyitni az ülést, az SaS rendkívüli ülés összehívását fogja kezdeményezni, melyen a legfontosabb kérdések kerülnének terítékre, például Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának megvitatása és az energetikai válság. Sulík meglepőnek nevezte, hogy a kormánypártok közül senki nem akart velük tárgyalni. Feltette a kérdés, megéri-e mindez nekik csak azért, hogy Igor Matovič (OĽaNO), aki „hozzánőtt a székéhez”, pénzügyminiszter maradjon. Hozzátette, ha nem sikerül megegyezni a rendkívüli ülés összehívásában, az SaS végül segít megnyitni a rendes parlamenti ülést, mert nem akarja huzamosan blokkolni a törvényhozás munkáját. Sulík elmondta, az SaS támogatni akarja a lakosság megsegítését célzó törvényeket, de ezekről tárgyalni kell. Felszólította az OĽaNO-t és a kormánykoalíciót, hogy ha meg akarnak egyezni valamiről, az SaS készen áll a tárgyalásra. Az SaS megerősítette azt is, hogy Igor Matovič leváltását fogja kezdeményezni, néhány napon belül elkészül az erre vonatkozó javaslatuk. Sulík szerint bele kell foglalni az Alkotmányba a parlament feloszlatásának lehetőségét, hogy a képviselők lerövidíthessék a megbízatási ciklust.
„Az OĽaNO azonnal kész tárgyalni az SaS-szel” – jelentette ki Michal Šipoš, a párt frakcióvezetője. Hozzátette, nem érti az SaS azzal kapcsolatos kijelentéseit, hogy nem igyekeztek tárgyalni vele. Azt állítja, kedden este (szeptember 13.) találkozót kért a párttól, amire Richard Sulík, az SaS elnöke azt válaszolta, hogy készek tárgyalni. Šipoš bírálta az ellenzéket és az SaS-t, amiért szerdai obstrukciójukkal megbénították a parlamentet, holott jelen voltak az ülésteremben. Megengedhetetlennek nevezte, hogy „a lakosság az ellenzék túszává váljon ilyen helyzetben, amikor segítségre van szüksége”. A parlamenti obstrukciót Veronika Remišová miniszterelnök-helyettes, a Za ľudí elnöke is bírálta. „A parlamenti kép-viselők kiváló fizetést kapnak, és arra tettek esküt, hogy az embereket fogják szolgálni, az emberek érdekei szerint járnak el. Vajon milyen állampolgári érdek az, hogy a parlament képtelen legyen törvényeket elfogadni és segíteni az embereken csak ezért, mert egyes képviselők úgy döntöttek, nem fognak dolgozni, hanem politizálgatnak és obstrukcióhoz folyamodnak?” – tette fel a kérdést Remišová. Milan Krajniak (Sme rodina) munkaügyi miniszter azt várja, hogy a parlament jövő héten már határozatképes lesz.
Előrehozott választások?
„A kormánykoalíció még a parlamenti ülés megnyitásához szükséges összes képviselőjét sem képes biztosítani. A megoldást az előrehozott választások jelentik” – állítja Peter Pellegrini független képviselő, az ellenzéki Hlas elnöke, arra szólítva fel a parlamenti pártokat, hogy támogassák a Sme rodina által kidolgozott alkotmánymódosító javaslatot, amely lehetővé tenné az előrehozott választások kiírását. Ezt követően szerinte tárgyalóasztalhoz kellene hívni a politikai pártokat, hogy megegyezzenek az előrehozott választások időpontjában. Az emberek megsegítésével kapcsolatban megjegyezte: a kormányzás a kormány dolga. „Van kormányunk, hát kormányozzon. Ne zsaroljanak bennünket, hogy fenntartsuk Heger és Matovič kormányát. Ha a kormányfő nem tud kormányozni, akkor mondjon le” – vallja Heger. Pellegrini el tudja képzelni, hogy az SaS-szel tárgyaljon Igor Matovič pénzügyminiszter leváltásáról.„A Smer azt fogja javasolni, hogy szeptember 20-án a parlament ülésén első pontként az előrehozott választást lehetővé tevő alkotmánymó-dosításról tárgyaljanak” – jelentette ki Robert Fico pártelnök. Ha nem módosítják elvárásai szerint az ülés programját, ellenzéki obstrukciót helyezett kilátásba. A Smer ragaszkodik az előrehozott választás kihirdetéséhez, a jelenlegi helyzetben ezt tartja az egyetlen demokratikus megoldásnak.
A parlamenten kívüli Szövetség szerint a parlament akadályoztatása megmutatta, hogy Heger kormánya képtelen kisebbségben kormányozni. „A kormányfő és a koalíció vezetőinek az egész nyár a rendelkezésükre állt arra, hogy kitalálják, mit kezdjenek az energiaválsággal, a magas rezsiköltségekkel és a csődbe jutott vállalatokkal. És arra is elég idejük volt, hogy a javaslataik elfogadásához elegendő szavazatot biztosítsanak a parlamentben” – közölte a párt, amely szerint Szlovákiának sürgősen meg kell találnia a választási ciklus lerövidítésének a törvényes módját, és ki kell írni az előrehozott választásokat.
