A parlament a legutóbbi ülésén a jelen lévő képviselők többségével (139 a 141-ből) jóváhagyta a nyugdíjemelés új módszerét, amely jövő januárban lép életbe. Az indoklás szerint a képviselők szándéka az volt, hogy magasabb infláció esetén lehetővé tegyék a korábbi, rendkívüli emelést. A nyugdíjak tehát év közben is nőhetnének, ha az árszínvonal emelkedése a legutóbbi nyugdíjemelés óta eltelt időszakban elérné az 5%-ot. A nyugdíjakat az így megállapított áremelkedéssel növelnék. Ezzel párhuzamosan megváltoztatták azonban az emeléshez alkalmazott inflációs ráta számítási módját is. Az eddigi 6 havi átlag helyett a 9 havi átlagot veszik majd figyelembe az indexálásnál.

Elkapkodott módosítás

A törvényjavaslatot az ellenzéki Hlas képviselői nyújtották be, a nyugdíjak indexálására vonatkozó eredeti megfogalmazást azonban Peter Cmorej (SaS) módosító indítványa váltotta fel. A törvény nem ment át a véleményezési eljáráson, és nem tartalmazott záradékot az államháztartásra gyakorolt hatásról sem. Ráadásul a nyugdíjak valorizációjára vonatkozó módosító indítványt négy munkanappal a jóváhagyás előtt nyújtották be.

Az elsietett módosítás pedig ezúttal is „meghozta a gyümölcsét”. A Költségvetési Tanács utólag ugyanis felmérte a módosítások hatását, és az erről szóló elemzését most tette közzé. Míg a parlamenti képviselők eredetileg a nyugdíjasoknak szerettek volna kedvezni, több pénzhez juttatva őket, a Költségvetési Tanács elemzői szerint ennek az ellenkezőjére számíthatnak. A módosítások miatt a nyugdíjasok 2024-től mintegy 100 millió euróval kevesebbet fognak kapni. Mivel az inflációt a 9 havi átlag alapján számolják ki, a végső szám alacsonyabb lesz, mint ha a 6 havi átlagot vennék figyelembe. „Egy átlagos öregségi nyugdíjjal (518 euró/ hónap) rendelkező nyugdíjasnak tehát 2024-ben körülbelül 0,8%-kal (5 euró/hónap) lesz alacsonyabb a jövedelme, mint a jogszabályi változás nélkül. 2026-ra pedig ez 1,2%-ra (8 euró/hónap) nő” – áll a Költségvetési Tanács elemzésében. A szakemberek szerint ennek az az oka, hogy csökkenő infláció idején (ahogyan azt a februári makrogazdasági előrejelzés előrevetíti) az átlagos infláció egy hosszabb időszak (az év első 9 hónapja) alatt alacsonyabb, mint egy rövidebb időszak (az év első 6 hónapja) során.

Az állam lehet a nyertes

A nyugdíjasok helyett a módosítás valódi nyertese az államkincstár lehet. „A szakpolitikai változtatások nélküli forgatókönyvhöz képest a jóváhagyott intézkedés a Szociális Biztosító nyugdíjkiadásait a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 0,1%-ával csökkentheti, ami a 2024 és 2026 közötti időszakban 93 és 148 millió euró közötti összegnek felel meg” – áll az elemzésben. Miközben az állam csökkentheti a bevételeit, a nyugdíjasok az eredetileg várt 13,1 százalék helyett a jövő évtől csak 12,1 százalékos nyugdíjemelésre számíthatnak.

És ez még nem minden. Az infláció ugyanis várhatóan mérséklődik, és az is megtörténhet, hogy a rendkívüli indexálásra egyáltalán nem kerül sor. „Az alapszintű forgatókönyvben, amely az infláció fokozatos lassulását feltételezi, a rendkívüli valorizáció 2024 és 2026 között már nem aktiválható” – érvelnek elemzésükben a Költségvetési Tanács szakértői.

Idén lett volna értelme

A Költségvetési Tanács azt is kiszámította, milyen hatással lettek volna a jövő évtől bevezetett módosítások a nyugdíjakra, ha ezeket már tavaly érvényesítették volna. Ha az új mechanizmus már 2022-től életbe lépett volna, akkor a nyugdíjak tavaly júniustól további 6%-kal nőhettek volna, idén szeptembertől pedig újabb, 5,2%-os emelésre számíthatnának a nyugdíjasok. A rendkívüli nyugdíjemelés eszerint az államnak tavaly 289 millió, idén pedig 163 millió eurós többletköltséget jelentett volna. „A módosításoknak meglett volna az értelme a nyugdíjasok számára, ha már tavaly bevezették volna őket, és akkor is meglesz, ha a jövőben a tavalyihoz vagy az ideihez hasonló inflációval találjuk magunkat szemben. Ám, hogy a változásokra csak a jövő évtől kerül sor, valószínűleg nem válnak valóra a képviselők elképzelései, amelyek szerint a következő években gyorsabban nőhetnének a nyugdíjak” – figyelmeztet a Költségvetési Tanács.

A most közzétett elemzésre az SaS is reagált. „Szerintünk jelenleg, vagyis tíz hónnappal előre még túl korai arról beszélni, milyen ütemben nőhetnek jövőre a nyugdíjak” – mondta el Peter Cmorej, a párt szociális ügyekért felelős parlamenti képviselője, aki úgy gondolja, hogy a Költségvetési Tanács figyelmeztetései ellenére volt értelme az általa is javasolt módosításoknak.