Akik tavaly vagy korábban érettségiztek, a jelentkezési laphoz már csatolhatják az érettségi bizonyítvány másolatát is. Akik az idén fejezik be a középiskolát, a felvételi vizsgakor vagy a megadott időpontig mutatják fel az érettségi bizonyítványukat. Aki külföldön járt középiskolába, annak is igazolnia kell a megfelelő szakvizsga elvégzését, és el kell ismertetnie az érettségijét abban az országban, ahol főiskolára jelentkezik.

Böngésszen az egyetemek kínálatai közöt itt!

Korhatár

Csak olyan korhatár létezik, hogy meddig muszáj iskolába járni: Szlovákiában a tankötelezettsé a 16. életév betöltésével jár le. Olyan limitet, hogy hány éves korig lehet iskolába járni, nem szabtak. Elméletileg mindenki az élete végéig tanulhat, egymás után vagy egyszerre több iskolát vagy szakot is lehet végezni, de csak az egyik lehet ingyenes, a többi esetében már tandíjat kérhetnek. Idős korban pedig a szeniorok a harmadik kor egyetemére járhatnak. Fontos tudni, hogy a jövőbeli foglalkozásukra készülő fiatalok 25 éves korukig minősülhetnek eltartott gyermeknek, a szüleik addig kaphatják utánuk a családi pótlékot. 26 éves korig különböző diákkedvezményeket lehet igénybe venni, utána ezek megszűnnek, de lehet még motivációs ösztöndíjat intézni. Aki 30 éves koráig folyamatosan készül a jövőbeli foglalkozására, az állam addig fizetheti helyette a kötelező egészségbiztosítást, utána már mindenkinek magának kell térítenie.

Egyes felmérések szerint a végzős középiskolások 80%-ra szeretne azonnal  továbbtanulni. A maradék vagy azonnal dolgozni akar, vagy külföldi tanulmányútra készül, vagy csak egyszerűen ki akar hagyni egy-két évet, pihenésre vágyik, s majd később tervez főiskolára menni.

Felvételi feltételek

Minden intézménynek a saját hatáskörébe tartozik eldönteni, a jelentkezőknek pontosan milyen követelményeknek kell megfelelniük. Általánosságban elmondható, hogy főiskolára, egyetemre azt vesznek fel, aki az adott intézménybe elküldi a jelentkezési lapot, kifizeti a felvételi illetéket, érettségizett, és sikeresen abszolválja a felvételi vizsgát, illetve az iskola dékánja dönt a felvételről. Esetenként előfordulhat, hogy valamilyen okból eltekintenek a felvételi vizsgától.

Míg a középiskolai felvételi vizsgák tantárgyai rendszerint az egész országban megegyeznek – általában az intézmény oktatási nyelve és matematika –, addig a felsőoktatási intézményekbe a kiválasztott tanulmányi szaknak, ágazatnak megfelelő szaktantárgyból kell felvételizni. A konkrét tantárgyakat és követelményeket az adott iskolában kell megérdeklődni.

Határidő

A jelentkezési lapot a megadott határidőig kell eljuttatni a kiválasztott iskolába. A dátumok intézményenként, szakonként változhatnak. Általában a postai bélyegzőn szereplő dátum a mérvadó, de a félreértések és a fölösleges bonyodalmak elkerülése végett a jelentkezési lapot érdemesebb a meghirdetett dátum előtt pár nappal postázni.

Ahol tehetségvizsgát is követelnek, oda már novembertől lehetett jelentkezni, esetenként már a tehetségvizsgát is lebonyolíthatták. Egyébként a legtöbb helyre februártól májusig kell postázni a jelentkezési lapot. Néhány kar ezt még utólag – júniusban, vagy akár szeptemberben – is lehetővé teszi, ezért érdemes megérdeklődni, a kiválasztott iskola tart-e kiegészítő felvételiket vagy második fordulót. A www.portalvs.sk/sk/terminy oldalon kikereshető, hogy az egyes egyetemek és főiskolákon, a különböző konkrét karokon az egyes tanulmányi programokra meddig kell elküldeni a jelentkezési lapot, mikorra tervezik a felvételi vizsgákat, terveznek-e második fordulót, s feltüntetik az illeték összegét is. A konkrét karra vagy tanulmányi szakra klikkelve pedig kinyílik annak weboldala, ahol további hasznos és részletes információk vannak az adott intézményen belüli felvételi folyamatról.