(TASR, mi)
Richard Sulíkék (SaS) akkor azt mondták, azért nem jelezték a részvételüket, mert szerették volna letesztelni, mennyire erős a koalíció nélkülük. Ezen a héten azonban már az SaS frakciójának többsége jelen volt, csakúgy, mint a Smer és a Hlas képviselői is, így végül 117-en jelentkeztek be az ülés megnyitásakor.
Kollárék javaslata
A programpontok közül elsőként arról az alkotmánymódosító javaslatról tárgyaltak, amelyet a Sme rodina két képviselője, Miloš Svrček és Petra Hajšelová terjesztett be. A módosítás értelmében népszavazással vagy akár parlamenti szavazással is le lehetne rövidíteni a választási időszakot. Boris Kollár, a Sme rodina elnöke a hétvégén jelezte, mindenképpen azt szeretné, ha először erről a pontról egyeztetnének, így végül előrébb is került a programban.
A javaslat abból a szempontból szokatlan, hogy bár a koalíció terjesztette be, mégis az ellenzéki képviselők jelezték előre, hogy támogatni fogják, ilyen viszonylag ritkán fordul elő a szlovák parlamentben. A Smer és a Hlas képviselőinek hozzáállása nem meglepő, hiszen ők már hónapok óta egy népszavazás kiírásán dolgoznak, amellyel az előrehozott választásokat szeretnék kiharcolni. Kétszer már sikerült is elegendő aláírást gyűjteniük a referendum kihirdetéséhez (a második alkalommal már a szélsőjobboldali Republika is csatlakozott az akcióhoz), de Zuzana Čaputová köztársasági elnök mindkét esetben az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy vizsgálja felül a kezdeményezésben szereplő kérdéseket. A második próbálkozásnál a két kérdésből ugyan csak az egyiket találta problémásnak az államfő, de Ficóék ezt akkor is úgy értékelték, hogy Čaputová szétverte a népszavazás esélyét, így nekik értelemszerűen az érdekükben állt a Sme rodina javaslata mellett szavazni.
Az SaS kormányból való kilépésével egyre esélyesebbé válik az előrehozott választás. A Sme rodina a parlament jövő heti ülésére be is terjesztett egy alkotmánymódosító javaslatot, amely ezt parlamenti szavazással vagy akár népszavazással is lehetővé tenné. Kérdéses azonban, hogy Boris Kollárék találnak-e a parlamentben elegendő támogatót a törvény elfogadásához, sok múlik majd az OĽaNO és az SaS hozzáállásán. Ondrej Dostál (SaS) igazságügyi államtitkár lapuknak azt mondta, csak a törvény egyik részével ért egyet.
A választási időszak lerövidítéséről csaknem azóta zajlik a vita, hogy az új kormány a 2020-as parlamenti választás után – akkor még Igor Matovič vezetésével – hatalomra került. Robert Fico, a Smer elnöke már két évvel ezelőtt felvetette, hogy népszavazást szeretne kiírni az előrehozott választásról, és ehhez az ellenzéki képviselők segítségét kérte. Az egykori miniszterelnök kezdeményezéséhez csatlakozott a Hlas, az SNS, és egyéb kisebb, parlamenten kívüli pártok is. 2021 májusára már több mint 585 ezer aláírást gyűjtöttek össze (a népszavazás kiírásához 350 ezerre van szükség), amelyeket aztán leadtak az elnöki palotában.
A hatályos jogszabályok értelmében Zuzana Čaputová államfőnek 30 napon belül ki kellett volna hirdetnie a referendumot, ő azonban úgy döntött, az Alkotmánybírósághoz fordul, mivel jogi szempontból problémásnak ítélte meg a népszavazási kezdeményezésben feltett kérdéseket. Az Alkotmánybíróság tavaly júliusban igazat is adott az államfőnek, úgy ítélték meg, hogy a választási ciklus ilyen módon történő lerövidítése nincs összhangban a szlovák alkotmány jelenlegi formájával.
Mészáros Lajos egykori alkotmánybíró akkoriban lapunknak elmondta, egyetértett a döntéssel, hiszen az alkotmány 81-es cikkelyében konkrétan meg vannak fogalmazva azok a módok, ahogyan egy megválasztott parlamenti képviselőnek lejárhat a mandátuma, a referendum pedig nincs ezek között.
Az Alkotmánybíróság szerdán úgy döntött, hogy az ellenzék népszavazási kezdeményezése a választási ciklus lerövidítéséről nincs összhangban a szlovák alkotmánnyal. Zuzana Čaputová államfő szerint még lehet népszavazás, ha a parlamentben elfogadnak egy alkotmánytörvény-módosítást. A népszavazás körüli szakmai vitáról kérdeztük Mészáros Lajos korábbi alkotmánybírót.
