Káčer pénteken közölte, nem írták alá a szlovák–magyar vegyesbizottság ülésének jegyzőkönyvét, a két fél ugyanis nem értett egyet a Beneš-dekrétumok kérdésében. „A magyar fél ragaszkodott ahhoz, hogy egy teljes cikkely a Beneš-dekrétumokról és a Szlovákiára vonatkozó konkrét feladatokról szóljon” – mondta, és hozzátette, mivel ez nem valósult meg, a magyar fél nem volt hajlandó aláírni a jegyzőkönyvet. A szlovák külügyminiszter kijelentette, a dekrétumok témáját részükről lezártnak tekintik. Szerinte ez a kérdés nem kapcsolódik a kisebbségek helyzetéhez, és nem lett volna szabad a bizottsági tanácskozás tárgyává tenni. A szlovák külügyminiszter mindezt annak ellenére állítja, hogy, amint azt lapunk feltárta, a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes földterületeket az állam pont a Beneš-dekrétumokra hivatkozva akarja megszerezni. Így lényegében a magyarok és a németek kollektív bűnösségének elve alapján most végeznének be vagyonelkobzásokat.

Ágyazás a találkozónak

Értesüléseink szerint valóban Kalmár Ferenc erdélyi származású korábbi fideszes országgyűlési képviselő, jelenleg Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízott ragaszkodott a dekrétumok témájának megnyitásához. Mindez azonban nagyjából egy hónappal ezelőtt történt. Káčer pedig mindössze három nappal Szijjártó fideszes miniszter hétfői látogatása előtt, egy külön erre a célra összehívott sajtótájékoztatón állt elő ezzel az információval.

A dekrétumokkal kapcsolatos közös álláspont hiányában ugyan a bizottság jegyzőkönyvét a felek nem írták alá, de még így is 57 közös lépésben meg tudtak állapodni. Ide tartozik a kisebbség nyelvén sugárzott műsorok adásidejének növelése a közszolgálati televízióban és rádióban, a közlekedési minisztérium rendeletének módosítása, amely lehetővé teszi a kétnyelvű közlekedési információs táblák gyártását és kihelyezését, a komáromi Selye János Egyetem finanszírozása, valamint a két kormány közötti megállapodás megkötése a hadisírokról és a háborús emlékhelyekről.

Az uniós pénzről szól?

Az ügyben szerepet játszhat, hogy Szlovákia még mindig nem foglalt állást miként szavaz majd az Európai Tanácsban arról, hogy az unió kifizessen-e Magyarországnak 7,5 milliárd eurónyi támogatást. A kohéziós alapokból érkező dotáció megvonása azért került terítékre, mert az EU komoly hiányosságokat lát abban, ahogy Budapest a korrupció ellen harcol. Az unió addig nem szeretné ezeket a pénzeket Magyarországnak adni, míg meg nem bizonyosodnak róla, hogy azokat nem lopják szét, illetve nem csak a kormányközeli vállalkozókhoz kerülnek. A pénz megvonására az Európai Bizottság tett javaslatot, de az Európai Tanácsnak, vagyis az uniós szakminisztereket, ez esetben a tagállamok pénzügyminisztereit tömörítő testületnek kell erről szavaznia. A döntéshez elegendő, ha 27-ből 15 pénzügyminiszter igennel szavaz, ha ez a 15 voks olyan EU-tagállamok minisztereitől érkezik, amelyekben összesítve az unió lakosságának 65 százaléka él. Szlovákiát a testületben Igor Matovič (OĽaNO) képviseli, aki esetében egyelőre nem világos, milyen álláspontot képvisel az ügyben. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy csak az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács dönt a kérdésben, amely december 19-én tartja az ülését. A Denník N-nek Káčer nem tudta megmondani, mi lesz ebben az ügyben Szlovákia álláspontja, de arról beszélt, a jogállamiság és a demokrácia minősége számára kiemelkedően fontos érték. Egyben arra emlékeztetett, a kormány korábban támogatta az uniós források védelmét szolgáló intézkedéseket. A szlovák külügyminiszter szombaton erről a kérdésről egyeztetett a cseh és az osztrák kollégájával. Az EU egyébként a magyarországi korrupció visszaszorításához kötötte annak az 5,8 milliárd eurónak a kifizetését is, amely az uniós helyreállítási terv tartalmaz. Ennek a kifizetését azonban Szlovákia is támogatja.