Hogyan élhetek anyaméh nélkül?
Hegedűs Norbert
2022. 03. 28., h – 10:52
Az erős menstruációtól nagyon megijedt. Érthető, hiszen már 7 éve nem menstruált, rég túl volt a változókoron. „Azonnal időpontot kértem a nőgyógyásznál, aki a méh endoszkópiás kivizsgálására, majd küretre küldött. Állítólag a méhemben mióma volt” – emlékszik vissza Éva az elmúlt tavaszra. A küret rendben lezajlott, de decemberben ismét vérezni kezdett, ráadásul fájdalmai is voltak. Az orvos radikális megoldást javasolt. A második küret után méheltávolítást, hisz-terektómiát ajánlott. „Állítólag mindent el kellett távolítani, mert nagy a rák kialakulásának veszélye. Megrémültem, s millió kérdésem volt. Mi lesz utána? Továbbra is nő maradok? Élhetek nemi életet? A szervezetemben a méh helyén üres hely marad? Mi lesz a petefészkeimmel?” Éva kérdéseire a választ dr. Jozef Višňovský nőgyógyásztól kértük.
Gyakori ok a mióma
A sebészi méheltávolítás leggyakoribb oka a méhnyak elváltozása, a méhtest, a petefészek és petevezeték rosszindulatú elváltozása, a méh nem rosszindulatú daganatai – mióma, fibróma. „A nők többségének nincsenek tünetei. Az esetek 30-40 százalékában azonban erős vérzés, azt követően pedig vashiány mutatkozik, ami vérszegénységet okozhat. Ha nagy a mióma, nyomhatja a beleket, a húgyhólyagot, ami vizelési ingert, gyakori vizelést, inkontinenciát válthat ki. Viszonylag gyakori a fájdalom is. Ritkán hirtelen hasfájás is jelentkezhet, amikor a mióma megtekeredik vagy hirtelen nekrózis, szövetelhalás jelentkezik” – mondja a nőgyógyász. Ha még terhességet tervez a nő, az orvosok igyekszenek úgy kezelni a miómát, hogy a méh megmaradjon. „A miómán kívül méheltávolításhoz vezethet az endometriózis és olyan vérzés, amire a hormonális kezelés sem hat. De ezek jelentősen kisebb arányban okoznak bajt” – mondja a professzor.
A méhtest nem rosszindulatú daganata, amire erősen hatnak a nemi hormonok. Az esetek többségében nem is sejti a nő, hogy miómája van, de később abnormális vérzést, medencefájdalmat, fájdalmas nemi érintkezést, terméketlenséget és terhességi szövődményeket tapasztalhat. A nők 50-60 százalékánál fordulnak elő ilyen mellékhatások. A korral előfordulásuk nő, az 50 év felettieknél eléri a 70 százalékot, a változókor után ismét csökken. A kezelés egyénre szabott, s nem mindig a méh eltávolítása jelenti az egyedüli megoldást.
A petefészket is?
A méhet általában a petefészkekkel és a petevezetékekkel és a méhnyakkal együtt távolítják el. Az eljárás minden páciensnél más. „Ha a petefészkek morfológiai lelete normális, legfeljebb 55 éves korig meghagyják, ha a páciens nem kéri eltávolításukat. A műtét nincs hatással a hormonháztartására. A méheltávolítás után a petefészkek vérellátása korlátozott, s a méheltávolítás után a változókor korábban érkezik. Főleg a fiatalabb nőknek, ha lehet, meghagyják a méhnyakat, ezzel próbálják megelőzni a hüvelyfal és a medencefenék lesüllyedését, ami a nemi élet szempontjából is fontos. Ha a méhnyak megmarad, rendkívül fontos, hogy a nő rendszeresen járjon citológiai szűrővizsgálatra”– hangsúlyozza a nőgyógyász.
