Kórházértékelő: a déli kórházak többsége rontott, de egy intézményben nagy a javulás
2023. 03. 09., cs – 17:04
A páciensek általánosságban elégedettek a kórházban dolgozó orvosok és nővérek hozzáállásával, viszont az étkezésre és az elszállásolási körülményekre továbbra is panaszkodnak – derült ki a Dôvera egészségbiztosító legújabb kórházértékelő felméréséből. A magyarlakta területeken található kórházak többsége rontott az előző felméréshez képest, viszont a dunaszerdahelyi intézmény hatalmasat ugrott előre.
A Dôvera idén is elkészítette a szlovákiai kórházak értékelését a páciensek visszajelzései alapján. Martin Kultan, a biztosító vezérigazgatója a csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, több mint 7000 ezer olyan ügyfelük kapcsolódott be a felmérésbe, akik tavaly kórházi ellátásra szorultak. A kérdőívben 3 fő témakört érintettek: a betegek elégedettsége az orvosokkal és a nővérekkel, az elszállásolás minősége (vagyis az étkeztetési és a higiéniai szempontok), valamint a személyzet kommunikációja, pontosabban, hogy mennyire látták el a pácienseket a szükséges információkkal a további felépülést illetően. Az adatközlők összesen 12 szempontot értékeltek egy 1-től 5-ig terjedő skálán (az 1-es volt a legjobb, az 5-ös pedig a legrosszabb „érdemjegy”).
Kultan hangsúlyozta, hogy a szlovák egészségügy rossz állapota ellenére az utóbbi években a páciensek kifejezetten elégedettek voltak a kérdőívben feltüntetett szempontokkal, amit a kiosztott pontszámok is bizonyítanak. Az összesített adatokat figyelembe véve a kórházak 2022-ben 1,54-es átlagot értek el. Ez alig tér el az előző évek értékelésétől: 2021-ben az átlagos értékelés 1,57 volt, 2020-ban pedig 1,53.
„Objektíven be kell ismerni, hogy a szlovák egészségügy rossz állapotban van. A számok alapján azonban a kórházba került betegek elégedettsége viszonylag magas volt”
– jegyezte meg a Dôvera vezérigazgatója, hozzátéve, hogy bár a páciensek nem tudják szakmai szempontból értékelni az elvégzett beavatkozások minőségét, viszont az egészségügyben az ő elégedettségük legalább ennyire fontos szempont, és ez jó hír a szlovák kórházak számára.
Van, ami nem változik
A három fő témakör közül a betegek általánosságban az orvosok és a nővérek hozzáállásával, valamint az egészségügyi ellátással voltak a leg-elégedettebbek. Kevésbé meglepő módon az elszállásolási körülmények szempontjai kapták a legrosszabb pontszámokat. Az étkeztetés értékelése 2,03 volt – ez volt az egyetlen szempont a 12 közül, amelynek az átlaga meghaladta a 2-es érdemjegyet. A betegek továbbá kevésbé voltak elégedettek a lakhatási feltételekkel (1,79), viszont a tisztaságra az érdemjegyek alapján jóval kevesebben panaszkodtak (1,49).
Kultan elmondta, ebből a szempontból nem született meglepetés, hiszen az elmúlt években mindig az elszállásolási körülmények kapták a legrosszabb értékelést. Emellett további trendeket is felsorolt, amelyek szinte mindegyik felmérésben igazolódnak: a nők átlagban szigorúbban értékelnek, mint a férfiak, a korosztályos felosztás tekintetében pedig a fiatalok általában rosszabb jegyeket adnak, mint az idősebb generáció tagjai.
A betegek egyre elégedettebbek a gyermekkórházakkal, főként a személyzet hozzáállását díjazzák – derült ki a Dôvera egészségbiztosító legújabb felméréséből. A magyarlakta járásokban található kórházak továbbra is elmaradnak az élmezőnytől. A betegellátás minőségét 2021-ben a koronavírus-járvány is komolyan befolyásolta.
A Dôvera immár 16. alkalommal készítette el a felmérést, amelyben a betegek véleményét kérdezték meg a kórházi ellátás minőségéről. A közvélemény-kutatásba ezúttal 7000 személyt vontak be, akik a kérdőíveket elektronikus formában töltötték ki. Az elemzők 12 kérdést tettek fel, és 3 fő szempontot vizsgáltak: a személyzet hozzáállását, az elszállásolás minőségét (főként az étkeztetést és a higiéniai lehetőségeket), valamint az egészségügyi állapot javulását. A kérdőív kitöltői 1-től 5-ig értékelhették az egyes szempontokat, az egyes volt a legjobb, az ötös a legrosszabb „érdemjegy”. A felmérés készítői a jegyek átlaga alapján számították ki a kórházak pontszámát.