Az ellenzék népszavazási kezdeményezése egy rendkívül összetett téma. Jogi berkekben sincs teljes egyetértés a kérdésben, a laikusok számára pedig elég nehezen értelmezhetőek az alkotmányjogászok szakmai megnyilatkozásai. Össze tudná foglalni, hogy mi a probléma ezzel a népszavazással, és miért döntött úgy az Alkotmánybíróság, hogy nincs összhangban az alkotmánnyal?
Mindenekelőtt leszögezném, hogy az Alkotmánybíróság teljes indoklása még nincs a kezemben, így egyelőre azokból az információkból indulhatok ki, amelyeket Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke eddig közzétett. Ezek alapján azt tudom mondani, hogy a plénum egy nagyon fontos és egyben nagyon bátor döntést hozott. De vegyük csak sorjában. Elsőként egy elvi kérdést kell tisztázni a népszavazással kapcsolatban, mégpedig azt, hogy lehet-e a nép hatalmát korlátozni. A jogállamban a hatalom hordozója a nép, vagy úgy is mondhatom, hogy a hatalom a néptől származik. Ennek ellenére a válaszom az, hogy igen, a nép hatalmát alkotmányos demokráciában a népszavazáskor igenis lehet korlátozni. Az alkotmányban már most is vannak ilyen korlátozások, amit senki sem kérdőjelez meg, például hogy nem lehet népszavazást tartani az adókkal kapcsolatban. Miután ezt tisztáztuk, azt kell megvizsgálni, hogy konkrétan ebben a kérdésben, vagyis a választási ciklus lerövidítésében lehet-e népszavazást kiírni. Ha abból indulunk ki, hogy Szlovákia egy demokratikus jogállam, akkor be kell tartani annak legfőbb szabályát, az alkotmányt, valamint annak alapelveit. Sőt, az Alkotmánybíróság továbbment, azt mondta ki, hogy az alkotmánynak van egy úgynevezett lényegi magva, amit semmiképp sem szabad megváltoztatni.
És milyen elvek alkotják a szlovák alkotmány lényegi magvát?
Sokféle alapelv tartozik ide, például az emberi jogok tiszteletben tartása, a joguralom elve vagy a hatalommegosztás elve. Ezeket az alapelveket mindenképpen be kell tartani, máskülönben sérülne a jogállam jellege. Hogy kissé konkrétabb is legyek, például arról sem lehet kiírni népszavazást, hogy Szlovákia köztársaság helyett monarchia legyen. Azt kell megérteni, hogy az ellenzék népszavazási kísérlete olyan módosításokat eszközölt volna, amelyek nincsenek összhangban az alkotmányi szabályozással, az alkotmány lényegi magvában foglaltakkal. Egész pontosan sértette volna az alkotmány 73-as cikkelyét, ami kimondja, hogy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 150 képviselője van, akiket 4 évre választanak. Sértette volna még a 81-es cikkelyt is, amely alapján a képviselőknek többféle okból is lejárhat a mandátuma, az viszont sehol sincs megfogalmazva, hogy a népszavazás által is megszűnhet.
Ugyanezt az érvelést említette Ivan Fiačan is a szerdai sajtótájékoztatóján. Ezek szerint ön egyetért a plénum döntésével.
Igen, úgy gondolom, hogy az Alkotmánybíróság érvelése megfelelő. Ha azt mondjuk, hogy Szlovákiában érvényesül a joguralom elve, akkor az alkotmányban lefektetett szabályokat be kell tartani. Az előbb említett két cikkelyben világosan meg van fogalmazva, hogy milyen módon járhat le a képviselők mandátuma, a népszavazás pedig nincs az okok között. Másképpen fogalmazva: a szlovák alkotmány jelenlegi állapotában nem lehet népszavazással lerövidíteni a választási ciklust. Viszont ha a képviselők módosítanák az alkotmány szövegét, ahogy azt a köztársasági elnök is javasolta, akkor már más lenne a helyzet. Elég lenne csak például a 81-es cikkelyt kiegészíteni annyival, hogy a képviselő mandátuma népszavazás útján is lejárhat.
Hiába gyűjtött közel 600 ezer aláírást az ellenzék, az Alkotmánybíróság (AB) úgy döntött, hogy a választási ciklus lerövidítést célzó népszavazás nincs összhangban a szlovák alkotmánnyal. Zuzana Čaputová szerint azonban mégiscsak lehet megoldás.
A Smer és a Hlas az utóbbi hónapokban több mint 585 ezer aláírást gyűjtött a népszavazás kihirdetéséhez. Ezzel szerették volna lerövidíteni a jelenlegi kormány hivatali idejét. Zuzana Čaputová köztársasági elnök azonban az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy ítélje meg, összhangban van-e az efféle népszavazási kezdeményezés a szlovák alkotmánnyal.
