Szlovákiában már hosszabb ideje rekordmagas, 15% feletti inflációnak lehetünk tanúi, amit a fiatalabb generációk is egyre nagyobb tehertételként élnek meg – derül ki a befektetési műveltségi index (IIG) legfrissebb felméréséből, amelyet a Portu befektetési platform az Ipsos ügynökséggel közösen dolgozott ki. Az index a befektetési műveltség szintjét követi nyomon, és kérdőíves felmérés alapján állítják össze. Az index alapértékét az első, 2021. novemberi mérés során Szlovákia esetében 100 pontban határozták meg.

Növekvő pénztelenség

A most közzétett felmérés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a 18 és 26 év közötti korosztályhoz tartozó fiatalok háromnegyede a személyes pénzügyeit veszélyeztető kockázatként éli meg a történelmi csúcsokat döntögető inflációt. „A válaszadók 44%-a aggódik a fizetések inflációnál is lassúbb növekedése miatt, míg a hitelek emelkedő kamatlába a fiatalok 34%-át aggasztja. Az emelkedő árak miatt a fiatalok 39%-ának már hozzá kellett nyúlnia a pénzügyi tartalékaihoz, miközben ők még a szerencsésebbek közé tartoznak, az említett korosztályhoz tartozók csaknem ötödének ugyanis már semmilyen tartaléka nincs” – mondta el lapunknak Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője.

Miről mondanak le?

Mindezt figyelembe véve azon sem csodálkozhatunk, hogy a fiataloknak a pénzhiány miatt egyre több olyan dologról kell lemondaniuk, amit korábban megengedhettek maguknak. Hogy beleférjenek az egyre szűkösebb költségvetésükbe, a legtöbben, a megkérdezettek csaknem fele az éttermi étkezésről mondana le. Ezt követte az új ruha (35,5%), az üdülés (33,3%) és az új lakberendezés (31,2%). A 18 és 26 év közöttiek jelentős része még diák, így az sem csoda, hogy 61%-uk szerint a havi nettó jövedelmük legfeljebb 400 euró. A válaszadóknak csak a 37%-a számolt be 400 és 1200 euró közötti jövedelemről.

Derűlátó tudatlanság

A rekordmagas inflációval összefüggésben egyre több szó esik a befektetésekről is, amelyeknek köszönhetően sikerülhet gyarapítani a megtakarításokat. Hogyan viszonyul ezekhez a fiatalabb generáció? „A most közzétett felmérés szerint a 18 és 26 év közötti válaszadók 51%-a bízik a befektetésben, ami magasabb, mint a teljes lakosságra (18–65 évesek) vonatkozó 39%-os arány” – mondta el Sadovská. Ugyanakkor ez a korcsoport nagyobb valószínűséggel nem tud helyesen válaszolni a befektetésekkel kapcsolatos fontos kérdésekre, a befektetési műveltségi indexen így átlag alatti, 97,1 pontos eredményt ért el (szemben a teljes lakosság 100,6 pontos indexével).

Sadovská szerint a fiatalok öt kulcsfontosságú téma esetében vannak lemaradva. Nem ismerik a különbséget a befektetés és a megtakarítás között. Gyakran nem tudják, hogy a befektetések hozama nem garantált. A téves elvárásaik közé tartozik az a hit, hogy ha a hozamok a múltban nőttek, akkor ez ezután is így lesz. Problémáik vannak a százalékok kiszámításával, és hadilábon állnak a kamatokkal is.

Cseh példa

Akik szerint azonban ez csupán generációs probléma, hiszen a fiatalok mindenütt lemaradnak a pénzügyi ismeretek szempontjából az idősebbektől, azok alapos tévedésben vannak. A fiatalok lemaradása inkább a szlovákiai oktatási rendszer hiányosságaival magyarázható, a befektetési ismeretek terén a szlovákiai fiatalok (a már említett, 97,1-es indexértékkel) jelentősen lemaradnak ugyanis a csehországi társaiktól, akik 114,7-es indexet értek el. Ráadásul, míg a csehországi fiatalok 2021-hez képest javítottak a befektetési képességeiken, addig a szlovákiai fiatalok ebben a korosztályban évről évre egyre gyengébb teljesítményt nyújtanak. „Csehországban a 18 és 26 év közötti korosztályhoz tartozóknak vannak a legjobb pénzügyi ismeretei az összes korosztály közül, ami Szlovákiáról korántsem mondható el” – tette hozzá Sadovská.