A Szent Kereszt Felmagasztalása plébániatemplom bejárati csarnokában leplezték le az emléktáblát a beneši törvények miatt meghurcoltak tiszteletére a magyarországi Kecskés László Társaság jóvoltából. Nemes Andrásné, a társaság elnöke üdvözölte a vendégeket és az érsekújváriakat. A rendezvény fővédnöke Lezsák Sándor, a magyar országgyűlés alelnöke, az emlékünnepség védnöke Klein Otokár, Érsekújvár és Molnár Attila, a magyarországi Komárom polgármestere volt. Az ökumenikus istentiszteleten Ďurčo Zoltán a nyitrai egyházmegye magyar hívekért felelős püspöki helynöke köszöntötte az emlékezőket. Sasák Attila református lelkész a bibliai József szavaival érzékeltette, hogy a református keresztyének hogyan viszonyulnak ehhez a történelmi kérdéshez. Egy megható mondatot intézett az emlékezőkhöz Józseftől, aki a bántalmazó testvérekhez így szólt: „Ti rosszat terveztetek ellenem, de Isten terve jóra fordította azt…”. Sasák Attila hangsúlyozta, a gyűlölettel magunkat mérgezzük, a gyűlölet semmi jónak nem lehet a táptalaja. „Nem mondhatjuk azt, hogy nem volt rossz az, ami rossz volt, ezen nincs mit szépíteni. Meg van az ideje a reményteljes jövőbe tekintésnek is” – mondta a református lelkész. Az emléktábla ökumenikus megáldásán, felszentelésén részt vett Nagy Attila Ákos komáromszőnyi református lelkész és Milus Ferenc ácsi római katolikus plébános. Lezsák Sándor parlamenti alelnök, fővédnök képviseletében a testvére, Lezsák Lajos koszorúzta meg az emléktáblát az érsekújvári származású, 94 éves Prohászka Marcel kíséretében, aki egyik kezdeményezője volt az emléktábla állításának.

Ünnepi koszorúzás

Az emlékmisén és a koszorúzáson részt vettek a Czuczor Gergely Alapiskola és a Pázmány Péter Gimnázium képviselete, a Pavol Blahu utcai óvoda nevében Szabó Eleonóra igazgatónő koszorúzott. Jelen voltak a 7-es számú Czuczor Gergely Cserkészcsapat tagjai, az Összefogás párt helyi képviselői. A Csemadok Érsekújvári Alapszervezete nevében Danczi József elnök, az Esterházy János Polgári Társulás nevében Peczár Károly elnök koszorúzott. Ozsvald Damján gitárkísérettel, Novák Mónika szavalattal tette meghitté az emlékezést. Prohászka Marcell kitelepített visszaemlékezését a lánya, Prohászka Sarolta tolmácsolta azzal, hogy a félelem és a kilátástalanság évei voltak ezek a családjuk számára. A Kecskés László Társulás vezetése köszönetet mondott Érsekújvár vezetése nevében Klein Ottokárnak és Ficza Szombat Máriának, valamint Danczi Józsefnek a társszervezésért.

A Prohászka család

Prohászka Marcell, a Kecskés László Társaság tagja Érsekújvárban végezte az elemi iskolát és a reál gimnáziumot, majd két testvérével együtt Budapesten folytatta egyetemi tanulmányait. Az egész család helyzetét meghatározta az 1946-ban kézbesített kitelepítési értesítése, a fivérek tanulmányaik befejeztével Magyarországon munkába álltak, a szülők Érsekújvárban várták telve aggodalommal sorsuk alakulását, mely 1948-ban úgy végződött, hogy ők otthon maradtak, fiaik pedig már nem mehettek haza. Prohászka Marcell a közgazdasági egyetemen szerzett diplomát, tanárként, majd igazgatóként dolgozott, Komárom díszpolgára lett, a feleségével hetven éve élnek együtt boldog házasságban, 2 gyermekük, 7 unokájuk, 11 dédunokájuk van.

„1947 tavaszán zsúfolásig megtelt az érsekújvári nagytemplom, ahol a kitelepítettek búcsúmiséjét tartották, 75 év elteltével ismét itt vagyunk, hogy az érsekújvári magyarság történetének egyik legtragikusabb, az elmúlt rendszerben szándékosan eltitkolt történéséről megemlékezzünk. Az érsekújvári magyarokat is érintette a lakosságcsere, a kitelepítés és a reszlovakizáció. 1947 májusában kezdődött a magyarok kitelepítése városunkból, a kitelepítés időpontját már 1946-ben kézhez kapták, mégsem akarták elhinni, hogy erre ténylegesen sor kerülhet. Strba Sándor helytörténész könyvének végén talán most először jelent meg a kitelepített lakosok névsora” – mondta beszédében Klein Otokár polgármester. Strba Sándor könyvében Ujváry Péter feldolgozásában 1329 név található, a gyűjtés egy részét Psenák Ottó végezte, a többi nevet Popély Árpád történésztől kapták.