Általános romlás
Ami az összpontszámot illeti, a betegek elégedettsége 2021-ben kissé visszaesett: 2020-ban a kórházak átlagban 1,53-mas értékelést kaptak, tavaly viszont már csak 1,57-et. Ha a három vizsgált kategóriát vesszük figyelembe, akkor általánosságban a személyzettel a legelégedettebbek a betegek (1,43), a második helyen áll az egészségügyi állapot javulása (1,5), az utolsó helyen pedig az elszállásolás minősége (1,75).
Martin Kultan, a Dôvera vezérigazgatója megjegyezte, a nők általában szigorúbbak voltak az értékelésnél, mint a férfiak. Ami a korosztályos eloszlást illeti, a 18 és 24 év közötti korcsoport a legkritikusabb, az idősebbek, főként a 60 év felettiek viszont jóval elfogadóbbak az esetleges kellemetlenségekkel szemben.
Elégedett szülők
A felmérés készítői külön kategóriába sorolták az állami kézben lévő egyetemi kórházakat és a javarészt magánkézben lévő, úgynevezett általános kórházakat. Ami az előbbi kategóriát illeti, az első helyen a fővárosban található Gyermekbetegségek Nemzeti Intézete (NÚDCH) végzett. Utána következik a tavalyi győztes, vagyis a Rózsahegyi Központi Katonai Kórház, a képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig a Kassai Egyetemi Gyermekkórház állhatott fel. Kultan szerint a szlovák egészségügyben már évek óta megfigyelhető az a tendencia, hogy a gyermekek kezelésére specializálódott intézményekkel egyre elégedettebbek a szülők (a vizsgálati csoport összeállításakor fiatalkorú betegeket is bevontak a felmérésbe, de a kérdőíveket a szüleik töltötték ki). Elmondta, az elégedettség főként a személyzet munkájával kapcsolatban figyelhető meg, ami nem meglepő, hiszen ezek a kórházak komolyan odafigyelnek arra, hogy az orvosok és a nővérek jól bánjanak a gyerekekkel.
A jó értékelés annak fényében még kiemelkedőbb, hogy a szülők általában nagyon szigorúan pontoznak, ha a gyermekük ellátásáról van szó, jegyezte meg a biztosító vezetője.
Az állami kórházak listáján a Besztercebányai F. D. Roosevelt Egyetemi Kórház, az Érsekújvári Egyetemi Kórház és a Trencséni Egyetemi Kórház végzett az utolsó helyen.
Lemaradó déli kórházak
Ami az általános kórházakat illeti, az élen a Kassai Vasúti Kórház, a Pozsonyi Szent Mihály Kórház és a Miavai Kórház végzett. Kultan megjegyezte, tavaly is ezek az intézmények osztoztak a lista első három helyén. A legrosszabb minősítést ebben a kategóriában a Nagykürtösi Általános Kórház, a Nagyrőcei Kórház és a Rozsnyói Szent Barbara Kórház kapta. A vezérigazgató ezt azzal magyarázta, hogy abban a régióban, amelyben ezek az intézmények találhatók, már régóta probléma a munkaerőhiány, és az épületek sincsenek a legjobb állapotban. A felsorolt kórházak már évek óta a lista alján végeznek, Kultan szerint ez is bizonyítja, hogy ilyen nehéz körülmények között komoly kihívás javítani a betegek elégedettségén.
A magyarlakta járások kórházai főként a lista második felében foglalnak helyet: a Lévai Agel Kórház a 21., a Komáromi Agel Kórház a 27., a Tőketerebesi Kórház a 28., a Rimaszombati Svet zdravia Kórház pedig a 30. helyen végzett. A 40-es listán a Galántai Szent Lukács Kórház a 34., a Dunaszerdahelyi Kórház pedig a 36. helyen zárt.
A Dôvera emellett még két kategóriát különített el: a szakkórházak és az úgynevezett egyéb kórházak kategóriáját. Előbbiben a Gyermekgyógyászati Kardioközpont (NÚSCH), utóbbiban pedig az alsótátrafüredi Nemzeti Gyermek-TBC Központ végzett az első helyen.
A járvány hatása
Kultan továbbá kiemelte, a 2021-es év fekvőbeteg-ellátásának értékelésénél megkerülhetetlen téma a koronavírus-járvány, amely az év elején és az év végén is súlyosan leterhelte a kórházakat. Mint mondta, amellett, hogy a vírus miatt sokkal több beteget kellett kezelni, a járványnak egyéb, hosszabb távú következményei is vannak. Az egyik legnagyobb gondot a várólisták meghosszabbodása okozza.