A tanulmányok hossza

Jelentkezni első- és másodfokú képzésre lehet. Az elsőfokú képzés 3 évig tart, államvizsgával és a baccalaureátusi munka megvédésével ér véget, Bc. címet lehet szerezni. Utána a tanulmányok másodfokon folytathatóak. A másodfokú magiszteri vagy mérnöki képzés 2 évig tart, államvizsgával és a diplomamunka megvédésével ér véget, és utána használható az Mgr. vagy az Ing. titulus. Bizonyos egyetemeken a tanulmányok 6 évig tartanak (például az orvosi karon, mely elvégzése után MUDr. címet lehet szerezni). A harmadfokú képzés a doktoranduszi tanulmányok, ide már jóval kevesebben jelentkeznek. Elvégzése után használható a PhD. tudományos cím.

A jelentkezési lapok kitöltése

Jelentkezni lehet hagyományos és elektronikus úton. Az utóbbi esetben a jelentkezési lapot a kiválasztott kar weboldalán keresztül kell kitölteni és elküldeni. Az e-űrlap egyenértékű a papírnyomtatvánnyal, viszont olcsóbb. Elektronikus jelentkezés esetén a felvételi illeték 10–30 euróval alacsonyabb lehet, a konkrét összeg iskolánként változik. Több intézmény már kizárólag csak elektronikus űrlapot fogad el, ilyen esetben gyakran az illetéket is banki átutalással kell kifizetni.

A hagyományos papír nyomtatványt az irodai cikkeket árusító boltokban lehet beszerezni. A kitöltött űrlapot az iskola által megkövetelt mellékletekkel személyesen vagy postai úton el kell juttatni az iskolába. Érdemes ajánlott küldeményként postázni. A leggyakoribb melléklet az önéletrajz és a felvételi illeték befizetéséről szóló igazolás, de csatolni lehet a különböző versenyeken elért eredményeket alátámasztó oklevelek másolatát is.

Ha elfogadják a jelentkezési lapot, erről írásban tájékoztatnak, és meghívót, értesítőt küldenek a felvételi vizsgáról, mely tartalmazza a pontos időpontot, helyszínt és az egyéb fontos tudnivalókat.

A felvételi vizsga után…

Miután abszolváltuk a felvételi vizsgát, az iskolának 30 napon belül kell tájékoztatnia az eredményről. Levélben közlik, ugyanakkor nyilvános, jól látható helyen ki is kell függeszteni. A jelentkezőket az eredmény szerint sorrendbe állítják. Előfordulhat, hogy valaki az elsők között van, aki kiszorult a felvételt nyertek csoportjából – az elutasító határozatot érdemes megfellebbezni. Sokan ugyanis több helyre is jelentkeznek, de nem iratkoznak be mindenhova, és a megüresedett helyre felvehetik a soron következő jelentkezőt. Az iskola erről írásban tájékoztat.

A főiskolák, illetve az egyes karok a felvett diákoktól előre megkérdezhetik, hogy szándékukban áll-e beiratkozni. A jelentkező ezt az információt nem tagadhatja meg, az akadémiai év kezdetéig közölnie kell. Ha a jelentkező nem mutat érdeklődést a tanulmányok iránt, vagy időben nem adja meg a kért információt, megszűnik a beiratkozáshoz való joga. Vagyis, akit több helyre is felvettek, ám az utolsó pillanatig habozik, és a kiválasztott iskolával elfelejti közölni döntését, előfordulhat, hogy végül nem engedik beiratkozni, az intézmény semmissé nyilváníthatja a felvételéről szóló határozatot, és helyette a felvételi vizsga eredménye alapján soron következő jelentkezőt veszik fel. 

