Brüsszel/Pozsony. Az elemzést kedden hozta nyilvánosságra az uniós intézmény, mind a 27 tagországban értékelve a demokratikus alapelvek érvényesülését. A jogállamisági jelentés egyfajta figyelmeztetés a problémás tagállamok részére, de Szlovákia a brüsszeli szakértők szerint egyelőre jó úton halad. Míg a visegrádi országok közül Magyarországgal és Lengyelországgal szemben éles kritikát fogalmaztak meg a jelentés kidolgozói, addig Szlovákia inkább pozitív visszajelzést kapott az EU központjából.

Elsősorban a független igazságszolgáltatás elérése érdekében tett lépéseket méltatta a bizottság – pozitívan értékelte, hogy a főügyész és a speciális ügyész választása transzparens módon zajlott. A dokumentum szerzői kiemelték a korrupcióellenes intézkedéséket is – megállapítva, hogy a hatóságok felléptek az igazságügyben elburjánzott korrupcióval és visszaélésekkel szemben. Mint kiderült, májusig 20 bíróval, illetve egyéb tisztviselővel szemben folyt bűnügyi eljárás. Egyet közülük el is ítéltek, és többen lemondtak pozíciójukról, vagy átmenetileg felfüggesztették őket. A nyilvánosság azonban továbbra is bizalmatlanul viszonyul az intézményekhez, miközben a vállalatok javulást észleltek a bíróságok független működése szempontjából: míg 2020-ban csak a 15 százalékuk vélte jónak vagy nagyon jónak a bíróságok függetlenségét, addig az idei adatok szerint ez az arány 30%-ra emelkedett. A társadalom viszont továbbra sincs túl jó véleménnyel a hazai igazságszolgáltatásról, 65 százalékuk elég rossznak vagy nagyon rossznak minősítette a helyzetet. Az igazságügyi reform kapcsán rámutattak, készülőben van az igazságszolgáltatási térkép átrajzolása, a törvényjavaslatot azonban többen bírálták, az érintett felek szerint ugyanis nem vonták be őket a javaslat előkészítésébe, és aggasztja őket a bíróságok hozzáférhetősége.

Ami a digitalizációt illeti, a bizottság szerint van hova fejlődni. Bár látszik az igyekezet, a gyakorlatban inkább a rendszer hiányosságai mutatkoznak meg – ha léteznek is digitális eszközök a bíróságokon, gyakran nem lehet összehangolni a különböző információs rendszereket, amelyek sok esetben nem elég felhasználóbarát módon működnek. A hatékonyság szintén tovább romlott, az EU-s átlaghoz képest nagyon hosszú ideig elhúzódnak az adminisztratív ügyek.

A jelentés kimondja, a magas szintű tisztviselőkhöz köthető korrupciós ügyek feltárása tovább folytatódott, és Szlovákia egy új hivatal létrehozásával is támogatni próbálja a korrupció és egyéb bűncselekmények megelőzését. A lobbizás és érdekérvényesítés azonban továbbra is megoldatlan maradt, a kormány 2021 novemberében tervezi bemutatni az ezzel kapcsolatos regulációt tartalmazó törvényjavaslatot.

Ami a médiaszabadságot illeti, a jelentésben megállapították, a Frekvenciatanács függetlensége összességében garantálva van, az alkalmi politikai jelölések azonban továbbra is nyugtalanítóak. A koalíció és az ellenzéki képviselők soraiból egyaránt többször szóbeli támadás érte az újságírókat, a kormány azonban a világjárványra hivatkozva elnapolta az újságírók védelmét garantáló jogszabály elfogadását.

A szakemberek felhívták a figyelmet a civil szervezetek helyzetére Szlovákiában. A jogi feltételek ugyan nem romlottak, de az egyes szervezetek állami finanszírozásának felfüggesztését aggasztónak tartják. A jelentés szerint a hatóságok és politikusok részéről ismételten szóbeli támadás ért bizonyos csoportokat és aktivistákat, valamint korlátozták a nemi egyenlőséget hirdető szervezetek támogatására szánt összeget is.