Nehéz döntés
Ivan Fiačan, az AB elnöke szerdán azt mondta, a plénumnak egy rendkívül nehéz döntést kellett meghoznia, mert a szlovák alkotmányban a népszavazás kérdése nincs elég komplexen kifejtve, a szlovák joggyakorlat pedig nem volt kifejezetten konzisztens a kérdéssel kapcsolatban. Az alkotmánybírók többsége azonban úgy ítélte meg, hogy az ellenzék népszavazási kezdeményezése nincs összhangban az alkotmány hatalommegosztási elvével, és megsérti a négyéves választási ciklusra vonatkozó cikkelyeket is.
Az Alkotmánybíróság döntése azért is jelentős, mert nemcsak erre a konkrét esetre vonatkozik, hanem általános érvényű, vagyis a következő kormányok sem próbálkozhatnak majd előrehozott választást kezdeményezni népszavazás segítségével.
Čaputovát támadják
Az ellenzék felháborítónak tartja az AB döntését. A Hlas sajtóközleményében a szlovák demokrácia sötét napjának nevezte a fejleményeket. Peter Pellegriniék úgy gondolják, hogy ez a döntés veszélyes precedenst teremt.
„Az Alkotmánybíróság döntése azt mutatja, hogy a hatalom független az emberek akaratától, a kormány pedig bármit megengedhet magának a mandátuma lejártáig. Senkinek sincs hatalma és jogköre ahhoz, hogy megállítsa”
– üzente a Hlas.
Robert Fico, a Smer elnöke úgy véli, a kialakult helyzetért elsősorban az államfő a felelős. A korábbi kormányfő hangsúlyozta, pártja nem hagyja annyiban a döntést, és a nemzetközi szervekhez fordul az ítélet átvizsgálásával kapcsolatban.
Az államfő döntéséről a koalíció is elutasítóan nyilatkozott, a népszavazás kiírását az SaS és az OĽaNO is támogatta volna. Az egyik leghangosabb bírálója Igor Matovič pénzügyminiszter volt, aki szerint ha Čaputová progresszív csapata gyűjtött volna össze 600 ezer aláírást, meg sem fordult volna a fejében, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljon. Az OĽaNO vezére úgy gondolja, hogy az államfő ezzel elvette az emberek szabad véleménynyilvánításának jogát. Hasonlóan kritikus volt a Sme rodina is.
Másik megoldás?
Čaputová szerdaii sajtótájékoztatóján elmondta, hogy ha ekkora egyetértés van a politika színtéren, akkor van egy másik megoldás. Az államfő szerint a képviselők a parlament rendkívüli ülésén megváltoztathatják az alkotmányt úgy, hogy a népszavazás kiírása teljesen legitim legyen. Ehhez legalább 90 szavazatra lenne szükség, de a köztársasági elnök szerint ekkora egyetértés mellett ez nem okozna problémát.
Az államfő megjegyezte, azért is fordult az Alkotmánybírósághoz, mert így nyilvánvalóvá vált, hogy a jelenlegi formájában az alkotmány nem alkalmas arra, hogy ilyen kérdésről népszavazást írjanak ki. Ha viszont a képviselők módosítják az alkotmány szövegét, akkor a népszavazásra sor kerülhet.
Zuzana Čaputová javaslatára még visszatérünk, de előtte még egy kérdés. Vannak jogászok, akik azzal érvelnek, hogy Szlovákiában egyszer már le volt rövidítve a választási ciklus, mégpedig 2012-ben, akkor miért nem lehet lerövidíteni most is?
A különbség az, hogy akkor senki sem kérte az Alkotmánybíróság ellenőrzését. Az akkori köztársasági elnöknek nem voltak aggályai ezzel kapcsolatban. Zuzana Čaputová azonban látva az alkotmányjogászok megosztottságát ebben a kérdésben, most úgy gondolta, hogy a választási ciklus ilyen módon történő lerövidítése aggályos, ezért élt a alkotmányos jogkörével, és az Alkotmánybírósághoz fordult.
Vagyis ezzel azt állítja, a jelenlegi köztársasági elnök körültekintőbben járt el, mint az elődje?
Igen, pontosan. Az államfő benyújtott egy beadványt, amiben előzetes vizsgálatot kért az Alkotmánybíróságtól, erre minden joga megvan. Sokkal rosszabbul jött volna ki, ha megvalósul a népszavazás, és az Alkotmánybíróság csak utána, alkotmányjogi panaszok alapján mondja ki, hogy a népszavazás nincs összhangban az alkotmánnyal. Szakmai szempontból tehát jó döntésnek tartom mind Čaputová, mind az Alkotmánybíróság eljárását, és itt vissza is kanyarodnék a korábbi kijelentésemhez. Hatszázezer ember aláírása nagy nyomást jelent, ezért is tartom bátornak, hogy pusztán szakmai érveket szem előtt tartva szembe mertek menni a népakarattal és a populista politikai megnyilvánulásokkal is, amelyek kísérik ezt az ügyet. Egyetlenegy szakmai érvet sem hallottam a politikusoktól. Az nem probléma, ha valakinek más a véleménye, de a bíróság döntését tiszteletben kell tartani, leginkább a hatalom gyakorlóinak.