 

Miért érdemes idegen nyelveket tanulni

Nem is olyan régen az emberek meg voltak győződve arról, hogy aki egyszerre kettő – vagy netalán még több – nyelvet tanul, annak óriási káosz van a fejében. Általános nézet volt: jobb tudni egyet, de azt alaposan, mint szenvedni a sok idegen nyelvvel. Időnként még szélsőségesebb és abszurdabb vélemények is elhangzottak, például, hogy két nyelv elsajátítása tudathasadást vagy skizofréniát okozhat. Olykor úgy tűnt, mintha néhány tanulmány alátámasztaná ezeket az elméleteket, sőt egyes kutatók szerint a kétnyelvűeknek mintha kisebb lenne a szókincsük, lassabban forog a nyelvük, nehezebben találják a megfelelő szavakat. Természetesen mindez nem felel meg a valóságnak. Ezeket a mítoszokat a későbbi alaposabb kutatások megcáfolták, sőt a szakemberek külön hangsúlyozzák: a második nyelv tanulása hihetetlen pszichológiai előnyökkel jár. És ennek sokkal nagyobb a jelentősége, mint az, hogy külföldön képesek vagyunk kávét rendelni – bár, ez sem elhanyagolható szempont.

1. Agyfejlődés – az a tény, hogy az agy ún. nyelvközpontjai tényleg nőnek, az egyik legnagyobb előnye a további nyelvek elsajátításának. Minél jobban tanul valaki, annál jobban nőnek az agy vitális részei.

2. A demencia hátráltatása – a legújabb kutatások szerint a kétnyelvűség hátráltatja az Alzheimer-kór kialakulását azoknál, akik erre hajlamosak. A nyelvtanulással jobb eredményt lehet elérni, mint a különböző gyógyszerekkel.

3. Jobb hallgató – A kétnyelvűek jobban oda tudnak figyelni, jobb hallgatóközönségnek számítanak, mert az agyuk jobban meg tudja különböztetni az egyes hangokat.

4. Nyelvérzék – A kétnyelvű családokból származó gyerekek jobban meg tudják különböztetni egymástól azokat a nyelveket, amelyeket korábban nem ismertek.

5. Jobb emlékezet – A kétnyelvű környezetben nevelkedő gyerekek nagyobb megismerő erővel rendelkeznek, például jobbak lehetnek a fejszámolásban, az olvasásban, könnyebben megértik az absztrakt fogalmakat stb.

6. Hatékonyabb multi-tasking – A fogalom azt jelenti, hogy egyszerre több feladatot képes valaki végezni. A kétnyelvűek rugalmasabbak, könnyebben alkalmazkodnak az új körülményekhez, gyorsabban váltanak.

7. Összpontosító képesség – a többnyelvűek jobban tudnak összpontosítani, hatékonyabban kizárják a zavaró tényezőket.

8. Fokozott éberség – a többnyelvűeknél előfordulhat, egyidejűleg több nyelvet is „bekapcsolnak” magukban, és egyfolytában figyelemmel kísérik, a környezetükben éppen melyiket használják.

9. Szélesebb látókör – az idegen nyelvek elsajátítása megváltoztathatja a világképünket, például a japán nyelvben több szó is van a világos- és sötétkék különböző árnyalataira, s aki japánul tanul, az a színeket egészen más szemszögből kezdheti értelmezni.

10. Ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy – az idegen nyelvek elsajátításakor bepillantunk egy másik kultúrába, és saját kultúránkat is más látószögből látjuk.

 

Hogyan tegyük kellemesebbé a tanulást?

Van, aki szereti a könyveket bújni, van, aki utál tanulni. Bármelyik kategóriába is tartozol, az érettségire és a felvételi vizsgára tanácsos alaposan felkészülni. A www.i-psychologia.sk honlap szakemberei szerint a tanulás lehet kellemes időtöltés is egyben. Érdemes megszívlelni a pszichológusok tanácsait:

Hallgassunk zenét! – Kapcsoljunk be nyugtató dallamú zenét, de ne olyat, melynek szövege is van, mert az zavarhat a figyelésben. Pszichológusok szerint a pop és a dzsessz jó választás lehet.