„A járvány magával hozta a műtétek elhalasztását. A kapacitásbeli problémák miatt nem lehetett előre tervezett operációkat végezni, épphogy csak a sürgős eseteket tudták ellátni. Ráadásul az első hullám idején a betegek féltek bemenni a kórházakba, a későbbi hullámok alatt ez már kevésbé mutatkozott meg”
– magyarázta a Dôvera vezérigazgatója.
Elmondta, a leggyakrabban elhalasztott műtétek közé tartoznak a nőgyógyászati, a sebészeti és a bőrgyógyászati beavatkozások. Kultan meg van győződve, hogy az idei év egyik legnagyobb kihívása az elhalasztott beavatkozások pótolása lesz.
Egy másik fontos aspektus, amelyről kevesebb szó esik, a fertőzés utáni felépülés, amely szintén komoly megterhelést jelent a kórházak számára.
„5500 beteg egészségügyi állapotát követtük nyomon, miután hazaengedték őket a kórházból. Tény, hogy az egészségügyi ellátás nem ér véget azzal, hogy a páciens kilép az intézményből. Az ápolás utáni fél évben a betegek utólagos kezelésének költsége átlagban eléri az 1315 eurót. Azokról a betegekről van szó, akik nem voltak lélegeztetőgépen. Akik voltak, azoknak a kezelése eléri a 2000 eurót. Az említett összegek nagy részét a gyógyszerek és az újbóli kórházi kezelés költsége teszi ki”
– tette hozzá Kultan.
A Dôvera biztosító és lapunk kiadója is a Penta befektetési csoport tulajdonába tartozik.
Az első helyezettek
A kórházak típusai alapján a Dôvera négy listát különített el. Az elsőn az állami tulajdonban lévő egyetemi kórházak kaptak helyet. Ezen a listán a Rózsahegyi Központi Katonai Kórház végzett az élen, amely az egy évvel korábbi értékeléséhez képest egy helyet javított. A második helyen a Turócszentmártoni Egyetemi Kórház áll, a képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig a Besztercebányai Egyetemi Gyermekkórház került fel.
A második listára az úgynevezett általános kórházak, vagyis a közepes és kisebb, vidéki intézmények kerültek fel. Ezek közül a simonyi kórházzal voltak legelégedettebbek a betegek. Ezt követi a késmárki intézmény, a harmadik helyen pedig a Pozsonyi Egyetemi Kórház (UNB) egyik kihelyezett intézménye, az Irgalmas Testvérek Rendelőintézet zárt.
A szakkórházak listáján a pozsonyi CINRE kórház lett az első, a szintén fővárosi Nemzeti Onkológiai Intézet pedig a második. A harmadik helyen a Kovácsfalva községben található Nemzeti Rehabilitációs Központ áll.
A negyedik lista az „egyéb” elnevezést kapta, vagyis ide azokat az intézményeket sorolták, amelyek nem illettek egyik korábbi listára sem. Itt a Besztercebányai Szent Ágota Mamacentrum végzett élen, ezt követi a Homonnai ORL-központ, majd a Magas-Tátrában található Dr. Guhra Szanatórium.
Dunaszerdahely tarolt
A magyarlakta járások kórházairól általánosságban elmondható, hogy a listák második felében foglalnak a helyet, és az intézmények többsége rontott az előző évi helyezéséhez képest.
Magyarlakta szempontból az egyetemi kórházak listájáról az érsekújvári és a nyitrai intézményt érdemes kiemelni – a 14 helyes listából az előbbi a 11., utóbbi pedig a 13. helyen végzett.
Az általános kórházak listáján – amelyen 42 intézmény szerepel –, azonban láthatunk jelentős fejlődést. Mindenképpen ki kell emelni a dunaszerdahelyi kórházat, amely az előző évhez képest 26 helyet javított, így a 36. helyről a 10. helyre ugrott. Ezzel az eredménnyel idén ők javítottak a legtöbbet. Ezzel azonban véget is ér a javulást elérő kórházak sora. A Lévai AGEL Kórház a korábbi és az új felmérésében is a 21. helyen áll, viszont az összes többi, magyar érintettségű kórház rontott. A tőketerebesi kórház idén a 31., ezzel három pozíciót zuhant, rögtön utána következik a Rimaszombati Svet zdravia Kórház, két helyet rontva. A 34. helyen áll a Komáromi AGEL Kórház, amely az előző felmérésben még a 27. volt, a Galántai Szent Lukács Kórház pedig a 39. helyen zárt (2021-ben még a 34. volt).
A Dôvera biztosító és lapunk kiadója is a Penta befektetési csoport tulajdonába tartozik