Čaputovát az ellenzék és a koalíció is támadta a döntése miatt, ezért a szerdai sajtótájékoztatóján felvetett egy másik lehetséges megoldást, amit már ön is említett. Az államfő azt mondta, ha ekkora egyetértés van a politikai pártok között, akkor a parlamentben fogadjanak el egy alkotmánymódosítást, aminek eredményeként bekerülne az alaptörvény szövegébe, hogy a választási ciklus lerövidítése népszavazással is lehetséges. Bár még csak feltételes módban beszélhetünk erről, de tegyük fel, hogy a parlament valóban elfogad egy ilyen alkotmánymódosítást. Ez valamilyen módon támadható lenne, akár belföldi, akár külföldi intézmények által?
Ez ismét egy elég összetett jogi kérdés, hiszen az alkotmány számít a legalapvetőbb törvénynek, amit nincs mivel összevetni. Bár egy 2019-es alkotmánybírósági döntés értelémben elvileg az alkotmányt is össze lehet vetni annak lényegi magvával, de ez egy olyan jogi dilemma, amibe most nem mennék bele. A lényeg, hogy ha a Čaputová által javasolt módszerrel a képviselők elfogadnák az alkotmány módosítását, akkor igen csekély az esély arra, hogy ezt az Alkotmánybíróság felülvizsgálná. A külföldi intézményeknek szintén nincs meg a jogköre arra, hogy a döntést megtámadják. Robert Fico és Peter Pellegrini is említette, hogy nemzetközi szervekhez fordul. Ez ugyan jól hangzik, de pusztán politikai szempontból hozhat hasznot, jogilag nem. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága sem dönthet politikai kérdésekben.
Vagyis akkor teljesen a képviselők kezében van, hogy szeretnének-e népszavazást, vagy sem.
Így van. Ha a képviselők komolyan akarják, akkor 90 szavazat összegyűjtésével elfogadhatják az alkotmány módosítását. Más kérdés, hogy erre mennyi esély van. Az ellenzék természetesen szeretné, de a koalíción belül lehetnek viták, hiszen ha a 4 partner közül akár az egyik is elutasítja, akkor egy ilyen törvény elfogadása a koalíciós szerződés megszegésével járna. Ilyen szempontból tehát nem tartom valószínűnek, hogy elfogadnak egy módosító javaslatot, mindenesetre a jogi eszközök adottak. Megjegyezném, hogy az említett alkotmányos javaslat esetében nemcsak 350 ezer ember aláírásával lehetne népszavazást kiírni, hanem a parlament határozatával is. Ez még inkább meggyorsíthatná a folyamatot.
Vannak még olyan európai országok, ahol az adott alkotmánybíróság hasonló döntést hozott a választási ciklus megrövidítéséről?
Egy esetről biztosan tudok, ami Csehországban történt. Ez az úgynevezett Melčák-ügy, amely durván egy évtizeddel korábbra nyúlik vissza. Náluk parlamenti úton rövidítették le a választási ciklust, de az egyik Melčák nevű képviselő alkotmányjogi panasszal fordult az alkotmánybírósághoz, amely végül kimondta, hogy sérültek a képviselő alapjogai azzal, hogy lerövidítették a választási időszakot. Annak az ügynek is nagy szakmai és politikai visszhangja volt, csakúgy, mint nálunk, de a lényeg az, hogy a cseh alkotmány értelmében sem lehet megrövidíteni a választási ciklust.
Ennek ellenére az ellenzék rendkívül élesen bírálta a köztársasági elnököt, és meglepő módon a koalíció sem állt ki mellette egységesen. Igor Matovič és Boris Kollár is sajnálatosnak nevezte az államfő lépéseit, és azt mondták, ők támogatnák a népszavazás kiírását.
Čaputová erre úgy reagált, ha már ilyen egyetértés van az ellenzék és a koalíció között, akkor van egy másik megoldás: a parlamentben el kell fogadni egy olyan alkotmánymódosító javaslatot, amelyben leszögezik, hogy a választási ciklust le lehet rövidíteni népszavazással vagy parlamenti szavazással. Ilyen esetben nem okozna számára problémát az említett referendum kiírása.
Kollár meg is ígérte, hogy ha az ellenzék nem áll elő egy ilyen javaslattal, akkor ő maga fog, még akkor is, ha ezzel megsérti a koalíciós szerződést.