Rágcsáljunk! – Készítsünk magunk mellé egészséges rágcsálnivalókat, melyekből tanulás közben nassolhatunk. Így gyorsabban telik az idő, a finomság energiát is ad, a tanulás kellemesebb. A sós ropik és chipsek nem ajánlottak, de lehet almát, banánt, mogyoróféléket, szárított gyümölcsöt enni – B-vitamint tartalmaznak, amely serkenti az agy működését.

Figyeljünk a megvilágításra! – Az íróasztalt helyezzük az ablak elé, hogy minél több természetes fényt kapjunk, mert ez több energiát ad, mint a lámpa. Télen viszont rövidebbek a nappalok, korábban van sötét, ezért megfelelő lámpára is szükség van.

Szellőztessünk! – Bizonyos időközönként ki kell szellőztetni, az elhasznált levegő altat. Rendszeresen ki kell nyitni pár percre az ablakot. Aki fázik, a szellőztetés alatt tarthat egy kis szüntetet.

Legyen kellemes a hőmérséklet! – Ha a szobában túl meleg vagy túl hideg van, nem fogjuk jól érezni magunkat, ami hatással lesz a tanulásra is. Ezért az egyedi igényeknek megfelelően kapcsoljuk be a fűtést, a ventilátort vagy a klímaberendezést! Elromlott? Akkor improvizáljunk: szükség szerint nyissuk ki, csukjuk be az ablakot, öltözzünk fel melegen, vagy ellenkezőleg, vegyünk fel valamilyen könnyű, kényelmes ruhát, igyunk hideg vagy meleg italokat.

 

Interjú Papucsek Lelkes Viktória – pszichológussal

„A pályaválasztás során fontos az önismeret”

A középiskolák mostani negyedikesei is átélték a bezártságot, a karantént, a távoktatást, s noha most rendesen járnak iskolába, az ő személyiségükre, értékrendjükre, világlátásukra is rányomhatta a bélyegét a közelmúltban átvészelt karanténes, távoktatásos időszak. A pályaválasztásról Papucsek Lelkes Viktória pszichológust kérdeztük.

 A mostani fiatalok pályaválasztását még mennyire befolyásolhatja a covidos időszak?

A koronavírus-járvány nagy érzelmi megterhelést jelentett mindenkinek, melynek hatásai a mai napig érezhetőek. A serdülés szakasza, Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete szerint, a gyermekeknek egy stresszel teli időszak, mely során identitásuk kialakulása zajlik. Az érett identitás kialakításának része a tapasztalatszerzés, kísérletezés, a családról való érzelmi leválás, a kortársakkal kialakított kapcsolatok. A karantén és a lezárás miatt éppen ezért ezen fejlődési feladatok teljesítése nehezített lehetett. Mindez azonban nem feltétlenül okozhatott visszafordíthatatlan változásokat. Ugyanakkor a pályaválasztás kérdése önmagában egy dilemmákkal terhelt időszak az érettségizők számára. A karantén fokozhatta a gyerekek bizonytalanságát, szorongásukat, hatással lehetett a motivációra. Fontos éppen ezért a pszichés jóllétük monitorozása és támogatásuk ebben a helyzetben.

A Covid miatti korlátozások következtében sok család nehéz anyagi helyzetbe került, amiből nem mindenkinek sikerült mára kilábalnia, s a háború miatt kialakult gazdasági válság és a magas infláció ugyancsak sokakat kilátástalan helyzetbe sodort. Mindez eltanácsolhatja a fiatalokat a továbbtanulástól?

Családonként eltérő lehet az, hogy az elmúlt évek nehézségei milyen hatással voltak a jövőről való tervekre, elképzelésekre. Előfordulhat, hogy a továbbtanulás helyett a fiatalok közül többen inkább a munkavállalás mellett döntenek, és nem feltétlenül pusztán a család anyagi helyzete miatt. Ennek azonban pozitív hozadékai is lehetnek. Egy-két év munkával töltött időszak során tapasztalatot szerezhetnek, jobban megismerik saját erősségeiket, melyek hasznosak lehetnek, ha később mégis a továbbtanulás mellett döntenek.