A méhet vagy hagyományos módszerrel, a has felnyitásával, vagy kímélő, laparoszkópiás eljárással lehet eltávolítani. Azonban ez a módszer néha a méh nagysága és a korábbi beavatkozások miatt nem lehetséges. TLH – totális laparószkópiás hiszterektómia – az egész méhet, a petefészkeket és a petevezetéket is eltávolítják SLH – simplex laparoszkópiás hiszterektómia – csak a méhet távolítják el LAVH – laparoszkópiás asszisztált vaginális hiszterektómia: a laparoszkópia és a vaginális eljárás kombinálása, elsősorban az idősebb nőknél alkalmazzák. Laparoszkópiás beavatkozással kezdődik, majd leválasztják a petefészket és a petevezetéket – eltávolíthatják vagy meghagyhatják –, és a hüvelyen keresztül eltávolítják a méhet, esetleg kiegészítik hüvelysül?lyedést megakadályozó műtéttel. Közvetlen mellékhatásként sérülhetnek a környező szervek, mint például a húgyhólyag, a húgyvezeték, a végbél, a bél, továbbá vérzés és fertőzéses szövődmények alakulhatnak ki. Ezek kockázta azonban alacsony, 0,1–3,00 százalék. Később leggyakrabban medencefájdalom, hüvelysüllyedés, vizelet- és székletinkontinencia, szexuális problémák jelentkezhetnek. Előfordulásuk 2–5 százalék.
Nem kell lemondania a szexről
Mi történik a hasüregben megüresedett hellyel? A szakember szerint sem a kismedencében, sem a hasüregben nem történik nagyobb változás. Kivételt az esetleges ös?szenövések kialakulása jelent. A laparoszkópiás technikák alkalmazásával viszont jelentősen csökken a műtét utáni kellemetlenségek száma” – nyugtat meg a professzor. A nemi élet sem változik meg gyökeresen. „Az optimálisan végrehajtott műtét urán a hüvelyt megerősítik, hogy ne süllyedjen le, a méhet pedig rögzítik. A hüvely hossza csak minimálisan változik, és lényegében a nemi élet ugyanolyan lehet, mint a műtét előtt” – mondja a nőgyógyász. Nem kell félni a hüvelyszárazságtól sem. A hüvely nedvességéért, ami olyan fontos a minőségi nemi kapcsolat szempontjából, fontos feladat hárul a kis és nagy mirigyekre. A méheltávolítás ezért nem okoz szárazságérzetet a hüvelyben. S ami a kéjvágyat illeti, a nők egy részénél csökken, egy részénél viszont megnő, mert már nem kell félnie a nőnek a nem kívánt terhességtől. Fontos, hogy lelkileg hogyan békél meg a nő a műtéttel és a méheltávolítással.” A szexszel azonban a műtét után néhány hétig várnia kell. Általában hat hét szünetet ajánlanak az orvosok, hogy a sebek jól összeforrjanak.
Igyekszenek megmenteni
Ha lehetséges, az orvosok olyan gyógymódot választanak, amely megvédi a méhet. A miómát már többféle laparoszkópiás módszerrel vagy célzott ultrahangos beavatkozással is el lehet távolítani. Vannak olyan gyógyszerek, amelyek a hormonháztartásra hatnak, s ezzel nemcsak a mióma növekedését fékezik, hanem meggyorsítják sejtjeinek felbomlását is. „Szeretném felhívni a nőgyógyászok figyelmét, hogy csak abban az esetben válasszák a méheltávolítást, ha a páciens teljesen egyetért a műtéttel, ha már a kezelés minden konzervatív módszerét kipróbálták. Abban az esetben, ha a nő még szülni akar, meg kell menteni a méhet. Alapszabály, hogy a korszerű és a konzervatív gyógymódok kihasználásával a tünetmentes nőt ne műtsük meg” – hangsúlyozza a professzor.
Martina Palovčíková, Zdravie
Éva nagyon meglepődött, amikor az orvos közölte vele: el kell távolítani a méhét. A 60. évéhez közeledett. Legjobban attól félt, hogy hogyan fog anyaméh nélkül élni, s nem fog-e problémát okozni ez a beavatkozás a szexuális életében.