Leváltási jog
Úgy tűnik, hogy a házelnök megtartotta ezt az ígéretét, hiszen egy évvel később, a parlament hamarosan kezdődő ülésén már napirenden van a javaslat, amelyet pártja két képviselője, Miloš Svrček és Petra Hajšelová terjesztett be. A dokumentumban gyakorlatilag az szerepel, amit Čaputová is említett, vagyis a választási időszak referendummal vagy alkotmánytörvénnyel való megrövidítése. A javaslat értelmében ha a népszavazás sikeres lenne, akkor a parlament elnökének az eredményhirdetés után legkésőbb hét nappal be kellene jelentenie az előrehozott választás időpontját. Fontos még kiemelni, hogy bár a törvény csak 2023 januárjától lépne életbe, viszont már a mostani, 2020-tól tartó választási időszakra is vonatkozna, vagyis akár már jövőre is lehetne előrehozott választást tartani.
A beterjesztők a javaslat indoklásában azzal érvelnek, hogy ha a választópolgároknak joguk van a képviselőik megválasztására, akkor kellene biztosítani a jogot a leváltásukra is.
„A képviseleti demokrácia csak az adott választási időszak leteltével biztosítja ezt a lehetőséget. Az így megválasztott képviselők ezt követően átveszik az irányítást és a döntéshozatal jogát az adott intézményrendszerben, a polgárok pedig konkrét eszközök nélkül maradnak a választott képviselők leváltását illetően, ha azok nem a korábbi ígéreteikkel összhangban teljesítik a mandátumukat”
– olvasható a dokumentumban.
A Sme rodina képviselői megjegyzik, hogy az Európa Tanács tagországai közül Lichtensteinben és Lettországban is létezik ilyen jogi intézmény.
Lesz-e elég szavazat?
Az alkotmánymódosító törvény elfogadásához legalább 90 szavazatra van szükség a parlamentben, és az aktuális kormányválság miatt nehéz kiszámítani, hogy a koalíciónak végül hány támogatója marad. Még az a ritka helyzet is előfordulhat, hogy a Sme rodina javaslatát több ellenzéki képviselő fogja támogatni, mint ahány kormánypárti.
Ami Kollárék frakcióját illeti, szinte biztos, hogy az összes képviselő támogatni fogja a módosítást, ami újonnan már 20 szavazatot jelent, hiszen a múlt héten csatlakozott hozzájuk Romana Tabák, Ján Krošlák és Jozef Šimko is.
Robert Fico, a Smer elnöke szintén előre jelezte, hogy a teljes frakció beáll a javaslat mögé, ami további 27 voksot jelent. Az egykori kormányfő ugyanakkor azt is megjegyezte, nem hisz abban, hogy Kollár szándékai őszinték.
„Én ugyan nem hiszek neki, de rendben. És ki fog még mellette szavazni az ellenzéken kívül?”
– tette fel a kérdést Fico, hozzátéve, szerinte ez csak egy játék a Sme rodina részéről, ami biztosan nem fog sikerrel végződni. Ő továbbra is abban bízik, hogy a népszavazással lehet elérni az előrehozott választást. A Smer vezetője egyébként az első sikertelen próbálkozás után újra aláírásgyűjtésbe kezdett, ezúttal kissé megváltoztatott kérdésekkel. A második petíciós akcióban már a szélsőjobboldali Republika párt is segédkezett, Fico pedig nyilvánosan is köszönetet mondott Milan Uhrík pártelnöknek, aki korábban még az ĽSNS színeiben politizált.
Az exkormányfő nemrégiben bejelentette, hogy az aláírásgyűjtés lezárult, és újabb 406 ezer aláírást adtak le az elnöki palotában. Hogy Čaputová ezúttal hogy jár el, az a következő napokban fog kiderülni.
Bizonytalan függetlenek
Peter Pellegrini, a Hlas elnöke szintén pártja támogatásáról biztosította a Sme rodinát, ami további 11 szavazatot jelent.
A Republikát jelenleg 5-en képviselik a törvényhozásban, és bár egyelőre nyíltan nem mondták ki, de a népszavazási kezdeményezésben való segédkezésből arra lehet következtetni, hogy ők is megszavaznák az alkotmány módosítását. Ez összesen 63 szavazatot jelent.
A Republikán kívül jelenleg több olyan szélsőjobboldalinak mondható csoportosulás van, amelyeknél egyelőre nem lehet kiszámítani, hogyan viszonyulnak majd a javaslathoz. Mindenképpen meg kell említeni a Marián Kotleba-féle ĽSNS-t, amelynek a pártelnök elítélése után technikailag megszűnt a frakciója, hiszen a helyére érkező Slavěna Vorobelová végül nem ült be a fasiszták közé. Az egykori ĽSNS-frakció így jelenleg 7 képviselőből áll.
