Az infláció üteme Szlovákiában tavaly január óta folyamatosan nő. Csak összehasonlításképpen: az elmúlt év elején 0,7 százalékos éves inflációt mért a Statisztikai Hivatal, miközben az élelmiszerárak akkor 0,6, a rezsiköltségek pedig 1,1 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbiakhoz képest.

„Az elmúlt hónapban ezzel szemben az éves infláció már megközelítette a 15 százalékot, miközben az élelmiszerárak csaknem 27, a rezsiköltségek pedig több mint 16 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Ekkora árugrásra az ezredforduló óta nem volt példa Szlovákiában”

– mondta el lapunknak Jana Morháčová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. És ez csak a jéghegy csúcsa, a Statisztikai Hivatal által vizsgált 9 termékcsoportból ugyanis ezúttal 6-ban mértek 20 százalékot meghaladó inflációt.

Élelmiszer és rezsi

A legnagyobb drágulást idén októberben is az élelmiszerek és a rezsiköltségek esetében mérték, amelyek a háztartások kiadásainak közel a felét teszik ki. „A vásárlók leginkább a kenyér, a hús, a tej, a sajt és a tojás drágulását érezték meg, ezek ára csaknem a harmadával nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A csúcstartók azonban továbbra is az étolajok, több mint 50 százalékos drágulással” – tette hozzá Morháčová.

Az idei év eleje óta jelentős hatást gyakorolt az inflációra a lakhatással kapcsolatos kiadások és az energiahordozók árának az emelkedése, az éves szintű növekedés ezek esetében immár negyedik hónapja haladja meg a 16%-ot. Az elmúlt öt hónapban a közelgő téli szezon hatására a szilárd tüzelőanyagok, vagyis a fa és a szén ára is megugrott, jelenleg ezekért csaknem 42 százalékkal fizetünk többet, mint egy évvel korábban.

„Három hónapnyi enyhe csökkenés után októberben az üzemanyagárak is újra emelkedni kezdtek, mivel a világpiacon bizonytalanság uralkodik”

– mondta el lapunknak Matej Horňák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Az üzemanyagokhoz így jelenleg több mint az ötödével drágábban juthatunk hozzá, mint tavaly ilyenkor.

Jövőre tovább gyorsul

Akik úgy gondolták, hogy a jelenleginél gyorsabban már nem nőhetnek az árak, azoknak jövőre keserű csalódásban lehet részük. Az energiaárak növekedése miatt 2023 első negyedében minden eddiginél nagyobb inflációval nézhetünk szembe. Míg idén januárban nagyjából 8 százalékkal nőtt az átlagos árszint az egy évvel korábbihoz képest, a jövő év első negyedében az infláció üteme elérheti a 18 százalékot – figyelmeztet Matej Horňák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Hogy a jövő év első hónapjaiban az ideinél is vadabb árvágtára kell felkészülnünk, az az elemzők szerint nagyrészt a lakossági energiaárak jövő év eleji megugrásával magyarázható. Ez utóbbinak a pontos mértékét a kormány ígéretei szerint az elkövetkező hetekben tudhatjuk meg.

„Várakozásaink szerint a gáz- és áramszolgáltatás, valamint a távfűtés a lakosság számára átlagosan 40–50%-kal drágul majd a jövő év elejétől”

– állítja Horňák. „Ha a piaci energiaárak teljes mértékben megjelennének a lakossági árakban, akkor az infláció januárban megduplázódhatna, és akár 30% körülire is emelkedhetne. Ezt a forgatókönyvet azonban nem tartjuk valószínűnek, a kormányzati intézkedéseknek legalább részben csillapítaniuk kellene a szabályozott energiaárak emelkedését” – véli Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője, aki szerint az infláció a jövő év végéig kétszámjegyű marad.

Bajban a nyugdíjasok

Az egyes háztartások között azonban továbbra is látványos különbségek lesznek. A drágulás a nyugdíjasokat sújtja majd a legnagyobb mértékben. Ez egyébként a Statisztikai Hivatal most közzétett elemzése is alátámasztja. „Míg októberben nagyjából 15 százalékos átlagos inflációt mértünk, a fogyasztói árindex az alkalmazottak esetében 14,6, az alacsony jövedelmű háztartások esetében 15,5, a nyugdíjas háztartások esetében pedig 16,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest” – mondta el Jana Morháčová, a Statisztikai Hivatal szóvivője.

Háborús infláció

A szlovák jegybank elemzői szerint a magas szlovákiai infláció több tényezővel is magyarázható. „A lista hosszú. Jelenleg az elő helyen a magas energiaárak állnak, amelyek hirtelen növekedése elsősorban az ukrajnai orosz katonai invázióval függ össze. A háború megnehezíti a nemzetközi kereskedelmet, megemeli a nyersanyagok és egyéb alapanyagok árát, ami beépül a termékek árába. Oroszország ráadásul számos árucikk jelentős beszállítója, és Ukrajna is jelentős termelő, különösen a mezőgazdasági termékek esetében. A probléma azonban nem áll meg az energiánál és az élelmiszereknél. Az áruk és szolgáltatások széles körét érinti, ami jelentős nyomást gyakorol a termelőkre, hogy növeljék a fogyasztói árakat” – áll a jegybank elemzésében.

Elértéktelendő bérek

A magas infláció miatt egyre kevesebbet érnek a fizetéseink is. A Statisztikai Hivatal legutóbbi felmérése szerint októberben az inflációt is figyelembe vevő reálbér csaknem az összes ágazatban csökkent. „A legjelentősebb, közel 11%-os reálbércsökkenést az éttermi és vendéglátóipari szolgáltatásoknál regisztrálták, ám a gépjármű-értékesítésben, a nagy- és kiskereskedelemben, a kiemelt piaci szolgáltatásokban, valamint a szállításban és raktározásban foglalkoztatottak reálkeresete is több mint öt százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest.

A jegybank elemzői szerint a bérek rendkívül lassan reagálnak az inflációra, aminek a fő oka az, hogy viszonylag kevés munkavállalóra vonatkozik kollektív szerződés. „Sok cégnek azonban egyre nehezebb megfelelő munkaerőt találni. Így ez, a hirtelen áremelkedésekkel együtt, egyes ágazatokban hozzájárulhat a bérek növekedéséhez” – áll a központi bank elemzésében. Akiknek azonban nőnek is a béreik, azok sem számíthatnak jelentősebb javulásra. „Az árak a béreknél gyorsabban nőnek majd, ami azt jelenti, hogy a magasabb fizetések nem fogják fedezni a háztartások növekvő költségeit” – figyelmeztetett legutóbbi előrejelzésük közzétételénél Peter Kažimír jegybankelnök. A jegybank előrejelzése szerint így az elkövetkező két évben a háztartások jövedelmének a vásárlóereje átlagosan a tizedével csökkenhet. Ez azonban azokra érvényes, akiknek az átlaghoz közeli ütemben nőnek majd a fizetéseik. Akiknek nem sikerül kicsikarniuk béremelést a munkáltatójuktól, azok ennél is nagyobb érvágásra számíthatnak.