2010 óta rendezik meg az European CanSat Competition nevű versenyt, amelyben Szlovákia csak az idei évtől vehet részt. A középiskolás diákok számára kiírt természettudományos készségeket fejlesztő versenyben először a Selye János Gimnázium Team GHSat nevű hatosa (Szabó Bence, Molnár Ferenc, Doncs Zsombor, Ferenczi Bence, Juhász Barnabás és Dóczé Dávid) képviselheti az országot Hevesi Anikó fizika szakos tanár felkészítésének köszönhetően.

A feladatuk egy működő műhold megtervezése és megépítése. Ahogy az angol név is utal rá, a műszaki szerkezetnek egy üditősdoboz méreteibe kell beleférnie az ESA által küldött alkatrészekből. A műholdat majd egy kilométer magasra fogják fellőni, a szerkezetnek pedig különféle tudományos méréseket (kíváncsiak lesznek például a gamma sugárzás adataira is) kell tudnia elvégezni, ill. épségben vissza kell érkeznie a földre.

A gimnazisták előadását Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós is meghallgatta. A prezentációról elismerően nyilatkozott. „Annak örülnék, ha lenne közületek egy magyar beszélő harmadik vagy negyedik űrhajós, aki feljut a világűrbe, s ebből a gimnáziumból kerülne ki. Hogy szlovák űrhajós, az egy dolog, viszont mivel magyar nyelvű, azért mégiscsak a miénk lenne” – mondta, derültséget keltve az iskola aulájának közönségében. Külön kiemelte, hogy a diákoknak nemcsak magyarul, de szlovákul és angolul is kell tudniuk a verseny kapcsán, ami már eleve egy jó kiindulópont.

Farkas Bertalan nagyjából másfél órás előadást tartott a saját űrutazásáról, s az ehhez vezető életútjáról. Érintette a HUNOR – Magyar Űrhajós Programot is, ahol a jelentkezők körét a napokban szűkítették le négy férfire. Minden bizonnyal közülük kerül ki a második magyar kozmonauta. Farkas ezzel kapcsolatban azt is elmondta, nagyon szerette volna, ha női jelentkezők is sikerrel járnak, ám végül mindegyikük kihullott a válogatási folyamat során.

A nap részét képezte a Farkas Bertalan Oktatási és Módszertani Központ bemutatója is, amely során különböző eszközök – humanoid robotok, járművek és robotkarok – működéséről győződhetett meg a közönség. Az első magyar űrhajós ezek kapcsán arról beszélt, hogy a hasonló szerkezetek jelentik a jövőt – s habár az ember sokszor csak elvben helyettesíthető, a gépek is nagyszerűen végre tudják hajtani a rájuk bízott feladatokat.