A másik csoportosulást Tomáš Taraba, Filip Kuffa és Štefan Kuffa alkotja. Mindhárman az ĽSNS listáján kerültek a törvényhozásba, de nem sokkal később elhagyták a frakciót, jelenleg mindannyian a Život nevű pártot képviselik. Korábban egy lapon emlegették velük Ján Podmanickýt is, aki a parlamentbe kerülése után nem sokkal elhagyta a Smer frakcióját, idén júliusban azonban visszakapta a tagságát.
A független képviselők közé tartoznak még azok is, akik valamilyen nézeteltérés miatt elhagyták, vagy ki lettek zárva a koalíciós pártok frakcióiból. Az OĽaNO-hoz tartozott Martin Čepček, Ján Mičovský és Katarína Hatraková, a Za ľudíť pedig Tomáš Valášek és Miroslav Kollár erősítette.
Megosztott koalíció
Az imént említett, 15 frakció nélküli képviselő szavazatával sem lenne meg az alkotmánymódosításhoz szükséges 90 szavazat, így tulajdonképpen Kollárnak a koalíciós partnereire is szüksége lesz. A legnagyobb kérdés, milyen utat választ majd az OĽaNO frakciója, amelyet jelenleg 47 képviselő alkot. Az utóbbi időben a Sme rodina és az OĽaNO között szoros volt az együttműködés, ugyanakkor Milan Vetrák (OĽaNO), az alkotmányjogi bizottság elnöke nemrégiben azt mondta, a párt programja értelmében nem kellene egy ilyen javaslatot támogatniuk, ő személy szerint nem is tartja ezt jó ötletnek.
„De mivel egy nagyon bizonytalan politikai helyzetbe kerültünk, ezért a javaslatról biztosan lesznek még tárgyalások”
– jegyezte meg Vetrák néhány nappal ezelőtt.
Felkerestük az OĽaNO sajtóosztályát, és rákérdeztünk, tárgyaltak-e az alkotmánymódosításról, de a megkeresésünkre nem érkezett válasz.
A szavazás során szintén nagyon fontos lehet az SaS álláspontja, amely hétfőn kilépett a kormányból, így technikailag már az ellenzékhez tartozik, viszont Richard Sulík pártelnök szerint minden értelmes javaslatot támogatni fognak, amely a koalíció soraiból érkezik. Az SaS frakciója jelenleg 20 főből áll, mivel azonban Mária Kolíková igazságügyi miniszter lemondott, ezért feltehetően visszatér a parlamentbe, így pedig a Za ľudí képviselőnőjét, Alexandra Pivkovát kiüti a törvényhozásból, aki anno még a tárcavezető helyére ült be. Ezzel az SaS-nek 21, a Za ľudínak pedig mindössze 3 képviselője marad.
Az SaS álláspontjával kapcsolatban felkerestük Ondrej Dostált, az igazságügyi tárca államtitkárát, aki lapunknak elmondta, az SaS-en belül még nem egyeztettek a kérdésről, ezért nem is tudja közölni a pártja álláspontját, pusztán a saját véleményét.
„A választási időszak alkotmánytörvénnyel, vagy egyéb parlamenti szavazással való lerövidítését racionális megoldásnak tartom egy olyan helyzetben, amikor a plénumban már nincs meg a többség a kormány megfelelő működéséhez. A népszavazással való lerövidítést viszont ezzel ellentétben egy felelőtlen, populista intézkedésnek tartom, amely nem illik a parlamentáris demokrácia rendszerébe, és semmiképpen sem szabadna az alkotmány részéve válnia”
– közölte Dostál.
A Za ľudí frakciójának – amely technikailag nem létezik – az álláspontja is kérdéses, de Juraj Šeliga, a párt képviselője korábban elutasítóan nyilatkozott a témáról.
Nyitott kérdések
A koalíció parlamenti többsége a kormányválság miatt veszélybe került, vagyis pontosan az a forgatókönyv állt elő, amely esetében Dostál hasznosnak tartaná a választás időszak lerövidítését. A következő hetek legnagyobb kérdése az lesz, hogy a kisebbségi kormányzás mennyire lesz működőképes, de például Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter is azt mondta, hogy egyre inkább valószínű az előrehozott választás. Az is kérdéses, hogy Kollárék hajlandóak-e lennének módosítani a javaslatukon, és az SaS támogatásáéért cserébe lemondanak-e a népszavazási opcióról.
Matovič is felbukkant
Ennek megfelelően a tárgyalást Erik Tomáš, a Hlas képviselője kezdte meg, aki arról próbálta meggyőzni az OĽaNO frakcióját, támogassa Boris Kollárék javaslatát. Tomáš felidézte Igor Matovič (OĽaNO) azon nyilatkozatát, amelyet a pénzügyminiszter akkor mondott, amikor az Alkotmánybíróság 2021 nyarán az ellenzék első népszavazási kezdeményezéséről kimondta, hogy nincs összhangban a szlovák alkotmánnyal. Matovič ekkor élesen bírálta Čaputovát, amiért az Alkotmánybírósághoz fordult, és azt mondta, támogatná a referendum kiírását.
