Az EB és az OECD idén februárban tette közzé az európai országok úgynevezett onkológiai profilját. Ebben elsősorban azt vizsgálták, milyen mértékben okoznak halálozást a daganatos megbetegedések, milyen tényezők vannak hatással a rák kialakulására, illetve mennyire hatékony az adott ország prevenciós politikája.

Alulról a harmadik

Ami a megbetegedések számát illeti, Szlovákia rosszabbul teljesített az európai átlagnál: míg a kontinensen 2020-ban 100 ezer lakosból 569 lett rákos, addig Szlovákiában 596. Sajnos a halálozás tekintetében sem állunk jobban – Európában a daganatos betegségek okozta halálozási arány 2019-ben 100 ezer főre vetítve 247 volt, Szlovákiában viszont 293. Az utóbbi adat az egyik legmagasabb egész Európában, csak Horvátország és Magyarország áll rosszabbul nálunk. Magyarországon a 100 ezer főre vetített mortalitás 329 volt, ez a legrosszabb halálozási mutató egész Európában.

Visszatérve Szlovákiára, az elemzésben leszögezik, hogy 2011 és 2019 között a halálozási arány 10 százalékkal csökkent, vagyis az európai átlaghoz képest (8 százalék) nagyobb arányban, de még így is a lista alján helyezkedünk el.

„Szlovákiában 2019-ben majdnem minden negyedik halálesetet daganatos megbetegedés okozta”

– olvasható az EB jelentésében.

A leggyakoribb daganatok

A nemek közti különbségek tekintetében is jelentős eltérések figyelhetők meg. Általánosságban elmondható, hogy a szlovákiai férfiaknál jóval nagyobb eséllyel vezet elhalálozáshoz a rák, mint az Európai Unióban: nálunk a 100 ezer főre átszámított mortalitás 414, az EU-ban pedig 328. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a szlovákiai férfiak 25 százalékkal nagyobb eséllyel hunynak el a daganatos megbetegedések miatt. A szlovákiai nőknél ez a mutató 15 százalékkal magasabb az uniós átlaghoz képest.

A férfiaknál 2020-ban leggyakrabban a vastagbél- és végbélrákot diagnosztizáltak, az összes megbetegedés 18 százalékát tette ki ez a típusú daganat. A prosztatarák és tüdőárak szintén nagy arányban volt megfigyelhető (mindkét esetben 16 százalék). A nőknél ezzel szemben a mellrák volt a leggyakoribb, az összes megbetegedés 23 százalékát tette ki ez a típusú daganat. A vastagbél- és végbélrák aránya 14 százaléka volt, ezt követte a méhrák 6 százalékkal és a tüdőrák 5 százalékkal.

Kockázati tényezők

A jelentésben kitérnek azokra a tényezőkre is, amelyek jelentősen növelik az onkológiai megbetegedések kockázatának esélyét. Elsősorban ezek közé tartozik az egészségtelen életmód, azon belül is az elhízás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás. Szlovákia összes szempontból rosszabbul áll, mint az EU-s átlag.

Ami az elhízást illeti, 2019-ben a 15 év feletti korosztályban a lakosság 59 százaléka volt túlsúlyos, míg az uniós átlag 53 százalék. Az elhízás egyrészt a helytelen táplálkozás, másrészt a mozgáshiány eredménye.

A dohányzással kapcsolatban a jelentésben leszögezik, hogy 2019-ben Szlovákiában a 15 év feletti lakosság 20 százaléka naponta dohányzott (az uniós átlag 18 százalék). Továbbra is igaz, hogy a dohányzás inkább a férfiakra jellemző. Az adatok alapján minden negyedik férfi naponta elszív legalább egy cigarettát, a nők esetében azonban csak minden hatodik dohányzik napi szinten – nem véletlen, hogy a férfiaknál jóval gyakoribb a tüdőrák jelentkezése.

Az alkoholfogyasztás szempontjából a szlovákiai átlag nem sokban marad el az unióstól: nálunk 2020-ban a 15 év feletti korosztályban az egy főre jutó tiszta szesz mennyisége 9,9 liter volt, ehhez képest az EU-ban 9,8 liter. Ebben az esetben is elmondható, hogy az alkoholizálás nagyobb arányban jellemző a férfiakra, emiatt pedig náluk a májrák kialakulása is gyakoribb.

A megelőzés

A daganatos megbetegedések kialakulása azonban nem kizárólag a lakosság egészségtelen életmódjára vezethető vissza. A jelentésből kiolvasható, hogy a szlovák egészségügy rendszerszintű problémái is nagy szerepet játszanak a rák jelentkezésében, illetve kezelésében. Ebből a szempontból az egyik legfontosabb tényező a szűrővizsgálatok rendszeres látogatása, ami Szlovákiában mindig is problémás volt. Az egészségügyi minisztérium érzékelte ezt, és az utóbbi években számos népszerűsítő kampányt indított a szűrővizsgálatokról. Ennek bizonyos mértékben látszik is az eredménye, például a méhnyakrákot, valamint a vastagbél- és végbélrákot érintő szűréseken Szlovákiában magasabb volt a részvételi arány, mint az unióban. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nincs hova fejlődni: például vastagbél- és végbélrák-szűrésen 2019-ben az 50 és 74 év közötti lakosság mindössze 39 százaléka vett részt, vagyis a többség továbbra sem ment el az ellenőrző vizsgálatra. Továbbá általánosságban elmondható, hogy az alacsonyabb iskolázottsággal és alacsonyabb bevétellel rendelkező csoportok kisebb arányban járnak a szűrésekre, vagyis az egészségügyi tárcának komoly feladata lesz, hogy a jövőben mindenkihez eljuttassa az ellenőrző vizsgálatok fontosságáról szóló üzenetét.

Emellett Szlovákiában problémát jelent az onkológusok hiánya is, főként az ország keleti részében. Végül pedig az innovatív rákkezelések elérhetőségén is van mit javítani.