Olyan is előfordulhat, hogy a gyerek szeretne továbbtanulni, de tudja, hogy a családja nem képes őt anyagilag támogatni, s noha a közoktatás ingyenes, a továbbtanulás jelentős kiadásokkal jár. Hogyan lehet lélekben felkészülni arra, hogy egyetemi hallgatóként szinte az első naptól kezdve saját magának kell előteremtenie a továbbtanulás költségeit, azaz, hogy alkalmi munkát kellene vállalnia, diákhitelt, ösztöndíjat kellene intéznie?

Az ösztöndíjak, szociális támogatások igénylése vagy akár a diákhitel felvétele segíthet a költségek előteremtésében, ami megéri  az információgyűjtésre, a szükséges dokumentumok beszerzésére és az utánajárásra fordított időt.

 Az egyetemi tanulmányok mellett dolgozni megterhelő, ám nem lehetetlen feladat. Bizonyos személyiségvonások és készségek fejlesztése segítséget jelenthet: rugalmasság, tervezés-szervezés, hatékony időmenedzsment. Fontos emellett a stresszlevezetés fejlesztése, ami a megnövekedett terheléssel való megküzdést segíti.

Milyen szempontok alapján tanácsos szakmát, foglalkozást, illetve arra felkészítő iskolát választani? Érdemes külföldön is próbálkozni?

A pályaválasztás során fontos az önismeret. Személyiségünk, képességeink és készségeink, erősségeink és hiányosságaink ismerete megalapozhatja a tudatos döntést. A fiatalok tanulmányi eredményei, teherbírása is fontos tényező ebben a kérdésben. Érdemes az egyes szakmákat közelebbről is megismerni. Számos olyan program áll a fiatalok rendelkezésére, ahol az őket érdeklő szakmák képviselőivel is beszélgethetnek.

Manapság egyre több a lehetőség a külföldi továbbtanulásra is. Ebben a megfelelő szintű nyelvtudás kulcskérdés. Később a munkavállalás során is előnyt jelenthet a külföldön szerzett tapasztalat.

A szülő mennyire avatkozhat bele a 18-19 éves gyermeke pályaválasztásába?

Mivel a fiatal felnőttek számára a pályaválasztás életük egyik első meghatározó döntése, a család iránymutatása fontos lehet. A szülők nyitott, támogató hozzáállása segítséget jelenthet, míg a kényszer, az autoriter attitűd kerülendő. Hallgassák meg a fiatalok terveit, elképzeléseit! A szülő segítséget nyújthat abban, hogy kapcsolatain keresztül gyermekük beszélgethessen a választott szakma képviselőivel, akik gyakorlati tapasztalataikon keresztül segíthetik a döntést. Fontos azonban, hogy a szülők saját vágyaikat, meg nem valósult álmaikat ne a gyermekükön keresztül akarják megélni. Családi hagyományok, a szülők tervei alapján hozott döntések hosszú távon károsan hatnak a fiatalokra.

Tudna adni tanulási tippeket? Hogyan lehet hatékonyan készülni az érettségire és a felvételi vizsgákra?

Az érettségi az egyik első nagy megmérettetés a diákok életében,  nagy mennyiségű tananyag elsajátítása viszonylag rövid idő alatt szorongató lehet számukra. Érdemes az egyes tételekhez gondolattérképet készíteni, ahol a téma szempontjából fontos kulcsszavakat és fogalmakat jelenítjük meg, ez segíti az értő tanulás és az ismétlés folyamatát is. Segítséget jelenthet a vázlatírás gyakorlása, hiszen az érettségi során 15-20 perc felkészülési idő alatt kell a megtanultakat előhívni, így már ebben is előre gyakorlatot lehet szerezni. Sokak számára a szorongás bénító lehet, így fontos lehet relaxációs és légzőgyakorlatok elsajátítása, amelyek a kritikus helyzetben segítik az önmegnyugtatást.