A vitában maga a pénzügyminiszter is szót kért, aki most teljesen más szellemben nyilatkozott. Azt mondta, jelen helyzetben csak a bolondok szavaznának egy ilyen javaslat mellett, hiszen ezzel tulajdonképpen előkészítenék a maffiózók és a fasiszták kormányra kerülését. Matovič felszólította az SaS képviselőit, hogy tartsák be a korábban tett ígéretüket, és ne verjék szét a kisebbségi kormányzásra kényszerülő koalíciót. Boris Kollárt azonban nem kritizálta azért, mert a frakciója képviselői beterjesztették a javaslatot.
A szakmaiság hiánya
Milan Vetrák (OĽaNO), az alkotmányjogi bizottság elnöke szerint az elképzelés önmagában nem rossz, viszont számos szakmai kérdés merül fel, amelyeket ez a javaslat nem old meg. Peter Kremský, az OĽaNO képviselője szerint éppen az a probléma, hogy a módosításról nem alkotmányjogi, hanem politikai vita zajlik. Úgy véli, az ellenzék minden lehetőséget igyekszik megragadni arra, hogy újra hatalomra kerülhessen. Kifogásolta például, hogy a javaslat már 2023 januárjától életbe lépne. Szerinte csak akkor lenne tisztességes ez a megoldás, ha a következő választási ciklusra vonatkozna.
„A szabályokat előre le kell fektetni. Ez olyan, mintha egy futballmérkőzésen az utolsó 10 percben döntenék el, hogy kézzel is lehet játszani”
– jelentette ki Kremský.
Az SaS hozzáállása
A vitába beszállt Richard Sulík is, aki immár az SaS frakciójának képviselőjeként, nem pedig gazdasági miniszterként jelent meg a plénumban. A pártelnök elmondta, egyetért azzal, hogy a választási ciklus lerövidítése az alkotmány része legyen, ezért a frakciójuk az első olvasatban támogatni fogja a javaslatot.
„Lehetőséget kell adni az állampolgároknak, akiket nyilvánvalóan átvertek a választási ígéretekkel, hogy elmondhassák, ők nem erre szavaztak, és változást akarnak”
– fogalmazott Sulík. Megjegyezte, ő személy szerint magát a népszavazási opciót is támogatná, de a frakción belül erről nincs egyetértés, úgyhogy egy módosító javaslatot nyújtanának be második olvasatban.
Ondrej Dostál (SaS) igazságügyi államtitkár korábban azt mondta lapuknak, ő úgy tudná elképzelni a javaslat elfogadását, ha csak parlamenti szavazással lehetne lerövidíteni a választási időszakot, népszavazással nem. Hasonló elképzelései vannak Mária Kolíková (SaS) korábbi igazságügyi miniszternek, szerinte a cseh modellt kellene követni, amely egyfajta „önfeloszlatást” jelentene, vagyis ha a parlament 90 képviselője így döntene, és az államfő is jóváhagyná, akkor megbukhatna a kormány, és előrehozott választás következne.
A szavazás
A módosítást végül jelentős többséggel szavazta meg a parlament, a jelen lévő 147 képviselő közül 97 mellette szavazott. A támogatók közt volt az SaS, a Hlas, a Smer, valamint a szélsőjobboldali, jelenleg frakció nélküli képviselők döntő többsége is. A 22 tartózkodó és a 27 ellene szavazó képviselő az OĽaNO és a Za ľudí soraiból került ki. Michal Šipoš, az OĽaNO frakcióvezetője nem szavazott.
Kedden a javaslat elfogadásához elegendő lett volna az egyszerű többség, viszont a második olvasatban, amelyre majd októberben kerül sor, már alkotmányos többségre, vagyis 90 voksra lesz szükség. Kollár azonban a 97 támogató szavazat ellenére sem lehet biztos a dolgában, hiszen az SaS már előre jelezte, hogy módosítani szeretnének a Sme rodina javaslatán. Ez azonban Ficónak és Pellegrininek sem tetszik.
Matovič nem sokkal később egy újabb elmélettel állt elő a közösségi oldalán. Egy titkos háttéralkuról írt Sulík és Tarabáék között, amelynek értelmében ha a Život képviselői támogatják az ő leváltását, akkor cserébe Sulíkék támogatják Roman Mikulec (OĽaNO) leváltását.
A belügyminisztert azt utóbbi napokban sok kritika érte a határon kialakult illegális migrációs hullám miatt, a Smer pedig már jelezte, ismét megpróbálják leváltani Mikulecet. A Hospodárske Noviny információi alapján ebben Tarabáék is a segítségükre lehetnek. Sulík azonban cáfolta ezt az elméletet.
